A hőerőmű tornyának bontása precíz kivitelezést igényelt
Fotó: Facebook/Elsaco – Képernyőmentés
Eltűnt az aradi városképet uraló (de nem felétlenül megszépítő) ipari építmények egyike: lebontották a hőerőmű hűtornyát. A mintegy százmillió eurós beruházástól olcsóbb, hatékonyabb és környezetkímélőbb távhő-előállítást remélnek, a kivitelezők az ország legmodernebb és leghatékonyabb hőerőművének megépítését ígérik a partiumi megyeszékhelyen.
2025. május 20., 11:312025. május 20., 11:31
2025. május 20., 23:082025. május 20., 23:08
Az elmúlt 35 év legnagyobb távhőberuházását bonyolítja le az aradi önkormányzat a Radnai úti villamos és hőerőmű (CET Hidrocarburi) felújításával, amitől környezetkímélőbb, nagyobb hatásfokú, gazdaságosabb működést remélnek. A mintegy százmillió eurós (535 millió lejes) költségek 62 százalékát az Országos Helyreállítási és Reziliencia-építési Terv (PNRR) keretében vissza nem térítendő támogatásból fedezik, 38 százalék pedig a város önrésze, ami a remények szerint néhány éven belül megtérül.
Az egyik munkafázis a hőerőmű hűtőtornyának a lebontása volt:
mert az elmúlt évtizedekben lakónegyed épült köré, és iskola is működik a közelben. Az 1964-ben épült torony 60 éven szolgálta ki az erőművet, de a tavaly ősszel kezdődött átépítéssel feleslegessé vált: a modernizálás során kogenerációs motorokat helyeznek üzembe, amelyek gázzal és megújuló energiával működnek, a távfűtés és a meleg víz előállítása mellett villanyáramot is termel majd az erőmű, amit három gázturbinával és egy transzformátorállomással szerelnek fel.
A maga idejében mérnöki remekműnek számított a 49,24 méter magas, 37 méter átmérőjű, 1074 négyzetméter alapterületű vasbeton torony, de a bontása is hasonlóan precízen megtervezett kivitelezést igényelt. A felújítást végző Elsaco Electronic, az Elsaco Engineering és a Vestra Industry kft.-k által alkotott konzorcium szakemberei
amelyet külön kiképzett személyzet irányított – ezzel „szelték le” gyakorlatilag az óriástornyot.
A bontás után 1500 köbméter törmeléket szállítottak el – nyilatkozta Lucian Șmadici projektvezető az aradon.ro portálnak.
Ősszel már részben működésbe helyezik a felújított erőművet, így a következő fűtési szezonban a meleg víz és a távfűtés egy részét már ez állítja elő – mondta Călin Bibarț aradi polgármester. A munkálatok teljes befejezésének határideje egyébként 2026 augusztusa. A becslések szerint a felújítás eredményeként:
A beruházás mindenképp indokolt, mivel az önkormányzat tulajdonában levő erőmű felett eljárt az idő. Jelenleg földgázzal és fűtőolajjal működik, az alacsony hatásfoka az egyik oka annak, hogy országos viszonylatban Aradon kifejezetten drága a távfűtés: az elmúlt fűtési szezonban az aradi háztartási fogyasztók közel 400 lejes gigakalóriánkénti áron kapták a hőenergiát – igaz, ennek több mint 40 százalékát az önkormányzat fedezte a helyi költségvetésből, de ezzel, meg az egyéb fenntartási költségekkel együtt évente mintegy 10 millió euróba kerül a városnak a távfűtés.
Hatvan évig uralta a Radnai úti városképet a torony
Fotó: Aradi Polgármesteri Hivatal
A megújuló hőerőmű áramtermelési kapacitása 30 MW, hőenergia-előállítási képessége 70 MW lesz. A kivitelezők az ország legmodernebb és leghatékonyabb távhőközpontjának megépítését ígérték a partiumi megyeszékhelyen.
A hővezetékek cseréjét már néhány éve megkezdte a város, a mostani beruházással párhuzamosan azt is befejezik majd. Amikor a polgármesteri hivatal 1990-ben átvette az erőművet (pontosabban az állam a helyi önkormányzatok „nyakába varrta” a létesítményeket),
Az önkormányzat egy kampány indítását tervezi a lecsatlakozók körében, hogy az egyéni hőközpontok helyett térjenek vissza a távfűtésre, mert a városvezetés szerint minél többen használnák, annál kifizetődőbb lenne a fenntartása.
Zajlanak az aradi hő- és villamos erőmű felújítási-átépítési munkálatai, aminek eredményeképpen – a kivitelezők ígérete szerint – az ország legmodernebb és leghatékonyabb távhőközpontja épül meg a Maros-parti városban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!