Közösen emlékeztek a Nyergestetőn a székely megyék elöljárói

A 160. évforduló alkalmával tartott megemlékezésen mintegy ötszáz, a három megyéből érkezett személy vett részt. Borboly Csaba Hargita és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök a csíki, illetve háromszéki huszárokkal közösen, lóháton érkezett a történelmi színhelyre, míg Lokodi Edit Emőke Maros megyei tanácselnök hintón vonult az emlékműhöz. Bodó Dávid csíkkozmási polgármester házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, rámutatva: a székelyek szabadságért vívott harca még nem ért véget, még időbe telik, míg szabadnak mondhatják magukat, s ezt az autonómia biztosíthatja.

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke beszédében kifejtette: a három székelyföldi megye vezetői első alkalommal ünnepelnek együtt a Nyergestetőn, hogy közös jelenlétükkel is kifejezzék a Székelyföld egységességét és a székelyek önrendelkezési igényét. „Hargita, Kovászna és Maros megyei székelyek ugyanis együvé tartozunk. Közös a történelmi múltunk, közösek a hagyományaink, de közösek a gondjaink és a vágyaink is” – hangsúlyozta a tanácselnök.

Tamás Sándor háromszéki tanácselnök felidézte Tuzson János és katonái harcát, kiemelve, hogy a székelyek olyankor mutatták meg igazi énjüket, amikor az a veszély fenyegette őket, hogy elveszítik szabadságukat. „Székelyföld azoké legyen, akik dolgoznak, küzdenek és áldozatokat hoznak érte. Azoké legyen, akik akkor is maradnak, amikor nem könnyű maradni. Székelyföld azoké legyen, akik hisznek benne” – hangsúlyozta a politikus. Ezt a gondolatmenetet folytatatta Lokodi Edit Emőke Maros megyei tanácselnök is, aki szerint „a nyergestetői csata biztosít bennünket arról, hogy érdemes magyarként élni Erdélyben”.

Korodi Attila Hargita megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő beszédében úgy vélte, a nyerges-tetői ütközetnek kettős üzenete van: konokság-bátorság, illetve az ezért kijáró tisztelet. A honatya a székely csapat hősiességét a spártaiakéhoz hasonlította, akik szintén óriási túlerőben lévő sereggel, a perzsákkal ütköztek meg, és a világ nem az akkori győztesekre emlékezik, hanem a hős spártaiakra. „Itt is a legyőzött lett a győztes” – utalt a 160 évvel ezelőtt elesett székely katonákra a politikus.

Egyed Ákos történész „rendhagyó történelemóráján” a nemzeti emlékhelyek fontosságára hívta fel a figyelmet. A nyergestetői helytállás szerinte üzenet, s a székelység erőt tud meríteni saját múltjából. Darvas-Kozma József csíkszeredai római katolikus esperes-plébános beszédében a román hatalom kisebbségellenes magatartására, „képmutatására” hívta fel a figyelmet, ami miatt szerinte a székely nép szabadságharca nem ért véget. Az ünnepséget a csíkkozmási Bojzás és a kézdiszentléleki Perkő néptáncegyüttes előadása színesítette. A résztvevők végül megkoszorúzták az emlékművet, majd a temetőben kopjafaavatással és zászlóátadással ért véget a megemlékezés.