Magyar kulturális értékeket sorakoztat fel immár másfél évtizede a nagyszebeni ünnep
Fotó: Hungarikum Napok Nagyszeben/Facebook
Több országból érkeznek vendégek és fellépők Nagyszebenbe a 15. Hungarikum Napok alkalmából. A július 4. és 7. között tartandó esemény, valamint a szebeni magyar rendezvények kínálatáról, küldetéséről a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnökét, Serfőző Levente főszervezőt kérdeztük.
2024. július 04., 09:582024. július 04., 09:58
Ha nem is jubileuminak, de kerek számnak tekinthető a 15. alkalom – immár másfél évtizede szervezi meg a Hungarikum Napokat a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete és az ASTRA Múzeum. Serfőző Levente főszervező a Krónika megkeresésére elmondta, büszkék arra, hogy immár 15. alkalommal szervezhetik meg a magyar rendezvénysorozatot a szórványnak számító Nagyszebenben.
Gasztronómiai különlegességeket is kínál a nagyszebeni Hungarikum Napok
Fotó: Hungarikum Napok Nagyszeben/Facebook
Ez azért is nagy dolog, mert mondjuk a Kolozsvári Magyar Napok esetében ugyanez nem akkora szó, de a dél-erdélyi szórványban bizony az” – állapította meg Serfőző Levente.
Idén is az Astra falumúzeum ad otthont a nagyszebeni fesztiválnak
Fotó: Hungarikum Napok Nagyszeben/Facebook
Mint mondta, ez a legfontosabb hozadéka a rendezvénysorozatnak. Hozzátette, mivel Nagyszeben nagyon szép város, természetesen ez is vonzza az odalátogatókat, akik felfedezik a város és a környék szépségeit. „Az viszont, hogy a nagyszebeni látogatás a magyar kultúrával van ily módon összekötve, egyedi színfoltnak számít. Amióta 2005-ben megalapítottuk a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületét, tulajdonképpen már megszokottá váltak magyar rendezvényeink: a Hungarikum Napok és az Ars Hungarica” – mondta a főszervező.
Fotó: Hungarikum Napok Nagyszeben/Facebook
Idén is, akárcsak a korábbi években, nemcsak a környékbeli magyarságot, továbbá a székelyföldieket, magyarországiakat, hanem a helyi románságot is megszólítja a rendezvény.
Kérdésünkre arról is beszélt, hogy a hagyományokhoz híven a Hungarikum Napok a gasztronómiára is összpontosít: a falumúzeumban harminc csapat fog főzni, ők a Kárpát-medence több országából, magyarlakta területekről érkeznek, elhozzák a sajátos gasztronómiai különlegességeiket, többek közt otthon elkészített édességeket, süteményeket fognak bemutatni. Egyébként az egyesületet 2005-ben alapították, és 2006-ban indították el a főleg kulturális rendezvényekre összpontosító Ars Hungarica fesztivált.
Ilyen értelemben sikertörténetnek tekinthető, és amennyire tőlünk függ, mindent megteszünk, hogy ez így maradjon. A harmadik rendezvényünk az Ars Sacra egyházzenei fesztivál, amellyel egy budapesti kezdeményezéshez csatlakoztunk, ezt a tavaly szerveztük meg első ízben, idén szeptemberben tartjuk” – hívta fel a figyelmet a főszervező.
Fotó: Hungarikum Napok Nagyszeben/Facebook
Úgy fogalmazott, a három rendezvénynek köszönhetően mostanra kialakult egy szép kör, egy kulturális bemutatkozás-sorozat: kezdve a szakrálistól egészen a komolyabb műfajokig. „Az Ars Hungarica fesztivált beltéri helyszíneken szervezzük novemberben, a nyári Hungarikum Napok a könnyedebb műfajokat sorakoztatja fel, az őszi Ars Sacra pedig az egyházzenét” – mondta Serfőző Levente.
A rendevényre kulturális műsorokkal érkezik még a Bokortanyák Lakosságáért Egyesület Nyíregyházáról, a Dobronaki Nótázók Muravidékről, Szlovéniából, az Árvalányhaj népdalkórus és a Dió Héj Citera zenekar Felvidékről, Szlovákiából. Erdélyi előadók és együttesek is csatlakoznak. A magyar fesztivál hivatalos megnyitójára csütörtökön, július 4-én 19 órától kerül sor a nagyszebeni Belvárosi Szentháromság római katolikus templomban, ahol az ünnepi műsort Veszprém Város Vegyeskórusa biztosítja.
Számos hazai és nemzetközi versenyeken értek el jelentős szakmai eredményeket, koncertjeik közönségsikereket aratnak. A repertoáron a zeneirodalom a cappella gyöngyszemei mellett vallásos zeneművek, mesterművek is szerepelnek. A zenekar karnagya Erdélyi Ágnes.
Fotó: Hungarikum Napok Nagyszeben/Facebook
Az Erdélyi Dudás Rend pénteken és szombaton koncertekkel és középkori játékokkal szórakoztatja a közönséget. A zenekar középkori és hagyományos világzenét játszik,
Repertoárjukban régi és közismert hagyományos dalok is felcsendülnek. Középkori dudáik és korabeli hangszereik varázslatos hangulatot teremtenek a közönség soraiban. Tagok: Gabriel Hărăguș, Alin Bălescu, Stefan Milutinovici, Peter Moynahan és Mircea Goian.
Fotó: Hungarikum Napok Nagyszeben/Facebook
A rendezvénysorozat teljes programja a szeben.ro honlapon található.
Ugyanaz a recept, mint a korábbi években, de mindig másképp fűszerezünk – fedte fel az immár 14. alkalommal tartandó, hétvégi nagyszebeni Hungarikum Napok titkát Serfőző Levente főszervező a Krónika megkeresésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!