Fotó: László Ildikó
A szuperszonikus rakéták, a kvantumszámítógépek és a korlátlannak vélt emberi szabadság korában, a XXI. században sincs nagyobb megtartó erő, mint az Isten, haza és család – hangoztatta Kövér László a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium végzős diákjainak ballagásán.
2023. június 02., 15:102023. június 02., 15:10
2023. június 02., 15:122023. június 02., 15:12
Az Országgyűlés elnöke az MTI tudósítása szerint rámutatott arra: Isten nélkül lehet élni, „de az az élet iránytű nélküli, és a semmibe tart”. „Gyökértelenül bárhol lehet élni a nagyvilágban, de otthonlétben élni csak a szülőföldön lehet, ott a legbiztonságosabb. Család nélkül, hitestárs és a születendő gyermekek iránti felelősség- és áldozatvállalás nélkül is lehet élni, csak nem érdemes: csak a családi szeretetközösség ad értelmet és érzelmi biztonságot az életnek” – hangsúlyozta Kövér László.
Megállapította, hogy a székelyudvarhelyi iskola névadója, az Amerikát is megjárt Tamási Áron által jövendölt idők – amikor az embereket nemcsak a pénzüktől, hanem a lelküktől is meg akarják fosztani – már megérkeztek Európába. Szerinte a demokratikus felhatalmazás nélküli pénzügyi elit a keresztény értékeiktől és nemzeti kultúrájuktól megfosztva, az európai harangokat elnémítva akarja megfojtani az európai, benne a magyar, székely, román keresztény és nemzeti jövőt.
Fotó: László Ildikó
A házelnök kifejezte meggyőződését, hogy a most ballagó fiatalok nemzedéke is – elődeikhez hasonlóan – ezt meg fogja akadályozni. „Ez a sátáni terv nem fog sikerülni. Nem sikerülhet, mert a Jóisten segítségével a ti nemzedéketek, ti és az európai, kárpát-medencei, erdélyi és székelyföldi – székely, magyar, román, német, francia és megannyi más nemzetbéli – kortársatok és sorstársatok fogja végleg megakadályozni, hogy ellopják az európai emberek szívéből az Isten, a haza és a család szeretetét” – idézte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium ballagó diákjaihoz szóló Kövér Lászlót a távirati iroda.
Fotó: László Ildikó
„Ahogy elődeitek évszázadok alatt megóvták az iskolátokat, ahogy közös erőfeszítésünk eredményeként a többszáz esztendős iskolátok épülete az elmúlt esztendőkben kívül-belül újjászületett, úgy kell nektek is tehetségetekkel, akaratotokkal és munkátokkal megújítanotok és megerősítenetek Székelyudvarhelyt, Székelyföldet és Erdélyt – mindezt egy demokratikus Románia, egy demokratikus Magyarország és egy demokráciát éltető Európa hasznára és javára is” – biztatta a 430 éve alapított iskolában idén ballagó fiatalokat az Országgyűlés elnöke.
Fotó: László Ildikó
Pénteken a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium öt végzős osztályának, 150 diákjának szólt a kicsengetés. A jezsuiták által több mint négy évszázada alapított iskola fenntartója 1773-tól az 1948-as államosításig a Római Katolikus Státus volt, amely 1909-1910 között építette fel a ma is használatban lévő háromemeletes, impozáns iskolaépületet, amely 1990-ben vette fel egykori diákja, Tamási Áron nevét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!