A keresztény felekezetek képviselőin kívül a muzulmán, zsidó, buddhista, sintoista, hindu és zoroasztriánus vallás képviselői érkeztek a kolozsvári kongresszusra
Fotó: Magyar Unitárius Egyház/Facebook
A konfliktusokhoz és megbékéléshez közelítő egyházi, vallásos viszonyulásmód abban különbözik a politikum viszonyulásától, hogy a transzcendencia (ami érzékekkel meg nem tapasztalható) perspektíváján tekint a világ nagy dolgaira. Ez pedig óhatatlanul önvizsgálatot jelent – fejtette ki a Krónikának Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház (MUE) püspöke, akit arra kértünk, összegezze a Vallásszabadság Nemzetközi Egyesülete (IARF). 36., Kolozsvárt rendezett kongresszusának üzenetét. A szerdán zárult rendezvényt első ízben tartották Erdélyben.
2023. szeptember 07., 18:232023. szeptember 07., 18:23
Tartsuk meghallgatásra érdemesnek a másikat, a hit oldaláról közelítve pedig hasonlóan gondolkozik a béke és megbékélés témájáról mindenik vallás és felekezet – összegezte a Krónika megkeresésére Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház (MUE) püspöke a Vallásszabadság Nemzetközi Egyesülete (International Association for Religious Freedom, IARF). 36. kongresszusának üzenetét, amelyet első ízben tartottak Erdélyben.
Kovács István, a Magyar Unitárius egyház (MUE) püspöke: „fontos a a különböző vallások, nemzeti identitások, nyelvek közti párbeszéd”
Fotó: Magyar Unitárius Egyház/Facebook
A kongresszuson előadások, kiscsoportos és kerekasztal-beszélgetések, illetve tevékenységi beszámolók keretében próbálta körüljárni a hit és megbékélés témáját a Japánból, Indiából, Törökországból, Európa különböző országaiból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezett, valamint a világhálón bekapcsolódott 130 résztvevő, 47 egyház és vallásos szervezet képviselője. A világon elsőként – 1900-ban – létrehozott, vallásszabadságot, párbeszédet és békét szorgalmazó nemzetközi szervezet alapító tagjai között volt a mostani esemény házigazdája, a Magyar Unitárius Egyház is.
Kovács István unitárius püspök (balról a második), mellette Ciprian-Vasile Olinici egyházügyi államtitkár, mellette Kovács Gergely római katolikus érsek
Fotó: Magyar Unitárius Egyház/Facebook
„Óriási a jelentősége annak, hogy első ízben szervezhettük meg Erdélyben, Kolozsváron a nemzetközi kongresszust. 2002-ben tartottak ugyan egy ilyen rendezvényt Budapesten, de Erdélyben a mostani volt az első. Mindez időzítés vonatkozásában is fontos, és a tematikát tekintve is. Az unitárius egyház számára természetesen lényeges, hogy részese lehet egy ilyen nagy nemzetközi szervezetnek, amely 47 tagcsoportot, egyházat, vallásos közösséget számol. Fontos, hogy egyházunk
Mint magyarázta, a kongresszusnak számukra az is a jelentősége, hogy az unitárius egyház kapcsolatban lehet az öt földrész különböző egyházainak életével, képviselőivel. „Ez a kapcsolat a történelem folyamán
Jelen pillanatban is fontos, hogy a világ nagy dolgaiban megszólalhatunk. A konferencia tematikája a hit szerepe volt a megbékélésben, pontosabban az, hogy miként kell viszonyulni a mostani világpolitikai konfliktusos helyzetekhez” – fejtette ki a püspök.
A kongresszus résztvevői a kolozsvári unitárius templomban
Fotó: Magyar Unitárius Egyház/Facebook
Mint fogalmazott, a találkozó hozadéka az is, hogy látták, miként állnak hozzá a különböző egyházak, vallásos közösségek a megbékélés témájához. „Az is lényeges, hogy mi magunk fogalmazzuk meg magunk és egymás számára azt, hogy egy ilyen, ezer sebből vérző világban, amikor a béke ennyire törékeny és veszélyeztetett, mi a felelősségük, kötelességük, teendőjük az egyházaknak” – összegzett Kovács István.
