
Persona non grata. Raoul Weiss publicisztikáival „felidegesítette” a román (mély)államot
Fotó: Facebook/Raoul Weiss
Az általa írt publicisztikákban, Romániáról szóló politikai elemzéseiben látja az országból való kitiltása okát Raoul Weiss. A francia állampolgárságú, az elmúlt években Kolozsváron letelepedett, magyarul is jól beszélő költő, fordító – akit nemzetbiztonsági okokból utasítottak ki az országból – a Krónikának adott interjúban kifejti: az „irredentizmussal” való asszociálás is valószínűsíthető ürügye a kitiltásáról hozott döntésnek.
2018. október 29., 16:302018. október 29., 16:30
2018. október 29., 21:322018. október 29., 21:32
– A napokban a kolozsvári repülőtéren közölte Önnel a román határőrség, hogy öt évre kiutasították Romániából, nem is engedték leszállni a gépről. A román rendőr-főkapitányság szerint Ön nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért utasították ki az országból 2023. szeptember 11-éig. Mivel magyarázza a bukaresti hatóságok eljárását? Ön szerint milyen okból jenthet nemzetbiztonsági kockázatot a román állam számára egy francia állampolgárságú költő, fordító?
– Itt különbséget kell tenni ok és ürügy között.
Ha viszont arra kérdez, hogy a román (mély)államon belül hogy sikerült bizonyos hatalmi csoportokat felidegesíteni, számomra erre is világos a válasz: mindenek előtt publicisztikámmal, ezen belül főleg a Visegrád Post című honlapon közzétett, Romániával kapcsolatos politikai elemzéseimmel.
– A kiutasításáról szóló rendelet ellen fellebbezéssel élhet a bukaresti táblabíróságon. Kíván-e élni ezzel a lehetőséggel?
– Igen.
– És készül-e panaszt tenni a román hatóságok eljárása kapcsán hazája, Franciaország hivatalos szerveinél?
– Ez még el fog dőlni.
– Önt különböző román sajtótermékekben, online fórumokon hol Alekszandr Dugin orosz filozófus, Vlagyimir Putyin orosz elnök volt tanácsadója, hol Claude Karnoouh francia antropológus eszmetársaként mutatják be, mások szerint írásaiban összeesküvés-elméleteknek ad teret. Miként kommentálja ezeket a „jellemzéseket”?
– Teljesen helyesek. Alekszandr Dugin orosz filozófust olvasom, követem és nagyra becsülöm. Találkoztunk is párszor személyesen, a Moldovai Köztársaság fővárosában. Akkor már keringtek ezek a rémhírek, már oroszügynöközött velem például a Press One nevű honlap, úgyhogy tréfásan említettem is Alekszandr Geljevicsnek, hogy már ideje lenne nekem azt a rengeteg rubelt átutalni, mivelhogy az említett sajtószervek szerint évek óta Putyinnak dolgozom, sajnos tiszta ingyen. Dugin erre mosolygott, utána visszatért beszélgetésünk főtémájára: Heideggerre.
Claude Karnoouh-t szintén mesteremnek tartom sok mindenben, például antropológiában, akkor is, ha nem mindig értünk egyet (például a Bolyai-egyetemről, s egyéb politikai témákról).
Bizonyos források szerint a CIA terjesztette ezt a szóhasználatot, miután észrevette, hogy az internet által létrehozott új kommunikációs kultúra mennyire ártalmas lehet az összeesküvés-gyakorlatnak.
– Romániai tartózkodása során többnyire Kolozsváron és a kincses város közeli Mérán élt, fordítóként és kocsmatulajdonosként tevékenykedett, megtanult többek között magyarul is, de valószínűleg nem ez szúrt szemet a román hatóságoknak. Közrejátszhatott-e a kiutasításában az, hogy részt vett olyan konferenciákon is, amelynek előadói síkra szálltak Erdély autonómiájáért?
– Sajnos nem tudom, milyen konferenciákra utal. Az „irredentizmussal” való asszociálás valóban egy valószínű ürügye ennek a kitiltási döntésnek. Hiszen
Politikai téren pedig az egyetlen erdélyi autonómiás terv, amiről tudok, a Sabin Ghermané, ami szerintem potenciálisan magyarellenes; legalábbis nagy valószínűséggel a mai, fideszes Magyarország ellen működik, (sehogy sem neki), és nem támogatom.
De hát ugyanúgy támogatnám a Gorj megyei autonómiát, ha hasonló helyzet állna fönn ott. Lévén, hogy nem vagyok se történész, se jogász, nincs szándékomban a trianoni békeszerződéssel foglalkozni. Ennek következményeképpen, technikailag hazugság azt állítani rólam, hogy revizionista lennék: nem érek rá.
Raoul Weiss
1975-ben született az elzászi Saverne-ben, elzászi–francia vegyes családban, a párizsi Sorbonne-on mesterizett spanyol bölcsészet szakon. Előadott többek között a Sorbonne-on, a madridi III. Károly Egyetemen, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen spanyol és francia nyelvet tanított, vendégtanárként oktatott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A francia állampolgárságú költő, fordító Kolozsváron telepedett le, ahol Aux Anges (Angyalok) néven kocsmát működtetett, fordításokból élt, emellett számos elemző írást közöl különböző internetes kiadványokban. Legutóbbi, a román médiában nagy port kavart írásában azt állítja, hogy a jelenlegi román kormány elleni tüntetések mögött Németország és Soros György áll.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
szóljon hozzá!