Közvitára bocsátották egy kedd délutáni marosvásárhelyi lakossági fórumon azokat a határozattervezeteket, amelyeket a péntekre tervezett Székely Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) keretében a plénum elé terjeszt az értekezlet ideiglenes házbizottsága. Mint kiderült, az egyik határozattervezet azt fogalmazza meg, hogy a magyar hivatalos nyelv legyen a Székelyföldön, jogállása azonos legyen az állam hivatalos nyelvével. A tervezetnek az is része, hogy a nagygyűlés házbizottsága az önkormányzatok szakértőivel közösen határozza majd meg azoknak a közhivatalnokoknak a körét, akiknek kötelező módon ismerniük kell mindkét nyelvet. Ezzel a témakörrel kapcsolatban az SZNT elnöke, Izsák Balázs kifejtette: Székelyföldön, a magyarok lakta településeken a magyar nyelvnek nem kisebbségi nyelv státusa kellene hogy legyen, mert akkor hátrányt jelenthet a használata. „Meg kell változtatni a magyar nyelv statútumát, csak így lehet elérni, hogy olyan természetes legyen a használata, mint például Spanyolországban a kataláné” – hangzott el a fórumon.
Az ideiglenes házbizottság ugyanakkor azt is kezdeményezi, hogy a SZÖN létrehozói, résztevői a Székelyföld autonómiája, az önrendelkezés ügyében forduljanak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez, és jelezzék: bár az ET 1201-es ajánlása kimondja, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeknek, ahol tömbben élnek, joguk van helyi vagy autonóm közigazgatási szervezeteket létrehozni, illetve arra is, hogy különleges státussal rendelkezzenek, a román kormány hallani sem akar erről. Izsák Balázs emlékeztetett, hogy a magyar-román államközi egyezmény aláírása idején Ion Iliescu államelnökként azt állította, az 1201-es ajánlás betartása nem kötelező Romániára nézve, viszont később – nemzetközi nyomásra – az egykori külügyminiszter, Teodor Meleşcanu módosított a hozzáálláson, mondván, hogy Románia az 1201-es ajánlásra építi majd kisebbségpolitikáját, de ez azóta sem történt meg.
A fórumon azt is bejelentették, hogy a SZÖN résztvevői határozatot fogadnak majd el, hogy „március 15. helyi jellegű hivatalos ünnep, s mint ilyen, munkaszüneti nap legyen a Székelyföldön”.
A lakossági fórum résztvevői egyetértettek a javaslatokkal, határozattervezetekkel. Többen azon a véleményen voltak, hogy az erdélyi magyarság meghátráló, a jogait fokozatosan feladó magatartást tanúsít, aminek véget kell vetni. Az SZNT Állandó Bizottságának az elnöke, Andrássy Árpád szerint „a hatalom iránti megfelelési kényszer uralkodott el a magyar közösségen, ami kioltja a harci kedvet”. Bár többen bírálták az RMDSZ-t óvatos politizálásáért, Izsák Balázs, valamint a Maros-széki Székely Tanács elnöke, Fodor Imre is hangsúlyozta, hogy „nem kell senkit sértegetni”, mindenki az autonómiáért cselekszik, csak ezt más-más eszközökkel teszi. (Máthé Éva)
„Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöksége szomorúan állapítja meg, hogy a második SZÖN megszervezését célzó kezdeményezései meghiúsulni látszanak. Ismételten erősebbnek bizonyulnak kétes csoportérdekek és az erdélyi magyar politikát meghatározó pártszempontok a minden vitán felül álló nemzetpolitikai imperatívusznál: a Székelyföld területi autonómiája érdekében kialakítandó konszenzusos cselekvésnél” – áll az EMNT szerdai közleményében, amelyet Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök látott el kézjegyével.
Az EMNT szerint a jelenlegi politikai konjunktúrában sem az RMDSZ-nek, sem pedig az MPP-nek nem áll érdekében a SZÖN Székely Parlamentként való sikeres működtetése. Mint fogalmaznak, az RMDSZ központi vezetése nem javallja a testület működtetését. „A központosított és kizárólag bukaresti politikai egyezségekben gondolkodó vezetők saját párton belüli befolyásukat féltik, minden hasonló regionális szerveződés intézményesülésétől és döntéshozatali befolyásától. Ezzel együtt pedig a kormányzati alkuk szempontjából is zavaró tényező lehet egy markáns székelyföldi intézmény” – írják az EMNT vezetői. Szerintük az MPP „elnöke (Szász Jenő – szerk. megj.) és követői” ezzel szemben azért ellenérdekeltek, mivel a választási aritmetika arányainak megfelelően, csupán a másodhegedűs szerepe jutna nekik a valós együttműködés megvalósulásával.
„Ennyi ellenérdekelt közéleti szereplő között fájdalmas módon maga az ügy szorul háttérbe: Székelyföld területi autonómiája. Pedig soha nem lenne ennyire fontos az összefogás, mint most, amikor a nagyobbik kormánypárt dönteni készül a fejlesztési régiók átszabásáról” – szögezi le az EMNT közleménye. Tőkésék egyúttal tárgyalásra szólítják fel az RMDSZ-t, az MPP-t és az SZNT-t. „Az EMNT elnöksége továbbra is egyeztetést, munkamegosztást és közös cselekvést jelentő összefogásban látja az erdélyi magyar politikai képviselet eredményességének kulcsát” – összegeznek.
Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) legutóbbi ülésén Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az EMNT elnöke egyetértettek abban, hogy a nagygyűlést egy későbbi időpontban kell megszervezni, ezért egyik alakulat képviselői sem vesznek részt a csíkszeredai eseményen. (Krónika)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendvédelmi erők és a terrorelhárító egységek nagy erőkkel vonultak ki hétfő reggel Kolozsvár központjába, miután a 112-es egységes segélyhívó számon bejelentést tettek egy robbanószerkezetről a Báthory István Elméleti Líceum területén.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Dróttal összekötözött zsákba tett, majd egy hídról a folyóba dobott egy mindössze három-négy hónapos kutyakölyköt egy férfi a Szeben megyei Cód (Sadu) településen. Az állatot szerencsére időben megtalálták és megmentették.
A havazás, a viharos szél és a jelentősen romló látási viszonyok miatt fokozott óvatosságra intik a hegyekbe induló turistákat a hegyimentők, az ajánlások az ország valamennyi magashegységében érvényesek.
Újabb halasztás történt a györgyfalvi álépítészként ismertté vált Szeredai Lóránt büntetőügyében. A bíróság idén márciusban három év és öt hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a férfit, aki éveken keresztül szakmai jogosultság nélkül tervezett.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) írott sajtó nívódíjában részesült a Krónika munkatársa, Kiss Judit. A szakmai szervezet Csíksomlyón zajló tisztújításán Kacsó Sándort választották a MÚRE új elnökévé.
Köbméterenként átlagosan 280 lejért értékesített tűzifát a lakosságnak a Romsilva 2026 első kilenc hónapjában, ám a tényleges árak fafajtánként és térségenként jelentősen eltérnek.
Két új, különböző nehézségű hegyi túraútvonalat avatnak fel október végén Jósikafalva (Beliș) térségében. A 21, illetve 7–8 kilométeres körtúrák a környék legszebb kilátópontjait és a víztározó partvidékét érintik.
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Látogatottsági adatok