Magyarországi diákok a Teleki-kastély bejáratánál. Szerte a Kárpát-medencéből érkeznek vendégek Koltóra
Fotó: Makkay József
Lázas kampányt folytatnak a Máramaros megyei Koltón az RMDSZ, valamint a román pártok jelöltjei. A magyar jelöltekkel kampányoló román alakulatok fűt-fát ígérnek, hogy meggyőzzék a politikából kiábrándult embereket. A korábbi magyar ellenzék, az Erdélyi Magyar Néppárt helyi tagszervezete beolvadt az RMDSZ-be, így az alternatívát keresők csak a román pártokra számíthatnak. A három mandátumon át független polgármesterként tevékenykedő, és idéntől az RMDSZ színeiben induló Csendes Lajossal vettük száma a választások előtt felbolydult község útkeresését.
2024. június 07., 17:482024. június 07., 17:48
Koltó központjában, a Teleki-kastély körül nagy a sürgés-forgás. Egy diákokkal teli budapesti autóbusz éppen Nagybánya felé indul, helyébe egy szintén Magyarországról érkezett turistabusz tolat, amiből felnőttek szállnak ki. Meglátogatják a kétszintes kastélyban berendezett helyi néprajzi kiállítást, a ,,vad grófként” elhíresült Teleki Sándort bemutató tárlatot, és természetesen a fő attrakciót jelentő Petőfi-kiállítást, mely Petőfi Sándor és Szendrey Júlia mézesheteinek, koltói tartózkodásuk emlékeit örökíti meg.
Csendes Lajos polgármester negyedik mandátumára készül
Fotó: Makkay József
Nemcsak hogy kiharcolta független polgármesterként a felújítási munkálatokhoz szükséges uniós pályázati pénzeket, hanem Budapesten is kilincselt, hogy a kastélypark felújításához, illetve a munkálatok befejezéséhez pótolni lehessen a szűkös romániai pályázati forrásokat.
A helyi tanácsosokat lapátolva, munkaruhában is láttuk már, amikor el kellett takarítani az építkezési hulladékot, vagy a kastélypark rendezéséhez közmunkára volt szükség. Így került tető alá az új polgármesteri hivatal is, amiért a Számvevőszék megbüntette a polgármestert, mert a hivatalos nyilvántartásokban nem szerepel a közmunka kifejezés, elegendő pénz meg ott sem volt arra, hogy minden munkát cégekkel végeztessen el.
A Teleki-kastély felújítását 2020-ban fejezte be a helyi önkormányzat
Fotó: Makkay József
Csendes Lajos három mandátumon át, 12 esztendeje egyengeti a 2004 óta önálló községet, a Koltóból és Koltókatalinból álló Máramaros megyei közigazgatási egységet, amely tíz kilométerre fekszik a megyeszékhelytől, Nagybányától. Sikeres munkája cáfolata azoknak a híreszteléseknek, hogy párton kívüli, független polgármesterként nem lehet eredményes egy helyi elöljáró. Éppen Csendes Lajos példája bizonyítja, hogy ez nem igaz.
A korábban vállalkozóként dolgozó polgármester idejében felismerte, hogy elsősorban pályázati forrásokból lehet fejleszteni, és ha jó csapattal pályázik, akkor sok pénz érkezik a településre. Persze így sem volt könnyű az élete, hiszen nemcsak a Máramaros megyében vezető pozícióban lévő román pártok képviselői próbáltak neki keresztbe tenni, hanem az RMDSZ is, amelynek megyei képviselőivel nem volt túl jó a viszonya.
A hosszú évekig tartó áldatlan helyzetet úgy oldotta meg, hogy felajánlotta az RMDSZ-nek, tartsanak demokratikus előválasztást, amire Koltón és a megyében korábban nem volt példa.
Az egyezség szerint mindannyian elfogadtuk a döntést” – magyarázza a helyhatósági választások előzményét a polgármester.
Az áprilisban megtartott előválasztáson Csendes Lajos került ki győztesen Koltóban kisebb, míg Koltókatalinban nagyobb támogatással. A lakosságtól kapott újabb bizalmat azzal „hálálta meg”, hogy – mivel ő harcolta ki az előválasztást – az RMDSZ színeiben méretkezik meg a vasárnapi választásokon is. A váltást firtató kérdésemre úgy fogalmaz, döntésében szerepet játszott az is, hogy Nagybányán új csapat kezébe került a megyei RMDSZ-vezetés, akikkel sikeresen együtt tud dolgozni.
Koltói látkép. A falu emeletes házai jómódról árulkodnak
Fotó: Makkay József
Román pártok „szirénhangjai”
Csendes Lajos abban bízott, hogy egy demokratikus előválasztás megnyugtatja a kedélyeket, és növeli az RMDSZ-lista elfogadottságát, hiszen ha a helyi önkormányzati jelölteket végre a nép választotta ki, akkor az ellen „nem lehet apelláta”. A történet azonban nem úgy folytatódott, ahogyan a helyi közösség elképzelte. A jelenlegi RMDSZ-es alpolgármester megsértődött, hogy nem ő indulhat polgármester-jelöltként, ezért elhatározta, hogy függetlenként vág neki. Csendes Lajos szerint azonban kilóg a lóláb, mert a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatását élvezi. A román kormánypárt magyar listával próbálkozik Koltón is, amire felcsalogatta azokat a volt RMDSZ-tagokat is, akik az előválasztások után lemaradtak a befutó helyekről.
