Lelki köztársaság ünnepe, a megélt valóság természetessége a Kolozsvári Magyar Napok

Az államfő – akit hallgatósága hosszan, állva tapsolt, amikor feleségével, Nagy Zsuzsannával bevonult az operába – elmondta, a KMN több mint másfél évtizedes léte és fantasztikus sikere számára nem annak a bizonyítéka, hogy itt magyarok is élnek, és szerves részei a városnak, ezt ugyanis épeszű elme szerinte eddig sem vitathatta. „Nem kell nekünk bizonygatnunk a jelent, a tények magukért beszélnek. A magyarság kitörölhetetlen a város múltjából, eltagadhatatlan a jelenéből és minden bizonnyal hozzátartozik majd a jövőjéhez is. A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra éppen ez utóbbit bizonyítja: azt, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes. Ilyen egy élő közösség, és egy ilyen élő közösségnek mindig van jövője” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Sőt erre az eseményre méltán lehet büszke nem csak Kolozsvár egésze, és nem csak minden magyar ember, hanem Románia minden polgára is. Egyúttal a többségi nemzet tagjainak üzenve arra figyelmeztetett, hogy aki elzárkózik a másiktól, az attól a szellemi-lelki-kulturális gazdagságtól is megfosztja magát, amit a másik tud nyújtani számára. „Felemelő itt lenni önökkel, ennek az ünnepnek a részesévé válni. Öröm látni, hogy az ősi város ősi népe mindenki számára és mindannyiunk örömére mutatja meg értékeit, fogad be ünnepébe minden érdeklődőt. Élő közösség mutatja meg magát, kultúrája gazdagságát, sokoldalúságát, színességét és azt, hogy tagjai hogyan tudnak ünnepelni. Ilyet egy erős közösség tesz, amely úgy tartja meg magát, hogy egyszerre őrzi ősi értékeit és egyszerre teremt újakat” – jelentette ki a köztársasági elnök.

Elmondta, mostani látogatása során is azt tapasztalta, hogy Erdély magyar népe a modern világban sem ingott meg, és ismét a már bevált utat választja: együtt összefogva épít. Az államfő megköszönte az erdélyi magyarok összetartását, a közösség erejének és a magyar jövő építésének a példáját, majd megnyitotta a a 16. Kolozsvári Magyar Napokat. „Örömteli szórakozást, lélekemelő programokat és méltóságteljes ünnepet kívánok mindenkinek. Isten áldja Kolozsvárt, Isten áldja magyar nemzetünket!” – zárta beszédét az államelnök.

„Bonyolult, furcsa kettősség ez, sok a kérdőjel, a kísértés a meghasonulásra, de mi mégis így élünk, itt élünk, hozzászoktattak az évszázadok” – állapította meg Gergely Balázs. Kitért arra, hogy miközben mi, magyarok több mint ezer éve tudjuk magunkénak ezt a földet, ugyanígy magától értetődő a velünk együtt élő románok számára, hogy ez román föld, és ugyanezt vallják a szászok, zsidók is. „Mi megtanultuk elfogadni ezt, mert tudjuk, mindenki joggal érzi a magáénak a földet, amelyen él. Épp ezért ne féljük kimondani: nekünk magyar ez a föld, és csakis magyar lehet minden magyarnak, aki ide hazalátogat. De azt is tudjuk, hogy van egy haza, amely több a földnél, a faragott köveknél, több az országnál is, van egy lelki közösség, amelyet az összetartozás érzése tart egyben. Amíg mi itthon, helyben vagyunk Erdélyben, Székelyföldön, Kalotaszegen és Szilágyságban vagy Partiumban, addig újra és újra hazatérhet hozzánk mindenki, aki része a mi közös lelki köztársaságunknak” – hangsúlyozta a Kolozsvári Magyar Napok ötletgazdája és alapítója.

A szervezet ügyvezető elnöke elmondta, a magyar közösség legszebb arca látható a KMN-hez hasonló rendezvényeken, a Kolozsvári Magyar Napok „örök állandó lett”. „Jelzi számunkra a földrajzi meghatározottságot, a történelmi folytonosságot és a programkavalkádot, vagyis hármas egységet summáz” – jelentette ki Toró T. Tibor. Szerinte a rendezvénysorozat több egy fesztiválnál, igazi Kárpát-medencei mozgalommá nőtte ki magát, hasonló kreatív energiákat mozgat meg Erdély, sőt a Kárpát-medence más települései is évről évre. „Olyan kincs ez, ami nem fogy el, ha másokkal is megosztjuk” – húzta alá az EMNT ügyvezetője.

Az Udvarhelyi Néptáncműhely és a Háromszék Táncszínház Ritka magyar című közös produkcióját láthatta a kincses város közönsége Tőkés Csaba Zsolt rendezésében. A produkció címe egyrészt a neves népzenekutató apai-anyai szülőföldjének – a Kis-Szamos melléke és az Észak-Mezőség – tánc- és zenei hagyományára, az itt táncolt táncra vonatkozik, másrészt utal a mezőségi magyarságra és a kiemelkedő életpályát magának tudó Kallós Zoltán személyére is.

Az alkotók elmondása szerint az előadáshoz a Kossuth-nagydíjas néprajzkutatónak, a Corvinlánc kitüntetettjének és a nemzet művészének kitartó és áldozatos munkája szolgáltatott ihletforrást. Életútját, szülei megismerkedésétől, Zoli bácsi gyermekkorán keresztül, a gyűjtőútjai nyomdokain, az élete gyötrelmeivel együtt, örökségét tisztelve járják körül. A Magyar Napok nyitógáláján fellépő művészek szinte lehetetlen küldetésre vállalkoznak, hiszen képtelenség egyetlen előadásba belesűríteni azt a hatalmas kulturális örökséget, amelyet Kallós Zoltán az utókorra hagyományozott, mégis azt remélik, hogy a produkció révén az ünneplő magyarnapozók – Zoli bácsihoz méltó – betekintést nyerhetnek e csodálatos népi hagyományok gazdag világába.

korábban írtuk

Egy évszázad művészete a Bánffy-palotában: nagyszabású jubileumi tárlattal rajtolt a Kolozsvári Magyar Napok

Nagyszabású jubileumi tárlattal ünnepli fennállásának 95. évfordulóját a Barabás Miklós Céh: a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palotában megnyílt kiállítás 250 művész alkotásaiból válogat.