„Itt egy olyan provokációról van szó, amely mellett nem szabad elmenni”
Fotó: Krónika
Bár elismerik a magyarellenesség felerősödését, az úzvölgyi történésekért a magyarokat is felelőssé teszik a lapunk által megkérdezett román szakértők. Vladimir Ionaș szociológus, Adrian Cioroianu történész, UNESCO-nagykövet és Andrei Ţăranu politológus a párbeszéd erősítésében látja a megoldást, s egyetért abban, hogy a román–magyar államközi viszonyban kizárt egyfajta hidegháború kialakulása.
2019. június 21., 10:472019. június 21., 10:47
2019. június 21., 20:202019. június 21., 20:20
A Krónika által megszólaltatott román szakértők szerint nyilvánvalóan megromlott a magyar kisebbség és a román többség közötti viszony az úzvölgyi eseményeket követően, párbeszéddel azonban megoldást lehet találni a nézeteltérésekre. Vladimir Ionaș, az Avangarde közvélemény-kutató cég szociológusa lapunknak elmondta,
„Sok szereplő járult hozzá a mostani helyzethez. Először is Kelemen Hunor, akit én az egyik legfelkészültebb romániai politikusnak tartok, számomra meglepően vakon hitt a Liviu Dragneával folytatott közvetett egyezkedésekben, s elhanyagolta a párbeszédet a román féllel. Rontott a helyzeten a Ludovic Orban vezette PNL döntése is, miszerint minden RMDSZ-es parlamenti eredményt megtámad az alkotmánybíróságon, illetve megpróbálja azokat meggátolni. Aztán ide sorolható sok olyan román politikus megjelenése, akik próbálták kijátszani a nacionalista kártyát. De az RMDSZ egy részének szélsőségessége sem elhanyagolandó” – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint sajnálatos módon teljesen hiányzott a valódi párbeszéd a két fél között az úzvölgyi katonatemető ügyében.
Ionaș úgy véli, az RMDSZ tisztában van azzal, hogy a feszültséget okozó ügyeket párbeszéddel, tárgyalással lehet a leghatékonyabban megoldani. Mint mondta, mindkét oldalon kevés olyan pártpolitikus van, aki érti az etnikumközi problémákat, és átlátja, mennyire fontos minden egyes téma megtárgyalása.
– fogalmazott a bukaresti szociológus. Kiemelte: vannak megoldások a temető ügyére, de az állami intézményeknek, elsősorban a védelmi minisztériumnak egyértelmű, archív dokumentumokkal alátámasztott bizonyítékokkal kell előállnia, s akkor mindannyian láthatjuk majd, hogy mindkét oldalról túlkapások történtek. Vladimir Ionaș szerint a haditemetőknek a védelmi tárca, nem pedig a polgármesteri hivatalok hatáskörébe kell tartozniuk. Hozzátette továbbá, hogy
„Egymás iránti megértés és tisztelet kell. Érdeklődéssel figyelhetjük egyébként, hogy melyik fél fog heccelni, kik vetik el a másik iránti tiszteletet” – mondta az Avangarde szakértője.
Adrian Cioroianu történész a Krónika megkeresésére fontosnak tartotta leszögezni: véleménye szerint az Úzvölgyében történtek még incidenseknek sem nevezhetők, konfliktusnak pedig végképp nem. „Időnként iskolai előadásokra is meghívott tanárként azt mondanám, hogy az ott történtek inkább egy iskolaudvaron bandákba verődött fiúk szóváltásához, összekoccanásához hasonlíthatók, mindkét oldal az erejét, a férfiasságát igyekezve igazolni. Természetesen nem szeretném bagatellizálni a dolgokat már csak azért sem, mert az egész történet tele van mesterséges elemekkel, de a történteket nem kell eltúlozni. Összefüggéseiben a műanyag zacskók használata mint álca diplomatikusan fogalmazva vitatott ötlet, akárcsak az agresszív mozgósítás különböző egyesületek részéről” – fejtette ki a volt külügyminiszter. Románia UNESCO-nagykövete úgy véli,
A magyar–román államközi viszonyról szólva Cioroianu azt mondta, azt nem befolyásolhatják ilyen múló epizódok. „Az identitást, a szimbólumokat, az érzékenységeket illetően a többség és kisebbség viszonyában kölcsönösen tisztelnünk kell egymást Romániában és Magyarországon egyaránt. Én még hiszek abban, hogy eljön az idő, amikor románok és magyarok kölcsönösen köszöntik fel egymást december 1., illetve március 15. alkalmából. A szkeptikusokat emlékeztetném arra, hogy létezik egy francia–német precedens, tehát nem nekünk kell feltalálnunk a spanyolviaszt román–magyar vonatkozásban” – hangsúlyozta a volt külügyminiszter.
