Márton Áron szentté avatási eljárásának jelenlegi helyzetét is ismertették a püspök szülőfalujában tartott konferencián

Márton Áron, Erdély néhai szentéletű püspöke 1896. augusztus 28-án született Csíkszentdomokoson. A születésnapjához legközelebbi hétvégén évente érte szólnak szülőfalujának templomharangjai. A Márton Áron Múzeum és partnerei – idén a Gyulafehérvári Érsekség, a Márton Áron Egyesület és a helyi polgármesteri hivatalon kívül az Erdélyi Ferences Rendtartomány – szombaton tizenharmadjára szervezte meg a püspök nevét viselő megemlékezést és konferenciát. A szentmise főcelebránsa dr. Kovács Gergely érsek, ünnepi szónoka Urbán Erik, az Erdélyi Ferences Rendtartomány provinciálisa volt.

Urbán Erik felidézte, hogy

Márton Áron megnyugtató választ adott: „Ágoston, minden örökségemet rátok hagyom” – olvasható Az idők mérlegén című tanulmánykötet előszavában.

A tartományfőnök rámutatott, a tágabb értelemben vett mártonároni gazdag örökség gondozása és annak kamatoztatása iránti felelősségérzet hozta a résztvevőket az emlékkonferenciára. „A mártonároni örökség fényében az Úr elé állva nem az elért célokról, nem az elért mérföldkövekről, nem a birtokolt tárgyakról fognak kérdezni, hanem a LÉTEMRŐL fognak kérdezni: megéltem-e azt, aki lennem kellett. Megkaptam Istentől azokat a lehetőségeket, amelyeket valóra kell váltanom. Megtettem?

Mint mondta, amikor megérezzük és átérezzük ezen isteni bizalom súlyát, amely nem teher, hanem hajtóerő, képessé válunk arra, hogy kezdeményezzünk, kockáztassunk, kudarcot eltűrjünk, kommunikáljunk, kreatívak legyünk, kapcsolatokat építsünk.

Arról is szólt, hogy a 2024-es évben a Ferences Rend a nagy centenárium keretében Assisi Szent Ferenc stigmatizációját ünnepli, vagyis arra emlékeznek, hogy nyolcszáz évvel ezelőtt Alverna hegyén az Úr látható módon megpecsételte szeretetével az ő szolgáját. „Ferenc testén megjelentek az Úr Jézus szent sebei. Ferenc életének kritikus és nehéz időszakában vonult vissza az alvernai hegyi remeteségbe, olyan időszak után, amikor a testvérek túl szigorúnak találták a megírt életszabályzatot, időközben lemondott a rend vezetéséről, megtapasztalta egyes testvérek részéről a kirekesztettséget és a kitaszítottságot…

A szentmise után a hívek a Márton Áron Zarándokközpontba vonultak.

Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum vezetője, a megemlékezés szervezője elmondta, a konferenciát és megemlékezést eredetileg azzal a céllal szervezték, hogy a néhai püspök nagyon gazdag életútját, életpéldáját, tanításait megismertessék azokkal is, akik nem ismerhették őt személyesen. Kortársai körében rendkívül nagy iránta a tisztelet, de a fiatalabb generációknak már történeti forrásokból kell feltárni az ő életének, munkásságának jelentőségét.

Kovács Gergely érsek hangsúlyozta, ezen a rendezvényen Márton Áron üzen tisztelőinek.

„Megfigyeltem a szentmisén, és nagyon jó volt látni, hogy nemcsak helyiek vannak itt, hanem más helyről is eljönnek, és valamiképpen megerősítést kap az, hogy Áron püspök tisztelete élő” – részletezte az egyházmegye főpásztora.

Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja, dr. Kovács Gergely érsek és

A posztulátor a szentté avatási eljárás jelenlegi helyzetét ismertette.

„Megírtuk a pontosításokat, a válaszokat, amelyeket az eddig összeállított anyaggal kapcsolatosan kért a dikasztérium. Ez még a tavasszal megtörtént. Nagyon részletes anyag, kimerítő érvekkel alátámasztva. Leadtuk, bemutattuk, és most várjuk, hogy a dikasztérium értékelje.

A konferencián dr. Marton József nagyprépost, egyháztörténész, professzor Márton Áron papi hivatása-, dr. Seres Attila történész, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa Lengyelek Erdélyben a két világháború között. Márton Áron és a lupényi egyházközség ügye-, dr. Nagy Mihály Zoltán, történész, a Román Nemzeti Levéltár Bihar Megyei Kirendeltsége főlevéltárosa Márton Áron a papi ideálról az 1940-es években címmel tartott előadást.

korábban írtuk

Márton Áron „élő tanúi”: előkerülnek „lappangó”, még fellelhető személyes emlékek az egy évszázada pappá szentelt püspökről

Száz éve szentelték pappá Márton Áron püspököt, a centenárium alkalmából ünnepséget tartanak szülőfalujában, Csíkszentdomokoson. Mintegy ezren élnek még a faluban olyanok, akiket a püspök bérmált.

A erdélyi ferencesek lelkipásztori szolgálatáról és kihívásairól – P. dr. Boros Fortunát OFM tartományfőnöksége ideje alatt – Guia Hugó, csíksomlyói ferences szerzetes, a ferences papszentelésekről – Márton Áron püspöksége idején (1939-1960) – Urbán Erik ferences tartományfőnök referált.

Dr. Hegedűs Enikő művészettörténész, egyházművészeti referens Márton Áron és az erdélyi ferencesek közös szándéka a templomok és kolostorok ügyében-, míg dr. Tamási Zsolt-József történész Márton Áron és a marosvásárhelyi ferences templom lebontása címmel tartott előadást. A konferencia végén – Nagy Zoltán székelyudvarhelyi hitoktató közreműködésével – hangfelvételeket és képeket vetítettek át Márton Áronról és a ferences kortársairól.