Fotó: Gönczi Ákos
2009. szeptember 01., 09:592009. szeptember 01., 09:59
Másodjára fordult írásos beadvánnyal a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalhoz, illetve a tanácsosi testülethez Borbély László parlamenti képviselő, arra kérve a város elöljáróit, hogy mielőbb találkozzanak vele. Az RMDSZ politikusa érthetetlennek tartja, hogy első levelére a harmincnapos határidő után sem kapott semmiféle választ. Mint mondta, marosvásárhelyi képviselőként tájékozódni szeretne mindarról, ami az új tanács fennállása óta eltelt egy év alatt történt, de ugyanakkor meg szeretné tudni, a parlamentből miként segíthetné városát.
Borbély szerint a tanácskozásba szívesen bekapcsolódna a másik két marosvásárhelyi szenátor, illetve képviselő, Frunda György és Doru Oprişcan is. A párbeszédre azért is szükség van, mert a magyar politikusok szerint egyrészt akadozva halad az önkormányzati munka, másrészt, amennyiben nem módosítják a 2009-es büdzsét, év végére óriási gondot okozhat a költségvetési hiány.
Borbély László azzal vádolja a polgármesteri hivatalt, hogy olyan költségvetést állított össze, amit menetközben sem hajlandó a gazdasági válsághoz igazítani. Példaként elmondta, míg az elmúlt évben Marosvásárhely 371 millió lejből gazdálkodott, az idén 400 millió fölötti bevétellel számol. „Honnan ennyi pénz, amikor a városháza kasszájában annyi sincs, hogy a szolgáltatókat kifizesse?” – tette fel a kérdést az RMDSZ-es képviselő, aki emlékeztetett arra a júliusi, néhány napos kellemetlen időszakra, amikor a gázvállalat kénytelen volt szüneteltetni a szolgáltatást. Ilyen körülmények között felelőtlenség kölcsönökért folyamodni, tetemes protokollpénzeket elszámolni és két városrészt összekötő gondolákról álmodozni, vélte Borbély.
A marosvásárhelyi politikus az RMDSZ-es tanácsosoktól megtudta, beadványait nem hozták nyilvánosságra, így az önkormányzati képviselők nem értesülhettek a szándékairól. Állítását Peti András tanácsos némileg megcáfolta, mondván, hogy júliusban valamennyien kézhez kapták a politikus levelének másolatát, ám válasz nélkül hagyták. „A polgármesteri hivatalnak kellene válaszolnia a levelekre, nem a tanácsnak” – vélekedett a Krónikának Peti.
Lapunk érdeklődésére Dan Suciu városházi szóvivő megígérte, hogy Dorin Florea még a keddi nap folyamán reagál Borbély felkérésére. „A levelek ott vannak a polgármester mappájában, és eddig csak a szabadságolások miatt maradtak válasz nélkül” – magyarázkodott Suciu.
A költségvetést illetően Kiss Imola gazdasági igazgató hangsúlyozta, a gazdasági helyzet romlása közvetlen módon egyelőre nem befolyásolta a megyeszékhely önkormányzatának bevételeit. „Ellenkezőleg, az év első felében a fizetések utáni járadékok, illetve ingatlanadók formájában a városháza nagyobb bevételekre tett szert, mint egy évvel korábban” – nyilatkozta lapunknak Kiss Imola. A főkönyvelő számadatokkal is alátámasztotta állításait: épületeik és telkeik után a vásárhelyi cégek 6,6 százalékkal fizettek be többet az önkormányzat kasszájába, mint egy évvel korábban.
A járművek után inkaszszált adók ugyanakkor 1,2 százalékkal nőttek. Ennél sokkal jelentősebben, 13,7 százalékkal nőtt a fizetések után kirótt adókból származó bevétel is. „Már a tavaly ősszel megmondtam, hogy az idén több pénzt fogunk előteremteni, hiszen a fizetések is nőttek. Az, hogy a bukaresti államkasszába nem folyik be annyi a nyereségadóból meg a hozzáadott értékadóból, már más kérdés. Ez közvetlen módon minket nem érint” – vélekedett a gazdasági igazgató, aki szerint nincs ok aggodalomra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok