Magyarországi diákok a Teleki-kastély bejáratánál. Szerte a Kárpát-medencéből érkeznek vendégek Koltóra
Fotó: Makkay József
Lázas kampányt folytatnak a Máramaros megyei Koltón az RMDSZ, valamint a román pártok jelöltjei. A magyar jelöltekkel kampányoló román alakulatok fűt-fát ígérnek, hogy meggyőzzék a politikából kiábrándult embereket. A korábbi magyar ellenzék, az Erdélyi Magyar Néppárt helyi tagszervezete beolvadt az RMDSZ-be, így az alternatívát keresők csak a román pártokra számíthatnak. A három mandátumon át független polgármesterként tevékenykedő, és idéntől az RMDSZ színeiben induló Csendes Lajossal vettük száma a választások előtt felbolydult község útkeresését.
2024. június 07., 17:482024. június 07., 17:48
Koltó központjában, a Teleki-kastély körül nagy a sürgés-forgás. Egy diákokkal teli budapesti autóbusz éppen Nagybánya felé indul, helyébe egy szintén Magyarországról érkezett turistabusz tolat, amiből felnőttek szállnak ki. Meglátogatják a kétszintes kastélyban berendezett helyi néprajzi kiállítást, a ,,vad grófként” elhíresült Teleki Sándort bemutató tárlatot, és természetesen a fő attrakciót jelentő Petőfi-kiállítást, mely Petőfi Sándor és Szendrey Júlia mézesheteinek, koltói tartózkodásuk emlékeit örökíti meg.
Csendes Lajos polgármester negyedik mandátumára készül
Fotó: Makkay József
Nemcsak hogy kiharcolta független polgármesterként a felújítási munkálatokhoz szükséges uniós pályázati pénzeket, hanem Budapesten is kilincselt, hogy a kastélypark felújításához, illetve a munkálatok befejezéséhez pótolni lehessen a szűkös romániai pályázati forrásokat.
A helyi tanácsosokat lapátolva, munkaruhában is láttuk már, amikor el kellett takarítani az építkezési hulladékot, vagy a kastélypark rendezéséhez közmunkára volt szükség. Így került tető alá az új polgármesteri hivatal is, amiért a Számvevőszék megbüntette a polgármestert, mert a hivatalos nyilvántartásokban nem szerepel a közmunka kifejezés, elegendő pénz meg ott sem volt arra, hogy minden munkát cégekkel végeztessen el.
A Teleki-kastély felújítását 2020-ban fejezte be a helyi önkormányzat
Fotó: Makkay József
Csendes Lajos három mandátumon át, 12 esztendeje egyengeti a 2004 óta önálló községet, a Koltóból és Koltókatalinból álló Máramaros megyei közigazgatási egységet, amely tíz kilométerre fekszik a megyeszékhelytől, Nagybányától. Sikeres munkája cáfolata azoknak a híreszteléseknek, hogy párton kívüli, független polgármesterként nem lehet eredményes egy helyi elöljáró. Éppen Csendes Lajos példája bizonyítja, hogy ez nem igaz.
A korábban vállalkozóként dolgozó polgármester idejében felismerte, hogy elsősorban pályázati forrásokból lehet fejleszteni, és ha jó csapattal pályázik, akkor sok pénz érkezik a településre. Persze így sem volt könnyű az élete, hiszen nemcsak a Máramaros megyében vezető pozícióban lévő román pártok képviselői próbáltak neki keresztbe tenni, hanem az RMDSZ is, amelynek megyei képviselőivel nem volt túl jó a viszonya.
A hosszú évekig tartó áldatlan helyzetet úgy oldotta meg, hogy felajánlotta az RMDSZ-nek, tartsanak demokratikus előválasztást, amire Koltón és a megyében korábban nem volt példa.
Az egyezség szerint mindannyian elfogadtuk a döntést” – magyarázza a helyhatósági választások előzményét a polgármester.
Az áprilisban megtartott előválasztáson Csendes Lajos került ki győztesen Koltóban kisebb, míg Koltókatalinban nagyobb támogatással. A lakosságtól kapott újabb bizalmat azzal „hálálta meg”, hogy – mivel ő harcolta ki az előválasztást – az RMDSZ színeiben méretkezik meg a vasárnapi választásokon is. A váltást firtató kérdésemre úgy fogalmaz, döntésében szerepet játszott az is, hogy Nagybányán új csapat kezébe került a megyei RMDSZ-vezetés, akikkel sikeresen együtt tud dolgozni.
Koltói látkép. A falu emeletes házai jómódról árulkodnak
Fotó: Makkay József
Román pártok „szirénhangjai”
Csendes Lajos abban bízott, hogy egy demokratikus előválasztás megnyugtatja a kedélyeket, és növeli az RMDSZ-lista elfogadottságát, hiszen ha a helyi önkormányzati jelölteket végre a nép választotta ki, akkor az ellen „nem lehet apelláta”. A történet azonban nem úgy folytatódott, ahogyan a helyi közösség elképzelte. A jelenlegi RMDSZ-es alpolgármester megsértődött, hogy nem ő indulhat polgármester-jelöltként, ezért elhatározta, hogy függetlenként vág neki. Csendes Lajos szerint azonban kilóg a lóláb, mert a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatását élvezi. A román kormánypárt magyar listával próbálkozik Koltón is, amire felcsalogatta azokat a volt RMDSZ-tagokat is, akik az előválasztások után lemaradtak a befutó helyekről.