,,Egyesek nem tudják elfogadni a demokratikus játékszabályokat, azt, hogy a szavazópolgárok döntenek a lista összeállításáról.
– magyarázza a széthúzó koltói kampány fő okát a polgármester. A jelek szerint amikor magyar közösséget kell bomlasztani, Koltón is rögtön tettre készen állnak a román pártok, akik bőkezűen finanszírozzák a magyar nyelvű kampányt, ígérnek fűt-fát, de a választások után hátraarcot fordítanak a helyi magyar közösség elvárásainak.
A Teleki-kastély kapuja reggeltől estig tárva-nyitva áll a turisták előtt
Fotó: Makkay József
Csendes Lajos nem fél attól, hogy nem választják újra a vasárnapi helyhatósági választásokon, inkább attól tart, hogy olyan helyi tanács áll fel, amellyel jelentősen megnehezedik a munkája. A 2021-es népszámlálás adatai szerint a 2576 fős községben az utóbbi tíz esztendőben 1168-ra apadt a magyarság részaránya. Időközben jelentősen megnőtt a roma közösség aránya, ezt a réteget évtizedekkel ezelőtt még magyar identitású közösségként tartotta számon a falu, a cigány gyerekek magyar iskolába jártak.
A gyökeres váltás az utóbbi évtizedben indult el, amikor a cigányság önálló román nyelvű iskolát követelt magának, amit pályázati forrásokból épített a helyi önkormányzat. Soraikban ma már a román pártokra szavaznak többen, és csak az idősebb magyar cigányok részéről számíthat szavazatokra az RMDSZ.
Holott Koltón Észak-Erdély egyik legerősebb helyi szervezete éppen az Erdélyi Magyar Néppárté volt, amelynek tagjait négy évvel ezelőtt meggyőzték, hogy az RMDSZ színeiben induljanak a helyhatósági választáson, így az Erdélyi Magyar Szövetségnek (EMSZ) már nem volt mire építkeznie. Az alternatívát kereső magyarok immár román pártok „szirénhangjaiban” bízva próbálkoznak a román pártpolitikával.
A koltói polgármesteri hivatal udvara is a jó gazda keze nyomát viseli
Fotó: Makkay József
Koltó polgármesterével a fejlesztésekről is beszélgetünk. Itt is elhúzódott a lakosság által leginkább várt közművesítés: az ivóvíz bevezetése és a szennyvízcsatornázás programja most vár kivitelezésre 29 Máramaros megyei községben, amit következő lépésben az összes utca aszfaltozása követne. A korábban megépített napelemparkot egy beruházó 46 hektárral bővítené, amennyiben a polgármesteri hivatal által felajánlott gyenge minőségű legelőrészt sikerül kivenni a mezőgazdasági besorolás alól.
Csendes Lajos az egészségügyi beruházásokban is fantáziát lát. Már hosszú évekkel ezelőtt megtelepedett a faluban egy 40 ággyal induló fekvőbeteg-gondozó intézmény, amely hetven ágyra növelte kapacitását, de így is hosszú a várólistájuk a bekerülni vágyóknak. Rendszerint gyógyíthatatlan betegeket hoznak a hozzátartozók a koltói magánkórházba, ahol hatvanfős egészségügyi személyzet – ápolók és orvosok –, próbálják elviselhetőbbé és szebbé tenni a betegek életének utolsó időszakát.
A vendéget fogadó tábla a falu bejáratánál
Fotó: Makkay József
A korábbi egészségügyi projekt sikerén felbuzdulva új kórházkomplexum építésének ötletével keresték meg Csendes Lajost: onkológiai betegségek kezelésére létesítenének ultramodern központot a község területén. Az amerikai tőkével induló új egészségügyi centrum terveiben az szerepel, hogy az intézményben onkológiai kutatóközpont működne, őssejtbeültetést végeznének és rákos betegeket kezelnének.
A polgármester által felkarolt és megvalósításra váró tervek között sok más is szerepel. Aki ismeri, az tudja, hogy amit Csendes Lajos a fejébe vesz, azt megvalósítja. A román bürokrácia szorításában egy ideig a Teleki-kastély felújítása is kivitelezhetetlennek tűnt, mégis valóság lett belőle, a gyönyörű műemlék ma már messze földről vonzza a turistákat.
Jelenleg azonban az a tét, hogy Máramaros megye leghíresebb magyar zarándokhelye magyar kézben maradjon. A további magyar építkezésre csak ennek függvényében lehet majd számítani.
Felbúgó sziréna hangja jelzi a Tisza ukrajnai oldalán fekvő település lakói számára, hogy orosz harci gépek mérnek légicsapást valahol az ország belsejére. Ezt már a Máramaros megyei Hosszúmező lakossága is megszokta a román–ukrán határ közelében.
A felújított Teleki-kastélyt színes ünnepség keretében adták át a Máramaros megyei Koltón. A történelmi ékszer a helyi turizmus megerősítésének a záloga, amivel viszont nem mindenki ért egyet. Román pártok akarják megtorpedózni a Petőfi-kultusz ápolását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!