Közös szolgálat és istenkeresés: kolozsvári magyar papok a Kolozsvári Magyar Napokon

Az eseményre – amelyen jelen volt Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök is – közel negyven pap és lelkész, valamint népes hallgatóság gyűlt össze az Erdély jelképének, építészeti gyöngyszemének tekintett főtéri templomban. A közös imádság keretében elhangzott: az egyes felekezetek más-más színezettel, árnyalattal ugyan, de ugyanazt az Istent keresik és szolgálják, ugyanazt az evangéliumot közvetítik híveik, gyülekezeteik felé.

Az ötletgazda Bőjte Csongor a Krónika megkeresésére elmondta, felkérésükre örömmel csatlakoztak az egyes felekezetek képviselői, sőt, a három protestáns felekezet püspöke tisztelte meg jelenlétével az eseményt. „Jó megtapasztalni minden egyes alkalommal a különböző felekezetek képviselőinek együttlétét az ökumenikus imaalkalmakkor, ünnepek alkalmával, amikor együtt szolgálunk. Jó együtt szolgálni, együtt lenni,

Hozzátette, a keddi esemény – amelynek folytatásaként a résztvevők eldöntötték, hogy minden évben megszervezik a közös imádságot – jó alkalom volt arra, hogy újra megtapasztalják azt az örömöt, ami a kolozsvári ökumenikus együttműködést jellemzi. „És ennek természetesen a Kolozsvári Magyar Napok a legmegfelelőbb helye és ideje, hiszen Erdély legnagyobb magyar rendezvénysorozata mindig a találkozások ünnepe.

Kérdésünkre azt is elmondta, hogy amikor megkeresték a Kolozsvári Magyar Napok szervezőit,

Ezen a napon, 1316-ban Károly Róbert városi kiváltságokat adományozott a településnek, ettől a dátumtól számítják a város alapítását.

„Gergely Balázs azt mondta, a város születésnapja nagyon ideális időpontja a találkozásnak, szebben időzített időpontot elképzelni se tudna, és a vele való egyeztetés után értesítettük a püspököket. Mindenki szeretettel fogadta a meghívásunkat és közvetítette a városban és a környéken élő lelkipásztorok felé” – hangsúlyozta lapunknak az ötletgazda.