Kizárt a román–magyar államközi hidegháború? – az úzvölgyi atrocitásokról, okokról és kihatásokról kérdeztünk román szakértőket

„Sok szereplő járult hozzá a mostani helyzethez. Először is Kelemen Hunor, akit én az egyik legfelkészültebb romániai politikusnak tartok, számomra meglepően vakon hitt a Liviu Dragneával folytatott közvetett egyezkedésekben, s elhanyagolta a párbeszédet a román féllel. Rontott a helyzeten a Ludovic Orban vezette PNL döntése is, miszerint minden RMDSZ-es parlamenti eredményt megtámad az alkotmánybíróságon, illetve megpróbálja azokat meggátolni. Aztán ide sorolható sok olyan román politikus megjelenése, akik próbálták kijátszani a nacionalista kártyát. De az RMDSZ egy részének szélsőségessége sem elhanyagolandó” – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint sajnálatos módon teljesen hiányzott a valódi párbeszéd a két fél között az úzvölgyi katonatemető ügyében.

Bizonyítékok kellenek

Ionaș úgy véli, az RMDSZ tisztában van azzal, hogy a feszültséget okozó ügyeket párbeszéddel, tárgyalással lehet a leghatékonyabban megoldani. Mint mondta, mindkét oldalon kevés olyan pártpolitikus van, aki érti az etnikumközi problémákat, és átlátja, mennyire fontos minden egyes téma megtárgyalása.

– fogalmazott a bukaresti szociológus. Kiemelte: vannak megoldások a temető ügyére, de az állami intézményeknek, elsősorban a védelmi minisztériumnak egyértelmű, archív dokumentumokkal alátámasztott bizonyítékokkal kell előállnia, s akkor mindannyian láthatjuk majd, hogy mindkét oldalról túlkapások történtek. Vladimir Ionaș szerint a haditemetőknek a védelmi tárca, nem pedig a polgármesteri hivatalok hatáskörébe kell tartozniuk. Hozzátette továbbá, hogy

„Egymás iránti megértés és tisztelet kell. Érdeklődéssel figyelhetjük egyébként, hogy melyik fél fog heccelni, kik vetik el a másik iránti tiszteletet” – mondta az Avangarde szakértője.

Bandák az iskolaudvaron

Adrian Cioroianu történész a Krónika megkeresésére fontosnak tartotta leszögezni: véleménye szerint az Úzvölgyében történtek még incidenseknek sem nevezhetők, konfliktusnak pedig végképp nem. „Időnként iskolai előadásokra is meghívott tanárként azt mondanám, hogy az ott történtek inkább egy iskolaudvaron bandákba verődött fiúk szóváltásához, összekoccanásához hasonlíthatók, mindkét oldal az erejét, a férfiasságát igyekezve igazolni. Természetesen nem szeretném bagatellizálni a dolgokat már csak azért sem, mert az egész történet tele van mesterséges elemekkel, de a történteket nem kell eltúlozni. Összefüggéseiben a műanyag zacskók használata mint álca diplomatikusan fogalmazva vitatott ötlet, akárcsak az agresszív mozgósítás különböző egyesületek részéről” – fejtette ki a volt külügyminiszter. Románia UNESCO-nagykövete úgy véli,

A magyar–román államközi viszonyról szólva Cioroianu azt mondta, azt nem befolyásolhatják ilyen múló epizódok. „Az identitást, a szimbólumokat, az érzékenységeket illetően a többség és kisebbség viszonyában kölcsönösen tisztelnünk kell egymást Romániában és Magyarországon egyaránt. Én még hiszek abban, hogy eljön az idő, amikor románok és magyarok kölcsönösen köszöntik fel egymást december 1., illetve március 15. alkalmából. A szkeptikusokat emlékeztetném arra, hogy létezik egy francia–német precedens, tehát nem nekünk kell feltalálnunk a spanyolviaszt román–magyar vonatkozásban” – hangsúlyozta a volt külügyminiszter.

Gazdasági versengés?

Andrei Ţăranu politológus szerint nyilvánvalóan megromlott a magyar kisebbség és a román többség közötti viszony az úzvölgyi eseményeket követően. „A román politika ismét a buzgó nacionalizmus útjára lépett, kiemelve az identitás fontosságát. Ami Románia és Magyarország viszonyát illeti, itt egy európai versenyhelyzetről van szó gazdasági, politikai szempontból egyaránt. Úzvölgyét Magyarország felhasználja ebben a versenyben.

Méretei alapján a hatodik legnagyobb tagállamról beszélünk Nagy-Britannia kiválása után. Dacian Cioloș révén az egyik legnagyobb európai parlamenti frakciót egy román politikus vezeti, de több más romániai politikusnak is jó uniós kapcsolatai vannak, Klaus Johannist például esélyesként emlegetik Donald Tusk utódaként az Európai Tanács élén” – hangsúlyozta lapunknak az elemző. Bár ingadozónak tartja a kétoldalú államközi kapcsolatokat, a politológus elképzelhetetlennek tartja, hogy egyfajta hidegháború alakuljon ki Románia és Magyarország között, mivel – véleménye szerint – számtalan gazdasági, politikai, kulturális érdek köti össze a két országot. Hozzátette ugyanakkor, hogy a nacionalista retorikát mindkét tábor használni fogja saját imázsépítése céljából.