Magyar bölcsődéket kérnek Kolozsváron

Úgy vélik, a bölcsődék kérdése csaknem 800 magyar gyermeket érint a kincses városban, és számukra hátrányos lehet a román nyelvi környezet, hiszen visszavetik őket a beszédfejlődésben. Emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy a magyar bölcsőde hiánya gyakran oda vezet, hogy a román nyelvű bölcsődét román óvoda, majd iskola követi.

Magyar nyelvű bölcsődék létrehozására kezdeményez aláírásgyűjtést az Életfa Családsegítő Egyesület Kolozsváron – tájékoztatott Herédi Zsolt, az egyesület tiszteletbeli elnöke, aki hangsúlyozta: nem új intézmények alapítását kérik a helyi hatóságoktól, hanem a magyar nyelvű csoportok különválasztását szeretnék elérni a város egyes bölcsődéiben. Kiss Tamás demográfus hozzávetőleges számításai szerint a bölcsődék kérdése csaknem 800 magyar gyermeket érint, akiknek megközelítőleg egyharmada két és három év közötti.

Mint azt Adorján Katalin, az egyesület vezetőségi tagja elmondta, a szülők számára a legsúlyosabb gondot az ilyen korú gyermekek felügyelete jelenti. A GYES ugyanis két évre szól, az óvodák viszont nem szívesen fogadnak három év alatti gyermeket. Kolozsváron a magánóvodaként működő Csemete református óvoda és az unitárius óvoda is csak korlátozott számban vesz fel három év alattiakat, ráadásul a külvárosban élők számára ezek az intézmények nehezen elérhetők, és a magas költségek miatt sok család nem is engedheti meg magának, hogy igénybe vegye a magánóvodák szolgáltatásait. A szülők számára leggyakrabban az egyetlen nyitva álló lehetőség, hogy román nyelvű bölcsődébe íratják a gyermeket.

Hátrányos az idegen nyelvű környezet

Szabó Kinga, az egyesület programvezetője pedagógusként úgy vélte: az idegen nyelvű környezet visszaveti a gyermeket a beszédfejlődésben, és lelki-szellemi fejlődésére is hátrányos, ha a bölcsődében nem tud a gondozóival kommunikálni. Négyéves kor előtt a logopédusok szerint sem ajánlott idegen nyelv tanulása. A vegyes házasságokban nyilvánvalóan adott a kétnyelvűség, azonban, mint arra Szabó Kinga felhívta a figyelmet, a magyar bölcsőde hiánya gyakran vezet oda, hogy a román nyelvű bölcsődét román óvoda, majd iskola követi, és a vegyes házasságba született gyermekek számára a román lesz az elsődlegesen használt nyelv.

Szervezés kérdése

Herédi Zsolt elmondta: a kezdeményezést elsősorban az alkotmánynak arra a rendelkezésére alapozzák, hogy mindenkinek joga van az anyanyelvi képzéshez az oktatás minden szintjén. A bölcsődéket korábban az egészségügy finanszírozta, egy 2007-ben hozott törvény integrálta ezt a területet az oktatásügybe, így az egyesületnek lehetősége van rá, hogy az alkotmányos alapjogokra és a tanügyi törvényben foglaltakra hivatkozzon. Herédi Zsolt szerint a román bölcsődékben különben is nagy számban dolgozik magyar személyzet, a magyar csoportok létrehozása tehát pusztán szervezés kérdése lenne, anyagilag csak kismértékben terhelné az önkormányzatot.

November óta több mint 700 kolozsvári polgár csatlakozott a kezdeményezéshez. A szervezők elmondták: összesen legalább ezer aláírásra számítanak. Az íveket február végéig a Szabadság napilap szerkesztőségében, illetve az egyesület által szervezett programok alkalmával lehet aláírni.