HIRDETÉS

Magyar névjegy a román nemzet számára – bemutatták az elmúlt száz évet felölelő dokumentumfilm-sorozat első részét

Nánó Csaba 2018. július 13., 12:43 utolsó módosítás: 2018. július 13., 12:50
HIRDETÉS

Kilencrészes dokumentumfilm-sorozat készült a magyarság viszontagságos időszakáról az RMDSZ támogatásával. A Magyarok Romániában – száz év története című film első részét Kolozsváron vettették le.

Fotó: RMDSZ/Serar Szabolcs

Zsúfolásig megtelt csütörtökön este a kolozsvári Bánffy-palotában található Szépművészeti Múzeum Tonitza-terme abból az alkalomból, hogy az RMDSZ által szervezett rendezvény keretében levetítették a Magyarok Romániában – száz év története című dokumentumfilm-sorozat első részét.

Az alkotás szerkesztője és rendezője Vig Emese, a román közszolgálati televízió magyar adásának munkatársa, a tudományos szerkesztő pedig Fodor János kolozsvári történész. A filmben Ablonczy Balázs, Fodor János, Nagy Botond, Gidó Csaba, Egry Gábor, Lucian Nastasă-Kovács, illetve Zahorán Csaba történész szólal meg.

HIRDETÉS

Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke, a sorozat ötletgazdája és a filmbemutató házigazdája elmondta:

végre olyasmit tárhatnak a nagyközönség elé, amiről 1989 előtt nem lehetett beszélni.

A dokumentumfilm-sorozat egyik célja az, hogy a román többségnek is megmutassuk történelmünket, és egyúttal párbeszédet kezdeményezzünk velük – tette hozzá Székely. A román egyesülés centenáriumi évében, az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában elnevezésű rendezvénysorozat keretében az RMDSZ Erdély hat településén egy tíz részből álló előadássorozatot tervez történészek részvételével, illetve három tudományos konferenciát is szervez. Emellett egy, az elmúlt száz évet felölelő történelmi kronológiát készít, amelyet román nyelven is megjelentet.

Fotó: RMDSZ/Serar Szabolcs

Vig Emese rendező a film levetítése előtt arról beszélt, hogy a sorozat címének megválasztását – Magyarok Romániában – száz év története – Németh László ihlette, aki egy 1935-ben megjelent regényében Kalotaszeggel kapcsolatban többek között arról írt, hogy

Isten itt mutatta meg, mit akar ezzel a néppel”.

A rendező elmondta, a film készítésekor számára teljesen ismeretlen területet járt be, de segítségére voltak a neves erdélyi és magyarországi történészek, akik nagyon érthetően mondták el, mi is történt száz évvel ezelőtt a magyarsággal. A sorozat Fodor János és Bárdi Nándor történész útmutatásai alapján készült, a narrátor pedig Szűcs Ervin, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze.

A sorozat gyakorlatilag egy történelmi utazás korabeli fényképekkel, archív filmrészletekkel, dokumentumokkal, emlékiratokkal színesítve.

A neves szakemberek lépésről lépésre vezetik végig a nézőt a történelem bizonyos időszakán, kezdve az első világháború kitörésétől egészen a Trianon utáni évekig. A filmben elhangzik, hogy „azé volt Erdély, akik a kultúráját vállalták, és azé lesz Erdély, akik a kultúráját vállalják”.

A megállapítás azért is fontos, mert a magyar és román történetírás különbözőképpen ítélte és ítéli meg Trianont. A sorozatban megszólaló történészek fényt derítenek arra, hogy milyen előzményei voltak Erdély elszakításának, melyek voltak azok a titkos megállapodások, melyek mintegy megelőlegezték Trianont, milyen háttéregyezségek, megállapodások születtek a háborús időkben.

A filmből kiderül például, hogy a román hadsereg nem mindig dicső térfoglalása – magyar szobrok lerombolása, kitelepítések, elhurcolások, erőszak – többnyire csak passzív ellenállást váltott ki a magyar lakosságból, amibe beletartozott a hűségeskü megtagadása.

Székely István Fotó: RMDSZ/Serar Szabolcs

Nagy Botond sepsiszentgyörgyi történész szerint Székelyföld magyarsága arra volt felkészítve, hogy közömbösen fogadja a románokat („úgysem tart sokáig az uralmuk”), Kolozsváron pedig az Apáthy István professzor által összehívott nagygyűlés sorolható az ellenálláshoz, amit nem sokkal a román csapatok bevonulása előtt szerveztek. Ugyanakkor 1919-ben próbálkozások történtek például a Kós Károly-féle úgynevezett Kalotaszegi Köztársaság, illetve a Székely Köztársaság létrehozására, de ezek nem bizonyultak életképesnek.

Ablonczy Balázs budapesti történész a filmben elmondja, hogy bár pontos adatokat nem ismernek, de

mintegy 400-450 ezerre tehető azok száma, akik elhagyták a megszállt területeket azokban az években.

Lucian Nastasă-Kovács kolozsvári történész a filmben arra hívja fel a figyelmet, hogy annak idején a román politikusok éppen az Erdélyben és a Bánságban még többségben lévő magyarokat, svábokat vagy szászokat nem kérdezték az egyesülésről.  

A vetítést kerekasztal-beszélgetés követte Fodor János és Gidó Attila történész részvételével.

Fodor János és Gidó Attila Fotó: RMDSZ/Serar Szabolcs

A film készítéséről elmondták, nehéz volt az eseménydús éveket úgy összefoglalni, hogy semmi se maradjon ki. Ugyanakkor például a Székely Hadosztályról így is alig esik szó, de a kihagyások ellenére az alkotók igyekeztek egy kerek, érthető történetet tárni a nézők elé. Kérdésre válaszolva Fodor elmondta: bár a száz évvel ezelőtti egyesülés körül voltak viták, kötöttek bizonyos kompromisszumokat a román politikusok, ám számukra soha nem az volt a kérdés, hogy egyesüljenek vagy sem, legfeljebb az, hogy hogyan történjen ez meg.         

A filmből havonta levetítenek egy részt, ugyanakkor a dokumentumfilm-sorozat hamarosan DVD-n is megjelenik, addig is az RMDSZ honlapján lesz elérhető. A sorozatot várhatóan a közszolgálati televízió, illetve az Erdélyi Magyar Televízió is sugározza majd. Az alkotók fontosnak tartják, hogy minél több emberhez eljusson, hiszen ez a dokumentumfilm-sorozat „a névjegyünk a centenárium évében a román nemzet számára” – fogalmazott Székely István a csütörtöki rendezvény zárásaként.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS