„Egyeseknek mindenről Orbán Viktor jut az eszükbe” – Kelemen Hunor az új kormánykoalícióról, az RMDSZ mozgásteréről

A román pártok általában nagy jelentőséget tulajdonítanak a közvélemény-kutatásoknak, azokat figyelik állandóan, s azokhoz igazítják a döntéseiket. Ebben van némi ráció, de a politikus nem hozhat kizárólag a felmérések alapján döntéseket. Ezt azért említem, mert például abban az esetben, ha a szociáldemokraták néhány hónapos kormányzás után azt látják, hogy az ellenzékben elért népszerűségemelkedés megtorpan, esetleg csökken, akkor változtatásokra szánhatják el magukat. Ez is egy kockázat. Ha azonban sikerül az alkotmánymódosítás, ha a bizalom növekszik a partnerek között, akkor nem tartom kizártnak, hogy megteremtődik az alapja a 2024-es választások utáni folytatáshoz, mint első opció. A hosszú távú terv a helyreállítási alap, a Saligny-terv, a legalább tízévesre kigondolt családvédelmi program folytatását, véghezvitelét is jelentené.

 – Ha a konkrét terveket nézzük, miben különbözik ez a koalíció az előzőtől?

– Vannak lényegi változások, de azok nem ideológiai jellegűek. Mindkét nagy formáció a fősodratú pártokhoz tartozik, nem akarnak permanens forradalmat, rendezetlen viszonyokat. Az ellenzékben ugyanakkor ott van két olyan párt, amely más-más indíttatásból a radikális átalakításoknak a híve. A másik nagy különbség, hogy a jelenlegi koalíciót alkotó három politikai alakulat az önkormányzatok több mint 99 százalékát adja: az összes megyei tanácselnököt és a polgármesterek nagy részét. Az USR-nek mintegy hatvan polgármestere van, ehhez képest az RMDSZ is nagy párt, hiszen nekünk kétszáz polgármesterünk van, ehhez jönnek még a függetlenek, s a kis magyar pártok néhány polgármestere.

Ha azt nézzük, hogy az önkormányzatiságot, a közösségeket képviselik a koalíciós erők, akkor ez egy jelentős különbség a korábbihoz képest. Korábban az USR által képviselt állandósult forradalom, változtatás nem feltétlenül a társadalom többségének az elvárásait, sokkal az USR választóinak kemény magját célozta meg. A politikai agenda is változni fog, lesz sok olyan intézkedés, amelyet egyik koalíciós tag sem fog megkérdőjelezni, mert az általa képviselt közösségek érdekeit integrálni tudja ezekbe. A költségvetés körüli viták ugyanakkor erősebbek lesznek, mint az USR-vel voltak, mert a szociáldemokraták a progresszív adóztatás hívei, míg a másik oldalon erre nincs fogékonyság.

– Mindenképpen újdonság a családügyi minisztérium. A tervezett családvédelmi intézkedések kapcsán máris megjelent néhány román sajtókommentár, amely Orbán Viktor politikájának követéséről ír, természetesen negatív előjellel, ahogyan már megszokhattuk. Mire vállalkozik ez a tárca, s elképzelhető-e magyar-román kormányközi egyeztetés a családvédelmi kérdésekben?

– Az egyébként nem túl számos román reakcióval kapcsolatban azt tudom mondani, hogy bármiről, amit én javasolok, egyetlen dolog jut eszükbe a tisztelt publicistáknak, mint Mórickának a viccben, éspedig Orbán Viktor, az illiberalizmus, Magyarország.

Ha mi családügyi minisztériumot és családtámogatást javasolunk, akkor nem arról írnak elemzéseket, hogy milyen demográfiai lejtmenetben van Románia, s azon belül a magyar közösség is, s erre milyen megoldásokat lehet találni, hanem azonnal Orbán Viktor jut eszükbe.

Európában több államban van családügyi minisztérium, Magyarországon egyébként csak egy tárca nélküli miniszter van, de kétségtelen, hogy nagyon erős családvédelmi politikát folytat a magyar kormány. Hasonló politikát képvisel Írország, Dánia, hat-hét további európai uniós tagállam, ahol idejében felismerték a társadalmi problémát. Nagyon sokféle válasz nem adható erre a problémára, amikor támogatásokról beszélünk: a fiatal családosokon adóleírásokkal, visszatérítendő támogatásokkal, hitelkonstrukciókkal segíteni. Ezért hasonlítanak a más országokban bevezetett intézkedésekhez a mi javaslataink.

A miniszter asszony egytől egyig elfogadta a javaslatainkat, bízom benne, hogy életbe is fogja ültetni az erre vonatkozó közpolitikákat, mi ebben segítséget nyújtunk neki. Bizonyára sok egyeztetés lesz, arra most nem tudok választ adni, hogy Gabriela Firea konkrétan kivel fog egyeztetni ezekben a kérdésekben. Ha a tanácsomat kéri, akkor mindenképpen javasolni fogom neki, hogy találkozzon Novák Katalinnal, a magyar kormány családokért felelős tárca nélküli miniszterével. Azt is javasolni fogom, hogy látogasson el, szerezzen tapasztalatot minden olyan államban, amely az elmúlt években komoly családtámogatási politikát folytatott, hogy milyen modellt alkalmazott. De a döntés ez ügyben természetesen a miniszteré.

Az RMDSZ az elmúlt hónapokban bebizonyította, hogy a megoldást képviseli a konfliktusokban. A politikai súlyunk megmaradása miatt nem aggódom, de sokkal több érdekegyeztetésre lesz szükség.

 – Reálisnak tartja, hogy egy olyan koalícióban, amelyben egyik nagy párt sincs rászorulva az RMDSZ segítségére, zöld jelzést kapjon a kisebbségi törvény, vagy akár olyan szimbolikus döntés, mint a csíksomlyói búcsúnak az UNESCO világörökségi listájára való felterjesztése?

– A csíksomlyói dosszié előkészítése elindult, az most már többnyire szakpolitikai szinten van, de kétségtelenül sokat kell dolgozni vele. A kisebbségi törvény 2022-ben elfogadandó tervként szerepel a kormányprogramban. Mindig van veszélye annak, hogy egy ilyen kérdésen próbálják levezetni a feszültséget egyesek. Előkészítjük, elkezdjük a tárgyalásokat, érveink vannak, ráadásul az alkotmány is előírja, hogy kell egy sarkalatos törvény a nemzeti kisebbségekről. Bízom benne, hogy mindkét nagy párt irányában meggyőzőek tudunk lenni.