2008. november 24., 10:052008. november 24., 10:05
Évente négy \"A\" kategóriás műemléképület felújítását támogatná jövőtől a nagyváradi önkormányzat, jelentette be Biró Rozália alpolgármester. A műemlékvédelmi törvény lehetővé teszi, hogy a költségvetésből az \"A\" kategóriás műemlék épületek felújítását támogassák. Évente négy ilyen épület renoválását tervezzük” – közölte a Krónikával az alpolgármester.
Az önkormányzat csupán az épületek homlokzatainak a renoválását támogatja, a teljes felújítás a tulajdonosok és bérlők hozzájárulásának függvénye. Mivel a belvárosban található szecessziós paloták zömében számos tulajdonos vagy bérlő él, illetve ezek földszinti helyiségeit kereskedelmi társaságok bérlik, az önkormányzat partnerségi szerződést kíván kötni velük. Az elképzelések szerint a felújítási költségek felét uniós forrásokból állnák, a fennmaradó rész pedig az önkormányzat, a tulajdonosok és a kereskedelmi társaságok között oszlana meg.
A projekt szerepel a jövő évi költségvetés-tervezetben, ennek keretében elsőként a neológ zsinagóga, majd a Kossuth utca 11–13. szám alatt található Füchsl-palota újulna meg. Előbbi esetében a külső felújítást az önkormányzat, a belsőt a zsidó hitközség vállalta, a megújult ingatlan koncerteknek és kiállításoknak adna helyet. Biró szerint más módszereket is bevetnek annak érdekében, hogy a városban található 72 A kategóriás műemlék épület visszanyerje régi pompáját. Tervezik, hogy a lehetőségek függvényében adókedvezményben részesítik azokat a cégeket, lakástulajdonosokat, akik önerőből korszerűsítik ezeket.
Nagyváradon évtizedek óta gondot okoz a műemlék épületek leromlott állapota, a város legfőbb építészeti értékeinek számító szecessziós palotákról málladozik a vakolat, meglazultak a stukkók és más díszítőelemek, így egyes épületek előtt egyenesen életveszélyes elhaladni. Tavaly például nagy felháborodást váltott ki az eset, amikor a Fő utcán található Weiszlovits szállóról (Hotel Park) egy arra sétáló nőnek a fejére esett egy vakolatdarab. Az önkormányzat az eset nyomán védőhálóval vonatta be az épületet, a felújítása azóta is várat magára. Biró Rozália a Krónika kérdésére elmondta, nem áll rendelkezésükre sürgősségi alap, amiből a legégetőbb gondokat orvosolhatnák.
Szatmárnémetiben a műemlék épületek zöme magántulajdonban van, így a felújítási munkálatok is őket terhelik. “A legtöbb műemlék épület esetében az a legnagyobb gond, hogy tisztázatlan a jogi háttér. Nem tudni pontosan kié az illető épület, vagy per tárgyát képezi. Így nem lehet hozzájuk nyúlni, kérdéses a felújításuk, és az állapotuk folyamatosan romlik” – nyilatkozta a Krónikának Ilyés Gyula. A polgármester szerint a jelenlegi törvénykezés nem ad lehetőséget az önkormányzatnak arra, hogy adókedvezményben részesítse a műemlék épületek tulajdonosait. A felújítást általában saját költségen, illetve pályázati forrásokból végzik. “Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat többnyire közpénzeken rehabilitáljuk, illetve megegyezés szerint újítjuk fel. A régi tűzoltótornyot a tavaly alakítottuk át múzeummá, a volt királyi és császári gyalogezred laktanyájának egy részét a Babeş – Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatainak adtuk át. Külsejét mi javítottuk, a belső felújítást pedig a tanintézmény állta” – részletezte lapunknak Mircea Pop, az önkormányzat urbanisztikai irodájának igazgatója.
| Homlokzatok, amelyeknek egyik része egyféle, a másik része másféle színben éktelenkedik, levert stukkók, műanyag ablakkeretek, az épület különböző díszítő elemeit elfedő óriás cégtáblák, utcára vágott ajtók – így jellemezhetők Marosvásárhely belvárosi ingatlanjai. A szakszerűtlen átalakítások kigondolói és kivitelezői mintha mit sem törődtek volna a főtér épített örökségével, a száz, kétszáz éves vagy régebbi épületek összhangjával. “Sajnos Marosvásárhelyen nem érzékelni a városháza, a művelődési igazgatóság és az építkezési felügyelőség együttműködését, mindenki úgy építkezik, bont és ront, ahogy akar. A főtéren a törvény értelmében csak a műemlékvédő bizottság jóváhagyásával szabadna építkezési engedélyeket kibocsátani a különböző átalakításokra. De minket sokszor meg sem kérdez a városháza. Mint ahogy az sem érdekli őket, hogy az engedélyben leszögezett megszorításokat betartotta-e vagy sem az építő” – fakadt ki Keresztes Géza, a nagyszebeni székhelyű területi műemlékvédelmi bizottság tagja. A műépítész szerint a helyi illetékesek nemtörődömsége lépten-nyomon tetten érhető. A hivatalnokok közömbössége addig terjed, hogy az elmúlt években alig-alig bírságolták a törvényszegőket. “Három évembe került, amíg az egyik főtéri tulajdonost meggyőztem, hogy az évszázados polgári ház tetejéről cserélje le az engedély nélkül feltett színes fedelet. Normális körülmények között a városháza építészeti osztályának már az első napokban le kellett volna állítania a munkálatokat” – mondta Keresztes, aki szerint a belvárosi “furcsaságokra” a művelődési minisztérium illetékesei is felfigyeltek. Szucher Ervin |
A régi főtér legimpozánsabb épületének, a Pannónia (Dacia) szállónak a felújítását nemrég kezdte el új tulajdonosa. “Lassú és költséges munkálatok ezek, hisz a ráfordított összeg nagy részét a megvalósíthatósági tervek, a műemlékvédelmi engedélyek és a különleges építkezési anyagok teszik ki. Pontos munkát kell végezni, a külső festésnél még az eredeti színkombinációt is meg kell őrizni. Ráadásul nem lehet akárkivel dolgoztatni, csak szakengedéllyel rendelkező cég végezheti a rehabilitációt” – ismertette a műszaki hátteret Mircea Pop. Mint mondta, a megyeszékhelyen jelenleg csupán egy ilyen cég működik, az végzi az összes ilyen jellegű munkát, emiatt is lassú a felújítási folyamat. Így félő, hogy a leromlott épületek a régi zsinagógához hasonlóan összedőlnek.