Megkérdeztük az egyházi vezetőtől azt is, hogy a világ minden részéből – Egyesült Államok, India, Japán – érkezett vallási és egyházi képviselők milyen közös nevezőt fogalmaztak meg e tekintetben a kongresszuson. „A hithez, egyházhoz kapcsolódó identitások különbözősége adott esetben probléma forrása lehet. De pont ezért itt rejlik a megoldás lehetősége is sok vonatkozásban. Például a világ kérdéseihez való egyházi vagy vallásos viszonyulásmód abban különbözik a politikum viszonyulásától, hogy a transzcendencia perspektíváján tekint a világ dolgaira. Ez pedig óhatatlanul önvizsgálatot jelent, és
Kifejtette, mindez nagyon fontos szemléletváltást jelent, hiszen a világban ma is az tapasztalható, hogy a szemben álló felek mindig arról beszélnek, hogy a másik oldalon a többiek mit csinálnak rosszul. „Éppen a vallásos perspektíva nyújthat alternatívát akkor, amikor veszélyeztetett a béke. Egyébként a történelem folyamán mindig azt mondták a lövészárkok mindkét oldalán, hogy »nekünk van igazunk, nálunk van az igazság, és ha a másik oldalon ezt belátnák, akkor nem lenne háború«. Csak az a baj, hogy mind a két oldalon pontosan ezt mondták, ezért nem jöhettek létre megbékélések” – fejtette ki Kovács István.
Fotó: Magyar Unitárius Egyház/Facebook
Hozzátette: ez jelenleg sincs másképpen, ezért hangsúlyozza a vallásos szemlélet, hogy önvizsgálattal kell kezdeni – nem is csak a saját közösségünk önvizsgálatával, hanem az egyéni önvizsgálattal. „Elsősorban azzal, hogy rendbe hozzam a mindenséghez, a világhoz, az Istenhez fűződő viszonyomat, és csak ezután van esély arra, hogy mindez kiterjedhessen a közösségre, amelyhez tartozom. Így talán az én közösségemben is lesz esély arra, hogy
Hozzátette, e tekintetben kulcsfontosságú a párbeszéd, a másik fél álláspontja iránti kíváncsiság, az, hogy nem leseperjük az asztalról, hanem meghallgatásra érdemesnek tartjuk a másik felet, elmondjuk a saját álláspontunkat és valahogy megpróbálunk közös nevezőre jutni.
A püspök arra is kitért, hogy az IARF szervezet azt tűzi ki célul – ez eredendő alapítói küldetése –, hogy a vallásszabadságot, a szabad vallásgyakorlást szorgalmazza a szerte a világon, azt szeretné tudatosítani, hogy
Az IARF másik célkitűzése, hogy segítse a nemzeti identitások, nyelvek közti párbeszédet, hogy ne beszéljenek „egymással párhuzamosan”, ne kioktassák egymást, ne érezze azt egyikük vagy másikuk, hogy csak neki van igaza és a többiek csak „biodíszletek” a háttérben, hanem tiszteletet tanúsítsanak egymás iránt. „Az is a szervezet céljai közé tartozik, hogy ne csak kommunikáció révén, de tényszerűen is segítsenek az egyes közösségek a maguk eszközeivel a bajba jutottaknak. Például ennek a nemzetközi közösségnek a női tagozata, valamint japán testvéreink sokat segítettek nekünk abban, hogy az unitárius egyház támogathassa a kárpátaljai, ukrajnai rászorulókat a háborús övezetben” – fejtette ki Kovács István. Mint elmondta, az is nagy dolog, hogy az unitárius egyház benne van az IARF vezetőségében alapítóként, kezdetektől aktívan tevékenykedő tagszervezetként. „Fontos, hogy az IARF egyféle csatornát jelent az egyházunk számára, másrészt lényeges, hogy érvényesíthetjük azokat az értékeket, amelyeket mi itt Erdélyben fontosnak tartunk. Egyébként
A rendezvényen részt vett többek közt Yoshinobu Miyake lelkész (japán sintó hitű Izuo Konko közösség), Kovács Gergely érsek (Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség), Claudiu Lucian Pop püspök (Kolozs-Szamosújvári Görögkatolikus Egyházmegye), Kolumbán Vilmos püspökhelyettes (Erdélyi Református Egyházkerület), Toshiki Murata oktatási tanácsos (japán Ittoen közösség), Benedict Vesa segédpüspök (Romániai Ortodox Egyház), Ali Selcin imám (Romániai Muszlim Főmuftiátus), Ruzbeh Hodiwala alelnök (Zarathushti Kulturális Alapítvány), Boldizsár Beáta püspöki titkár (Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház), Janhvi Gupte, az IARF alelnöke (hindu képviselő, India), Gerhard Wagner lelkész (Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház).
A kongresszus keretében zajlott az IARF tisztújító közgyűlése is, amely
Ő, valamint Aayush Soni (India) alelnök és Peter Le Poole (Hollandia) pénztárnok a tanács segítségével vezetik majd az IARF-et a következő négy évben.
Kolozsváron tartják hétfőtől szerdáig az IARF (International Association for Religious Freedom, Vallásszabadság Nemzetközi Egyesülete) 36. kongresszusát, amelynek témája: Hit a megbékélésben.
Hit a megbékélésben címmel Kolozsváron tartja szeptember 4–6. között 36. kongresszusát a Vallásszabadság Nemzetközi Egyesülete (International Association for Religious Freedom – IARF) – közölte szerdán a Magyar Unitárius Egyház (MUE).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!