Mária-út: építeni összefogással lehet

A Mária-út erdélyi szakaszának kiépítésére készült stratégiai terv egyik állomásaként szervezték meg a hétvégén Csíkszeredában azt a háromnapos konferenciát, ahol vallási, közéleti és politikai szereplők egyaránt ismertették a zarándok- és turistaút-hálózat kiépítésével kapcsolatos elképzeléseiket.
Mint ismeretes, a Gyulafehérvári Caritas és az Erdélyi Kárpát Egyesület közösen vállalták fel, hogy az ausztriai Mariazelltől Csíksomlyóig terjedő Mária-út erdélyi szakaszának megépítésében támogatják a magyarországi Mária Út Egyesületet.

A vallási, történelmi és kulturális értékek megőrzését szolgáló zarándokprogram gyalogos és kerékpáros útjaival hét országot köt össze. A Szűz Máriához kapcsolódó kegyhelyeket kapcsolja össze, és a történelmi, vallási, kulturális, természeti vagy épített örökségre, értékekre is ráirányítja az érdeklődők figyelmét. A Mariazelltől Csíksomlyóig terjedő teljes szakasz több mint 1400 kilométer, ebből 500 Romániában található, és gyalog 60 nap alatt járható be. A tervek szerint az út erdélyi szakasza három éven belül készül el.

A zarándokút jelenlegi helyzetét Szabó Tamás, a Mária Út Egyesület elnöke ismertette a jelenlévőkkel, majd előadásában részletesen kibontotta a turistaút megvalósításának céljait. Kifejtette: ez Isten és önmagunk keresése, a keresztény értékek továbbadása, a mindennapi robotból való kiszakadás, valamint Közép-Európa vallási és kulturális értékeinek feltárása szempontjából is fontos. „A Mária-út élő hagyományokon alapul, hiszen a Mária-kegyhelyek ma is megvannak, csak össze kell kötni őket” – hangsúlyozta a szervezet vezetője.

Pénteken a Szent Korona Lovagrend néhány képviselője is jelen volt a rendezvényen, akik elhozták a magyar korona másolatát, és ünnepélyes keretek között elhelyezték a színpadon. Szombaton izgalmas előadások hangzottak el, többek között Csíksomlyó szerepéről az erdélyi zarándoklatokban, valamint a székelyföldi hitvilágban, majd Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek beszélt a Mária-tiszteletről Erdélyben.

A konferencia vendége volt Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter is, aki előadásában az értékek megőrzésére hívta fel a figyelmet. „Székelyföldön az egyén, a család identitását a nyelv mellett a vallása és a kulturális értékei jelentik” – mondta. A tárcavezető azonban arra is rávilágított, hogy szükség van a kulturális értékek újrateremtésére, ezek folyamatos újítására, hiszen másként megszűnnek létezni. Kifejtette, a közeljövőben tartandó közös magyar–román kormányülés napirendjén várhatóan a Mária-út is szerepelni fog. „Olyan ügyről van szó, amelyet támogatnom kell” – jelentette ki Kelemen Hunor.  
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy napjainkban már nemcsak magukat kifejezetten vallásosnak tartó emberek indulnak el zarándokolni, hanem olyanok is, akik turisztikai szempontból is érdeklődnek egy adott térség iránt.

Hangsúlyozta: épp ezért a Mária-út a vallási értékeken kívül alkalmat kell teremtsen arra, hogy saját népi kultúránkat és építészeti örökségünket is megmutathassuk. Kifejtette: ahhoz, hogy a Mária-út kiépítése ütemesen haladjon, több szinten van szükség az összefogásra. „Nemcsak Ausztria, Románia és Magyarország együttműködése, hanem a Székelyföld, a Partium és Közép-Erdély öszszetartása is elengedhetetlen. Ezt a zarándokprogramot akkor tudjuk a leghatékonyabban előmozdítani, ha a civil társadalom, az egyház és a politikum is szerepet vállal annak megvalósításában” – hangsúlyozta Sógor, aki arra is javaslatot tett, hogy módosítsák a Mária-út Csíksomlyóig tervezett határvonalát, hogy a moldvai csángók is elérhetők legyenek.

A konferencia második napján műhelymunka folyt, ahol a résztvevők megvitatták, hogyan lehetne kiépíteni a zarándokutat. Tegnap Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök tartott előadást Székelyföld turizmusáról, míg Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester Csíksomlyó turisztikai vonzerejéről beszélt.