2012. november 25., 14:072012. november 25., 14:07
A cím elnyerésére 12 város pályázott, közülük négy jutott be a döntőbe. A verseny utolsó körében Kolozsvár a bulgáriai Várnát, az oroszországi Ivanovót és a litvániai Vilniust győzte le. A Kolozsvár Európa Ifjúsági Főváros 2015 projektet a magyar fiatalok által létrehozott PONT Csoport koordinálja, az előkészítésbe bekapcsolódott a polgármesteri hivatal és több mint harminc ifjúsági szervezet is. A város összesen 97 programmal pályázott.
Az ifjúsági főváros címmel négy európai város büszkélkedhet. 2009-ben a hollandiai Rotterdam, 2010-ben az olaszországi Torino, 2011-ben a belgiumi Antwerpen, 2012-ben pedig a portugáliai Braga városa viselte e címet. A korábbi döntések alapján 2013-ban a szlovéniai Maribor, 2014-ben pedig a görögországi Szaloniki lesz Európa ifjúsági fővárosa.
Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere szerint az ifjúsági főváros cím elnyerése a dicsőségen túl jó felkészülési lehetőséget is kínál a városnak ahhoz, hogy sikerrel pályázza meg a 2021-es kulturális fővárosi címet. Hozzátette, utóbbi pályázatot éppen 2015-ben kell benyújtani, amikor Kolozsvár Európa ifjúsági fővárosa lesz.
Az alpolgármester emlékeztetett: nincsenek elkülönített európai pénzalapok az ifjúsági főváros számára, de a címre való felkészülés folyamatában a város és az itt működő ifjúsági szervezetek mind az országos költségvetésből, mint az Európai Unió alapjaiból nagyobb sikerrel tudnak majd lehívni pénzforrásokat. Megjegyezte, hogy egy ilyen cím elnyerése a vállalkozói szférát is mozgósítja, hiszen a cím mintegy húsz százalékkal növelheti a városba látogató turisták számát.
Horváth Anna úgy vélte, a város magyar közössége okkal lehet büszke arra, hogy a pályázatot a magyar fiatalokból álló PONT Csoport készítette elő. Hozzátette, ez azt vetíti előre hogy a magyar ifjúsági szervezetek és a magyar civil szféra hangsúlyos szerepet kap a programok összeállításában.
Kolozsvár lakosságának 15,97 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-ben tartott népszámláláson.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.