Az országos átlagnál valamivel több, összesen 687 műemléki védettségű Hargita megyei épületet, műemléket vagy régészeti helyszínt tartalmaz az Országos Műemlékvédelmi Intézet 2004-ben készült listája. A műemlékek döntő hányada egyházi vagy köztulajdonban van, de jó néhány, Csíkszereda, Székelyudvarhely vagy Gyergyószentmiklós központjában lévő műemlék épület magántulajdonban van, karbantartásáról, felújításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
A megyei önkormányzat negyedik éve, évente ötvenezer euró összegben ír ki műemlékvédelemre pályázatot, amelyet a műemlékvédelmi hatóság szakemberei segítségével bírálnak el. Az épített örökség védelmében nem csak egyedi műemlékek helyreállítására, hanem összetettebb programokra is lehet pályázni. “Általában a restaurálás-helyreállítás dokumentációjának költségeit igyekszünk biztosítani, hogy uniós vagy kormánytámogatásra pályázhasson a tulajdonos. Az idén például a derzsi vártemplom felújítási terveinek költségeit fedeztük, de a közvetlen támogatásra is van példa: a megyei tanács ötezer lejjel támogatta egy magántulajdonú műemléképület zsindelytetejének felújítását Csíksomlyón” – közölte a Krónikával Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök.
Csíkszeredában a sétálóutcává alakított Petőfi utca házai alkotnak összefüggő műemlékvédelmi övezetet. “Eddig nem kerestek meg magántulajdonban lévő ingatlan felújításának igényével, igaz, nincs is erre keretünk. Nem zárkózunk el az esetleges támogatástól, az épület ingatlanadójának csökkentése azonban nem járható út, a törvény nem teszi lehetővé” – mondta Antal Attila csíkszeredai alpolgármester. Az önkormányzat hat évvel ezelőtt megégette magát: szociális megfontolásból csökkentette, illetve elengedte néhány helyi ingatlan adóját, de a számvevőszék ezt nem ismerte el jogosnak. Bírósági döntéssel, végrehajtóval hajtották be a tanácsosoktól az elmaradt adót, Szőke Domokos alpolgármester – akkor tanácsos – a család kenyérpirítóját vitte be a végrehajtóhoz, hogy felhívja a döntés abszurd voltára a figyelmet.
“A műemléképületek tulajdonosainak segítségképpen készíttettünk a Petőfi utcáról egy állapotfelmérést, ennek alapján pedig egy felújítási kézikönyvet. Ez jó kiindulópont ahhoz, hogy tudják, mit kell tenniük, kihez fordulhatnak, mi a törvényes előírás, ha fel akarják újítani az épületet” – mondta Antal Attila.
Székelyudvarhelyen a Kossuth utca alkot műemlékvédelmi épületegyüttest. Itt a megyei műemlékvédelmi hatóság több épület felújítása esetében közbelépett, a beszerelt műanyagkeretes termopán nyílászárokat a városképbe illő, fakeretesre cseréltette. A Kossuth utcai ingatlanok tulajdonosainak nincs tudomása arról, hogy bármilyen segítséget kaphatnának az önkormányzattól. Az erre vonatkozó kérdéseinkre a polgármesteri hivataltól négy nap után sem kaptunk választ.
Kézdivásárhely főterén, ha foghíjasan is, nagyrészt fel vannak újítva az épületek. A tér mágnesként vonzza a bankokat, így négy ingatlan homlokzata is annak köszönhetően újult meg, hogy pénzügyi intézet költözött bele. A főtér egyik legszebb épületének, a Vigadónak a felújítását 2007-ben fejezték be. Szintén az önkormányzat újítaná fel a nemrég műemléknek nyilvánított Tánczos-házat is, közölte korábban lapunkkal Rácz Károly polgármester. A céhes város egyik legjelentősebb műemléke, a Székely Katonanevelde esetében az idén fejezték be az állagmegőrzési munkálatokat, de az épület teljes felújítására nincs anyagi lehetőség. Az önkormányzat úgy próbálja elősegíteni a főtéri műemlék épületek felújítását, hogy bérmentve állványokat kölcsönöz azoknak a lakóknak, akik javításokat kívánnak végrehajtani épületükön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Látogatottsági adatok