Andrei Ţăranu politológus szerint nyilvánvalóan megromlott a magyar kisebbség és a román többség közötti viszony az úzvölgyi eseményeket követően. „A román politika ismét a buzgó nacionalizmus útjára lépett, kiemelve az identitás fontosságát. Ami Románia és Magyarország viszonyát illeti, itt egy európai versenyhelyzetről van szó gazdasági, politikai szempontból egyaránt. Úzvölgyét Magyarország felhasználja ebben a versenyben.
Méretei alapján a hatodik legnagyobb tagállamról beszélünk Nagy-Britannia kiválása után. Dacian Cioloș révén az egyik legnagyobb európai parlamenti frakciót egy román politikus vezeti, de több más romániai politikusnak is jó uniós kapcsolatai vannak, Klaus Johannist például esélyesként emlegetik Donald Tusk utódaként az Európai Tanács élén” – hangsúlyozta lapunknak az elemző. Bár ingadozónak tartja a kétoldalú államközi kapcsolatokat, a politológus elképzelhetetlennek tartja, hogy egyfajta hidegháború alakuljon ki Románia és Magyarország között, mivel – véleménye szerint – számtalan gazdasági, politikai, kulturális érdek köti össze a két országot. Hozzátette ugyanakkor, hogy a nacionalista retorikát mindkét tábor használni fogja saját imázsépítése céljából.
Helyreállítás, közös emlékezés
A sírokat helyre kell állítani, és meg kell találni a közös emlékezés módját – fogalmazott Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter az úzvölgyi történésekkel kapcsolatban. A Mandiner hírportálnak adott interjújában a politikától immár visszavonult történész megjegyezte, Úzvölgye a személyes ügye is, hiszen egyik nagyapja ott harcolt. „Ritkán említik, de az úzvölgyi harcok döntően nem magyar–román harcok voltak, hiszen ’16 végére a román csapatok olyan jelentős vereséget szenvedtek, hogy a front jó részét átvették az oroszok, és a ’17-es, legnagyobb csaták voltaképpen magyar–orosz csaták voltak. A román hazafiaknak is könnyebb lenne Magyarországgal megállapodniuk, ha ezt észben tartanák, hiszen az ő ősellenségük ma is Oroszország” – fogalmazott a volt tárcavezető. Arra a kérdésre, hogy ha ő lenne ma a magyar külügyminiszter, hogyan lépne fel a temető védelmében, Jeszenszky a következőképpen válaszolt: „Személyesen azt tenném, amit Szijjártó Péter is nagyon helyesen tett: fölhívnám Teodor Meleșcanu román külügyminisztert, akivel én jó viszonyban voltam, és a beszélgetésben arra helyezném a hangsúlyt, hogy bár talán román katonák is nyugszanak a közelben, de ez egy magyar katonai temető, az ott harcoló magyar honvédek létesítették. Én tisztelem minden háború minden elesettjét, lehetne együtt is emlékezni a halottakra, mint ahogyan a normandiai partraszállásra, vagy az egymillió halottal járó verduni ütközetre is ma már együtt emlékeznek az egykori szembenállók. Itt egy olyan provokációról van szó, amely mellett nem szabad elmenni” – szögezte le a magyar diplomácia volt vezetője.
Két Fehér megyei rendőr megsérült a gyulafehérvári katonai lőtéren történt robbanásban, amelyet fémanyagok szétfröccsenése követett. A rendőrök éppen a kilőtt töltényhüvelyeket szedték össze, amikor a robbanás bekövetkezett.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
1 hozzászólás