Fotó: Fosztó László
Tág perspektívába helyezte az 1956-os forradalom korszakát és annak erdélyi hatásait, következményeit Stefano Bottoni történész, aki Kolozsváron tartott előadást.
2018. október 05., 10:332018. október 05., 10:33
2018. október 05., 11:072018. október 05., 11:07
Az 1956-os magyar forradalom erdélyi hatásairól, következményeiről tartott a napokban előadás-sorozatot Stefano Bottoni történész több erdélyi városban. A romániai magyarság elmúlt száz évéről a nagyváradi Szacsvay Akadémia indított sorozatot, ennek keretébe illeszkedik az előadás, amelynek szerda esti, kolozsvári állomásán az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában a Magyar Autonóm Tartományról, konspirációkról, politikai bebörtönzésekről, visszaélésekről és a kisebbségek elleni eljárásokról is beszélt a történész.
Bottoni, a Magyar Tudományos Akadémia bölcsészettudományi kutatóközpontja történettudományi intézetének főmunkatársa kifejtette, a gyakran skandált autonómia, amit inkább csak Székelyföldről lehet hallani manapság, nem is olyan rég Moszkva által támogatott létező rendszer volt, ami Bukarest jóindulatán múlott. Arról, hogy mi volt a Magyar Autonóm Tartomány (MAT), Bottoni elmondta,
A MAT-on keresztül Bukarest a román államba integrálta az erdélyi magyar közösséget, igaz ugyan, hogy zárt tömbként. „Kulturális értelemben egy „üvegház” volt, ahol kedvezőbb feltételek mellett ápolható a progresszív, haladó magyar kultúra. És mivel a magyarok döntő többségben élnek a területen, a magyar nyelv nagy szerepet kapott, de a tartományt többnyelvűség jellemezte” – mondta a történész az autonóm tartományról. Az 1960 és 1968 közt létező tartomány Romániához tartozott, és államépítési szempontból kellett véget vetni létezésének.
– mondta a történész. Kifejtette, a legnagyobb megmozdulást temesvári diákok egy csoportja tartotta október 30-án, amikor az 1956-os forradalmon hevében szolidaritást vállaltak a magyarországiakkal. A megmozdulást azonban egy nap leforgása alatt megakadályozta az állambiztonság rajtaütésszerű intézkedése, és a kétezer részt vevő diákot ideiglenesen internálták egy üresen álló szovjet laktanyába.
Mint a történész ecsetelte, nemcsak a magyarok jogaival éltek vissza, hanem más nemzetiségűekével is akár úgy, hogy a kihallgatás során a szekusok erőszakot is bevetettek a vallomások kicsikarása érdekében,
Az egyik kihallgatásos esetnél például egy magyar férfi életét vesztette, a gyilkos pedig olcsón megúszta: csupán ötnapnyi elzárást kapott. „A kisebbségiek, látva a nyomort és agressziót, ezrével szerették volna elhagyni az országot. Románia először szándéknyilatkozatot kért tőlük, majd elvette állampolgárságukat, ezzel együtt a vele járó jogaikat, majd javaikra úgy tett szert, hogy 30 kilónyi csomagot és egyetlen gyűrűt engedélyezett kivinni az országból 6-7 évnyi sínylődés után, és a befogadó országot váltságdíjra kényszerítette Románia” – ecsetelte Bottoni.
Az előadás-sorozat célja, hogy magyarországi és erdélyi szakértők előadásai révén az érdeklődő közönség újabb ismeretekkel gazdagodhasson a romániai magyarság legutóbbi száz évének történéseiről, azok hátteréről, összefüggéseiről, következményeiről.
Tőkés Hunor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!