Idejétmúlt? A Fő utca jelenlegi terve egy 80-as években díjat nyert koncepció mása
Fotó: Facebook/Primăria Oradea
A kommunizmus idején díjnyertes tervet újragondolva újítaná fel a nagyváradi Fő utcát (Republicii) a városvezetés. Az elképzelés nem nyerte el mindenki tetszését.
2022. június 23., 19:322022. június 23., 19:32
Negyven évvel ezelőtti arculatát adná vissza a Fő utcának (Republicii) a nagyváradi önkormányzat. Florin Birta polgármester szerint a sétálóutcát egy olyan újragondolt terv alapján szeretnék korszerűsíteni, melyet még a kommunizmusban, az 1980-as években készítettek, és annak idején díjazta is az építészkamara és a Román Tudományos Akadémia.
Tehát a 2006–2007-es felújítás előtti kinézethez szeretnének visszatérni, úgy tapasztalták ugyanis, hogy az akkori arculata jobban tetszett a váradiaknak, akiktől a városvezető szerint számos panasz érkezett az utca jelenlegi állapotára.
Birta szerint a főutcát gránitporfírral kövezik, és ezt fehér kővel törik meg, mely organikus vonalakat alkot. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években már dolgoztak a különböző vezetékek cseréjén, ezeket nagyrészt sikerült felújítani.
Mint mondta, a korszerűsítés után valamennyi terasz a Fő utca középvonalán kap majd helyet, és a régi szökőkutat is felújítják. A villanyoszlopokat is cserélik, az újak a felújított épületek homlokzatára kerülnek. Ezzel párhuzamosan az ezeken lógó huzalokat is a föld alá süllyesztik, illetve az esővíz-elvezetést is megoldják.
Az utca burkolatával ellentétben a gyalogosátkelők kockakőből lesznek kirakva, hogy ne térjenek el a közeli köztereken alkalmazott megoldásoktól. Az utcai bútorzat is új lesz, a padok fémből készülnek faülőkével, míg a teraszok köré virágtartók és szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas szemeteskukák kerülnek.
Fotó: Facebook/Primăria Oradea
Florin Birta arra is kitért, hogy a felújítással egységesítik a Fő utca kinézetét, mely a Körös áruházig terjedne, azt kötné össze a Bémer térrel és Szent László híddal, illetve a nagyváradi belvárosnak a Körös másik partján lévő részével.
A projekttel kapcsolatban a nagyváradiak is véleményt nyilváníthatnak, a hónap végéig a primarie@oradea.ro elektronikus postacímre küldhetik el javaslataikat.
A polgármesternek a közösségi oldalon közzétett bejelentése nem aratott osztatlan sikert, a hozzászólók egy része úgy vélte, a városvezetésnek inkább a többi építőteleppel kellene foglalkoznia, mintsem a viszonylag rendezett Fő utcát „feltúrni”.
Mások a projekt esztétikai jellegét kifogásolták, úgy vélve, hogy a városháza egy idejétmúlt tervet „melegít újra” ahelyett, hogy a más városokban-országokban alkalmazott trendekhez igazodna.
A hozzászólók többsége szerint az eltérő koncepció helyett a városvezetésnek a nemrég felújított terekhez hasonló megoldásokat kellene alkalmazni a Fő utcán is, hiszen eddig épp arról beszélt, hogy összeköti és egységesíti a belvárosi gyalogosövezeteket. Ennek összterülete a városvezetés szerint eléri a 85 ezer négyzetmétert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!