Muszájharc a kétnyelvű kolozsvári városnévtábláért

Szőcs Sándor, a frissen bejegyzett civil szervezet elnöke és Szőcs Izabella, a Landman Gábor által alapított hollandiai civil szervezet jogi képviselője hétfői sajtótájékoztatójukon aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a pártok népszerűségszerzés céljából esetleg külön pereket indíthatnak az ügyben, akadályt gördítve a hatékony ügyintézés elé.

Szőcs Izabella kifejtette: másodfokon a bíróság nem arról döntött, hogy joga van-e a magyar kisebbségnek az anyanyelvű felirattal is ellátott helységnévtáblához, hanem arról, hogy ezt a gondot nem egy holland alapítványnak kell orvosolnia.

„Első fokon született érdemi döntés arról, hogy joga van-e a kolozsvári magyar közösségnek a többnyelvű helységnévtáblához. És ez azt mondta ki: igen, joga van hozzá” – emlékeztetett az ügyvéd.

Hozzáfűzte, a fellebbviteli bíróság döntésének indoklása – a hivatalos, írásbeli indoklásra 30 napja van a bíróságnak – cáfolható, hiszen egy civil szervezetet nem a székhelye vagy a nemzetisége, hanem a célkitűzései alapján határoznak meg. „Fontos hangsúlyozni, hogy a hivatalos indoklásban szó sem esik majd a magyar közösség jogairól, csupán arra fognak szorítkozni, miért nincs joga egy holland alapítványnak pereskedni Romániában” – magyarázta Szőcs Izabella.

Nem jogi kérdés a táblaügy?
Dr. Veress Emőd, a Sapientia EMTE Jogtudományi Intézetének egyetemi docense, ügyvéd a Nyugat.ro portálon megjelent írásában rámutatott: a többnyelvű helységnévtáblák kérdését Kolozsvár esetében elsősorban politikai, és nem jogi kérdésnek tartja. „A jog fegyverei nem állnak egyértelműen a mi oldalunkon, hogy peres úton lehessen elérni biztos eredményt. A jog és az igazságérzet nem mindig vannak összhangban” – fogalmaz a jogász.

Hozzáfűzte, a pert a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatják, ez azonban 4–5 évig is elhúzódhat. Ezért döntöttek úgy, hogy itthon is újabb bírósági eljárást kezdeményeznek, ezúttal egy kolozsvári civil szervezet nevében. „Ehhez kérjük, hogy a kincses városi magyarok és civil szervezetek révén csatlakozzanak a perünkhöz felperesként, hogy ez a per a kolozsvári magyarság perévé váljon” – fogalmazott Szőcs Izabella.

A holland alapítvány jogi képviselője arra kéri a politikai pártokat, ne a népszerűségszerzés lehetőségét lássák az ügyben, inkább maradjanak a háttérben.

„Azért nem lenne jó, ha a pártok külön pereket indítanának az ügyben, mert eljuthatunk egy olyan helyzethez, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), az RMDSZ és a civilek perét összekapcsolják. Ennek pedig az lenne az eredménye, hogy lenne három felperes, akinek mindenben meg kellene egyezni a peranyag első szavától az utolsó vesszőig. Eddigi tapasztalataink pedig nem azt mutatják, hogy a pártok képesek lennének megegyezni egymással. Nem szeretnénk, ha ez az ügy a politikai haszonszerzés áldozatául esne” – magyarázta a kezdeményező.

Szőcs Sándor ügyvéd elmondta, a Minority Rights egyesület azzal kezdi a tevékenységét, hogy felszólítja a polgármesteri hivatalt a kétnyelvű táblák kihelyezésére. Az újabb per akkor indulhat, ha a hivatal elutasítja a kérést.

Szembesítenek a civilek

A sajtótájékoztatón a Musai–Muszáj civil kezdeményező csoport is bemutatkozott, mely azt tűzte ki célul, hogy szembesíti a közvéleményt a Kolozsvár önkormányzata által vállalt multikulturalitás és az ezzel kapcsolatos gyakorlat ellentmondásaival.