,,Egyesek nem tudják elfogadni a demokratikus játékszabályokat, azt, hogy a szavazópolgárok döntenek a lista összeállításáról.
– magyarázza a széthúzó koltói kampány fő okát a polgármester. A jelek szerint amikor magyar közösséget kell bomlasztani, Koltón is rögtön tettre készen állnak a román pártok, akik bőkezűen finanszírozzák a magyar nyelvű kampányt, ígérnek fűt-fát, de a választások után hátraarcot fordítanak a helyi magyar közösség elvárásainak.
A Teleki-kastély kapuja reggeltől estig tárva-nyitva áll a turisták előtt
Fotó: Makkay József
Csendes Lajos nem fél attól, hogy nem választják újra a vasárnapi helyhatósági választásokon, inkább attól tart, hogy olyan helyi tanács áll fel, amellyel jelentősen megnehezedik a munkája. A 2021-es népszámlálás adatai szerint a 2576 fős községben az utóbbi tíz esztendőben 1168-ra apadt a magyarság részaránya. Időközben jelentősen megnőtt a roma közösség aránya, ezt a réteget évtizedekkel ezelőtt még magyar identitású közösségként tartotta számon a falu, a cigány gyerekek magyar iskolába jártak.
A gyökeres váltás az utóbbi évtizedben indult el, amikor a cigányság önálló román nyelvű iskolát követelt magának, amit pályázati forrásokból épített a helyi önkormányzat. Soraikban ma már a román pártokra szavaznak többen, és csak az idősebb magyar cigányok részéről számíthat szavazatokra az RMDSZ.
Holott Koltón Észak-Erdély egyik legerősebb helyi szervezete éppen az Erdélyi Magyar Néppárté volt, amelynek tagjait négy évvel ezelőtt meggyőzték, hogy az RMDSZ színeiben induljanak a helyhatósági választáson, így az Erdélyi Magyar Szövetségnek (EMSZ) már nem volt mire építkeznie. Az alternatívát kereső magyarok immár román pártok „szirénhangjaiban” bízva próbálkoznak a román pártpolitikával.
A koltói polgármesteri hivatal udvara is a jó gazda keze nyomát viseli
Fotó: Makkay József
Koltó polgármesterével a fejlesztésekről is beszélgetünk. Itt is elhúzódott a lakosság által leginkább várt közművesítés: az ivóvíz bevezetése és a szennyvízcsatornázás programja most vár kivitelezésre 29 Máramaros megyei községben, amit következő lépésben az összes utca aszfaltozása követne. A korábban megépített napelemparkot egy beruházó 46 hektárral bővítené, amennyiben a polgármesteri hivatal által felajánlott gyenge minőségű legelőrészt sikerül kivenni a mezőgazdasági besorolás alól.
Csendes Lajos az egészségügyi beruházásokban is fantáziát lát. Már hosszú évekkel ezelőtt megtelepedett a faluban egy 40 ággyal induló fekvőbeteg-gondozó intézmény, amely hetven ágyra növelte kapacitását, de így is hosszú a várólistájuk a bekerülni vágyóknak. Rendszerint gyógyíthatatlan betegeket hoznak a hozzátartozók a koltói magánkórházba, ahol hatvanfős egészségügyi személyzet – ápolók és orvosok –, próbálják elviselhetőbbé és szebbé tenni a betegek életének utolsó időszakát.
A vendéget fogadó tábla a falu bejáratánál
Fotó: Makkay József
A korábbi egészségügyi projekt sikerén felbuzdulva új kórházkomplexum építésének ötletével keresték meg Csendes Lajost: onkológiai betegségek kezelésére létesítenének ultramodern központot a község területén. Az amerikai tőkével induló új egészségügyi centrum terveiben az szerepel, hogy az intézményben onkológiai kutatóközpont működne, őssejtbeültetést végeznének és rákos betegeket kezelnének.
A polgármester által felkarolt és megvalósításra váró tervek között sok más is szerepel. Aki ismeri, az tudja, hogy amit Csendes Lajos a fejébe vesz, azt megvalósítja. A román bürokrácia szorításában egy ideig a Teleki-kastély felújítása is kivitelezhetetlennek tűnt, mégis valóság lett belőle, a gyönyörű műemlék ma már messze földről vonzza a turistákat.
Jelenleg azonban az a tét, hogy Máramaros megye leghíresebb magyar zarándokhelye magyar kézben maradjon. A további magyar építkezésre csak ennek függvényében lehet majd számítani.
Felbúgó sziréna hangja jelzi a Tisza ukrajnai oldalán fekvő település lakói számára, hogy orosz harci gépek mérnek légicsapást valahol az ország belsejére. Ezt már a Máramaros megyei Hosszúmező lakossága is megszokta a román–ukrán határ közelében.
A felújított Teleki-kastélyt színes ünnepség keretében adták át a Máramaros megyei Koltón. A történelmi ékszer a helyi turizmus megerősítésének a záloga, amivel viszont nem mindenki ért egyet. Román pártok akarják megtorpedózni a Petőfi-kultusz ápolását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!