Közel ötezren tüntettek Sepsiszentgyörgyön a magyar intézményvezetők leváltása ellen

A bizakodó, jó hangulatú nagygyűlésen az emelvényről csak a mozgósító történelmi egyházak vezetői szóltak, ökumenikus istentiszteletet tartottak az egybegyűlteknek. A Kovászna megyei politikai alakulatok, önkormányzatok és civil szervezetek vezetői mindannyian felvonultak, de Hargita megyéből is sokan szolidarizáltak a tüntetőkkel.

Megszólalt az egyház

\"Hív az egyház, a jövő, a nemzet egy békés, boldog, igazságosabb életre, mutassuk meg, hogy kereszténynek és magyarnak lenni ikertestvérek\" - kezdte beszédét Hajdu János római katolikus főesperes. Dénes Csaba református esperes elmondta: az egyház felemelte szavát, bár nem küldetése, hogy az embereket az utcára hívja, de vannak helyzetek, mikor mindent félretéve meg kell szólalni, a nagy bajban össze kell fogni. Kovács István, az Erdélyi Unitárius Egyház közügyigazgatója, sepsiszentgyörgyi lelkész arról beszélt, hogy a megosztottságban észre kell vennünk a közös célokat, a sokszínűségben is tudnunk kell fogni egymás kezét. Pap Attila sepsiszentgyörgyi református lelkész felolvasta a magyar történelmi egyházak, a magyar politikai és civil szervezetek állásfoglalását, miszerint a magyar intézményvezetők leváltásával veszélybe kerül a magyar jövő folytonossága a Székelyföldön, nem fogadható el a gyarmatosítás. Az állásfoglalás szerint az Európai Unióban gyakorolt arányos etnikai képviseletre van szükség.

Tízpontos követelés

A nagygyűlésen résztvevők nevében megfogalmazott tízpontos petíciót Nemes Levente színművész olvasta fel. Ebben követelik, hogy Traian Băsescu államfő vonja vissza a székely népet sértő kijelentéseit, ugyanakkor kérik az etnikai arányos képviselet biztosítását az állami intézményekben. Emellett követelik az irányított betelepítések leállítását, a székelyföldi gazdaság szándékos elsorvasztásának leállítását, méltányos infrastrukturális fejlesztéseket, az elkobzott egyházi és közösségi vagyonok gyorsított visszaszolgáltatását, a militarizált egységek bővítésének leállítását, a katonai egységek ingatlanjainak átadását a helyi önkormányzatoknak. A követelések között szerepel továbbá az állami támogatású önálló magyar egyetem létrehozása, a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvként való elismerése, a kollektív jogok elismerése és kiszélesítése, valamint a Székelyföld területi autonómiája. A petíciót Románia Államelnöki Hivatalához, Románia kormányához és az Európai Parlamenthez címezték. A tízpontos dokumentumot Dénes Csaba esperes, Albert Álmos alsó-háromszéki RMDSZ-elnök és Kulcsár Terza József Kovászna megyei MPP-elnök vitte a prefektúrára, ahol iktatták azt.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester példaértékűnek nevezte a nagygyűlésen tanúsított magyar összefogást. Kifejtette, nem fogadják el Bukarest gyarmatosító politikáját, a tisztségek 75 százalékára igényt tart a magyar közösség, a többi fölött osztozzanak a kormánypártok.

Hargita megye: jobb belátásra bírnák a kormányt

\"A román kormánykoalíció vegye figyelembe az ország törvényeit és a megyében élő nemzeti közösségek számbeli arányát, és tartsák meg a közintézmények jelenlegi vezetőit \" áll az RMDSZ Hargita megyei Egyeztető Tanácsának a kormányhoz intézett levelében. A testület értékelése szerint a román politikum nem folytatott érdemi párbeszéden alapuló egyeztetést székelyföld és a magyar közösség szándékairól. \"Magyar nemzeti közösségünk aggodalommal és érthetetlenül figyeli a jelenlegi kormánykoalíció által elindított folyamatot, amelynek célja közösségünk tisztségviselőinek leváltása, ezáltal pedig a magyarság kiszorítása a megye és Románia közéletéből\" - áll a dokumentumban, mely szerint a román kormány a megyei intézmények magyar köztisztviselőit pártpolitikai és magyarellenes érdekek miatt akarják lecserélni, nem veszik figyelembe sem az érvényben levő törvénykezést, sem a megye nemzeti közösségeinek számbeli arányát. A Bunta Levente, Borboly Csaba és Petres Sándor által aláírt levél szerint csak akkor lehet egy európai Romániát megteremteni, ha a szubszidiaritás, a közösségi önrendelkezés, a helyi értékek figyelembevétele, a közösségi kultúrák értékei országunk alappillérei lesznek.

A közintézményi vezetők leváltása volt az egyik központi témája Kelemen Hunor RMDSZ-ügyvezető elnök hétvégi sajtótájékoztatójának is. \"Megillet minket a jog, hogy részt vegyünk a döntések előkészítésben és meghozatalában\" - jelentette ki a politikus. Kelemen szerint, amennyiben az erdélyi magyarság elfogadja a tisztségviselőknek a \"politikai váltógazdálkodás\" alapján történő leváltását, akkor tulajdonképpen visszakerül oda, ahonnan elindult a rendszerváltás után. Mint hangsúlyozta, a román pártok egyike sem akarja felvállalni az erről való egyeztetést, tárgyalást. Egyik román párt a másikra mutogat, a szociáldemokraták a demokrata-liberálisokra, és fordítva.