Célkitűzéseik közt szerepel, hogy 2015. július elsejéig legalább ezer kolozsvári kérje hivatalos beadványban a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését. Emellett február 16-án közzéteszik a nemzetközi sajtónak és Kolozsvár testvérvárosainak címzett nyílt levelüket, amelyben beszámolnak arról, hogy az önkormányzat hogyan ülteti gyakorlatba a számos politikai nyilatkozatban felvállalt többnyelvűséget és multikulturalizmust.

Február 26-án nyilvános közvitát szerveznek a mindennapi multikulturalitás ügyében, a fórumot a tervek szerint havi rendszerességgel megszervezik. Egy nappal később pedig kiosztják a CKK intoleranciadíjat, amelyet minden hónap utolsó péntekén a hónap legintoleránsabb intézménye és személye fog megkapni közönségszavazat alapján.

A sajtótájékoztatón felolvasott kiáltványukban leszögezték: kétszínűségnek és olcsó politikai fogásnak tartják, hogy Emil Boc polgármester március 15-én és augusztus 20-án anyanyelvükön köszönti a magyarokat, miközben az általa vezetett hivatal nem ülteti gyakorlatba az Európai Ifjúsági Főváros pályázatban vállalt többnyelvűséget.

Perrel fenyeget az EMNP

A helységnévtáblák ügye a politikát sem hagyja hidegen, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei szervezete is felvetette a per lehetőségét.

„A kialakult helyzet mihamarabbi rendezése érdekében a néppárt Kolozs megyei szervezete beadvánnyal fordult a kolozsvári polgármesteri hivatalhoz, kérve a város helységnévtábláin a magyar elnevezések mihamarabbi feltüntetését. A táblaügy minél gyorsabb és méltányosabb megoldására Kolozsvár polgármesterének is lehetősége lenne, aki hosszadalmas jogi procedúrák nélkül is rendelkezhetne a többnyelvű táblák kitételéről” – áll az alakulat megyei szervezetének közleményében, melyet a civilek sajtótájékoztatójával egy időben adtak ki.

Ebben rámutatnak, amennyiben törvényes határidőn belül nem kapnak választ beadványukra, vagy elutasítják kérésüket, bírósághoz fordulnak.

Kevesebb magyar gyerek született
Kevesebb magyar gyerek született az elmúlt évben Kolozsváron, mint egy évvel korábban, a magyar házasságok száma viszont növekedett – derül ki a városi lakosság-nyilvántartó iroda összesítéséből. A Horváth Anna alpolgármester Facebook-oldalán közzétett adatok szerint az elmúlt évben 6026 gyerek született a kincses városban, közülük 489-en magyar nemzetiségűek. 2013-ban 533 magyar gyerek számára állítottak ki születési bizonylatot. A lakosság-nyilvántartó adatai szerint 2014-ben 2145 házasságot kötöttek Kolozsváron; 163 esetben mindkét fél magyarnak vallotta magát, 80 esetben csak az egyik fél.

„Az erdélyi magyarság nyelvi jogainak védelme elsősorban nem a politikai pártok és civil szervezetek feladata lenne, hanem a várost vezető hatóságok előírt kötelessége. Az Erdélyi Magyar Néppárt azt önmagában véve is komoly problémának tartja, hogy az Európai Unió egyik tagállamában bírósági eszközökkel próbálják ellehetetleníteni a kisebbségek nyelvi jogainak kiteljesedését, az pedig külön szegénységi bizonyítvány, hogy ez Európa ifjúsági fővárosában történhet meg” – olvasható a néppárt közleményében.

Mint arról beszámoltunk, a kolozsvári táblabíróság csütörtökön érvénytelenítette a korábban kimondott alapfokú ítéletet, mely arra kötelezte a város polgármesteri hivatalát, hogy a román mellett helyezzen ki magyar helységnévtáblákat is.

Szőcs Izabella hangsúlyozta, az ügyet érdemben korábban tárgyaló Kolozs megyei törvényszék kimondta, hogy a kolozsvári magyarságnak joga van a kétnyelvű táblákhoz. A másodfokon eljáró táblabíróság érdemben nem tárgyalta az ügyet, mert szerinte a Hollandiában bejegyzett magyar emberjogi alapítványnak nincs felperesi minősége. A bíróság nem volt tekintettel arra a 2900 támogató aláírásra, amelyet kolozsvári magyaroktól gyűjtött a szervezet, és amelyet a perirathoz csatoltak.