Fotó: RMDSZ/Serar Szabolcs
Kilencrészes dokumentumfilm-sorozat készült a magyarság viszontagságos időszakáról az RMDSZ támogatásával. A Magyarok Romániában – száz év története című film első részét Kolozsváron vettették le.
2018. július 13., 12:432018. július 13., 12:43
2018. július 13., 12:502018. július 13., 12:50
Zsúfolásig megtelt csütörtökön este a kolozsvári Bánffy-palotában található Szépművészeti Múzeum Tonitza-terme abból az alkalomból, hogy az RMDSZ által szervezett rendezvény keretében levetítették a Magyarok Romániában – száz év története című dokumentumfilm-sorozat első részét.
Az alkotás szerkesztője és rendezője Vig Emese, a román közszolgálati televízió magyar adásának munkatársa, a tudományos szerkesztő pedig Fodor János kolozsvári történész. A filmben Ablonczy Balázs, Fodor János, Nagy Botond, Gidó Csaba, Egry Gábor, Lucian Nastasă-Kovács, illetve Zahorán Csaba történész szólal meg.
Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke, a sorozat ötletgazdája és a filmbemutató házigazdája elmondta:
A dokumentumfilm-sorozat egyik célja az, hogy a román többségnek is megmutassuk történelmünket, és egyúttal párbeszédet kezdeményezzünk velük – tette hozzá Székely. A román egyesülés centenáriumi évében, az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában elnevezésű rendezvénysorozat keretében az RMDSZ Erdély hat településén egy tíz részből álló előadássorozatot tervez történészek részvételével, illetve három tudományos konferenciát is szervez. Emellett egy, az elmúlt száz évet felölelő történelmi kronológiát készít, amelyet román nyelven is megjelentet.
Fotó: RMDSZ/Serar Szabolcs
Vig Emese rendező a film levetítése előtt arról beszélt, hogy a sorozat címének megválasztását – Magyarok Romániában – száz év története – Németh László ihlette, aki egy 1935-ben megjelent regényében Kalotaszeggel kapcsolatban többek között arról írt, hogy
A rendező elmondta, a film készítésekor számára teljesen ismeretlen területet járt be, de segítségére voltak a neves erdélyi és magyarországi történészek, akik nagyon érthetően mondták el, mi is történt száz évvel ezelőtt a magyarsággal. A sorozat Fodor János és Bárdi Nándor történész útmutatásai alapján készült, a narrátor pedig Szűcs Ervin, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze.
A neves szakemberek lépésről lépésre vezetik végig a nézőt a történelem bizonyos időszakán, kezdve az első világháború kitörésétől egészen a Trianon utáni évekig. A filmben elhangzik, hogy „azé volt Erdély, akik a kultúráját vállalták, és azé lesz Erdély, akik a kultúráját vállalják”.
A megállapítás azért is fontos, mert a magyar és román történetírás különbözőképpen ítélte és ítéli meg Trianont. A sorozatban megszólaló történészek fényt derítenek arra, hogy milyen előzményei voltak Erdély elszakításának, melyek voltak azok a titkos megállapodások, melyek mintegy megelőlegezték Trianont, milyen háttéregyezségek, megállapodások születtek a háborús időkben.
Székely István
Fotó: RMDSZ/Serar Szabolcs
Nagy Botond sepsiszentgyörgyi történész szerint Székelyföld magyarsága arra volt felkészítve, hogy közömbösen fogadja a románokat („úgysem tart sokáig az uralmuk”), Kolozsváron pedig az Apáthy István professzor által összehívott nagygyűlés sorolható az ellenálláshoz, amit nem sokkal a román csapatok bevonulása előtt szerveztek. Ugyanakkor 1919-ben próbálkozások történtek például a Kós Károly-féle úgynevezett Kalotaszegi Köztársaság, illetve a Székely Köztársaság létrehozására, de ezek nem bizonyultak életképesnek.
Ablonczy Balázs budapesti történész a filmben elmondja, hogy bár pontos adatokat nem ismernek, de
Lucian Nastasă-Kovács kolozsvári történész a filmben arra hívja fel a figyelmet, hogy annak idején a román politikusok éppen az Erdélyben és a Bánságban még többségben lévő magyarokat, svábokat vagy szászokat nem kérdezték az egyesülésről.
A vetítést kerekasztal-beszélgetés követte Fodor János és Gidó Attila történész részvételével.
Fodor János és Gidó Attila
Fotó: RMDSZ/Serar Szabolcs
A film készítéséről elmondták, nehéz volt az eseménydús éveket úgy összefoglalni, hogy semmi se maradjon ki. Ugyanakkor például a Székely Hadosztályról így is alig esik szó, de a kihagyások ellenére az alkotók igyekeztek egy kerek, érthető történetet tárni a nézők elé. Kérdésre válaszolva Fodor elmondta: bár a száz évvel ezelőtti egyesülés körül voltak viták, kötöttek bizonyos kompromisszumokat a román politikusok, ám számukra soha nem az volt a kérdés, hogy egyesüljenek vagy sem, legfeljebb az, hogy hogyan történjen ez meg.
A filmből havonta levetítenek egy részt, ugyanakkor a dokumentumfilm-sorozat hamarosan DVD-n is megjelenik, addig is az RMDSZ honlapján lesz elérhető. A sorozatot várhatóan a közszolgálati televízió, illetve az Erdélyi Magyar Televízió is sugározza majd. Az alkotók fontosnak tartják, hogy minél több emberhez eljusson, hiszen ez a dokumentumfilm-sorozat „a névjegyünk a centenárium évében a román nemzet számára” – fogalmazott Székely István a csütörtöki rendezvény zárásaként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!