2013. január 04., 09:132013. január 04., 09:13
Amint Márk-Nagy János, a civil szervezet igazgatója lapunknak elmondta, a környék lakóinak jelentős része nem nézi jó szemmel azt, hogy korlátozó jogszabályokat vezetnek be a ritka fajok védelme érdekében, így nem kizárt, hogy lesznek majd, akik kritizálják a menedzsmenttervüket.
„Elméletben mindenki szereti a természetet, de a gyakorlatban azt szeretnék, ha nem az ő tulajdonukban levő területen védenék azt” – összegezte eddigi tapasztalataikat az ökológus, aki szerint – bár évek óta térképek hirdetik a falvak központjában a védett területekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat – a mai napig állítják sokan, hogy nem tudnak arról, hogy földjük Natura 2000-es besorolást kapott.
Nem ritka eset, hogy az EKE bírságolni kénytelen illegális építkezések, a gyepterületek beszántása, fakivágások, a növényzet felgyújtása vagy szemetelés miatt. A szóban forgó menedzsmenttervet egyébként átfogó tudományos kutatás előzte meg, melynek célja a jelenlegi helyzet megismerése volt, ennek alapján állítottak össze egy olyan szabályrendszert, mely biztosítja a terület védett fajainak – mint például a fekete gólya, a leánykoncér vagy a lápi tűzlepke – illetve élőhelyeinek fennmaradását.
Márk-Nagy János úgy vélekedik, a természetvédők és a helyi közösségek közötti konfliktusok feloldhatóak lennének, ha a kormány végre rendbe tenné a kompenzációs rendszert, így a romániai gazdák is hozzáférhetnének az EU-tól igényelhető kárpótláshoz, melyre olyan esetekben jogosultak, ha a természetvédelmi intézkedések következtében jövedelemtől esnek el. Amennyiben a kidolgoznák a hiányzó módszertant, lehetőség nyílna arra, hogy a következő, 2014-től kezdődő uniós költségvetési periódusban a romániai gazdák is kapjanak kártérítést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Látogatottsági adatok