A MAT-on keresztül Bukarest a román államba integrálta az erdélyi magyar közösséget, igaz ugyan, hogy zárt tömbként. „Kulturális értelemben egy „üvegház” volt, ahol kedvezőbb feltételek mellett ápolható a progresszív, haladó magyar kultúra. És mivel a magyarok döntő többségben élnek a területen, a magyar nyelv nagy szerepet kapott, de a tartományt többnyelvűség jellemezte” – mondta a történész az autonóm tartományról. Az 1960 és 1968 közt létező tartomány Romániához tartozott, és államépítési szempontból kellett véget vetni létezésének.

– mondta a történész. Kifejtette, a legnagyobb megmozdulást temesvári diákok egy csoportja tartotta október 30-án, amikor az 1956-os forradalmon hevében szolidaritást vállaltak a magyarországiakkal. A megmozdulást azonban egy nap leforgása alatt megakadályozta az állambiztonság rajtaütésszerű intézkedése, és a kétezer részt vevő diákot ideiglenesen internálták egy üresen álló szovjet laktanyába.

Mint a történész ecsetelte, nemcsak a magyarok jogaival éltek vissza, hanem más nemzetiségűekével is akár úgy, hogy a kihallgatás során a szekusok erőszakot is bevetettek a vallomások kicsikarása érdekében,

Az egyik kihallgatásos esetnél például egy magyar férfi életét vesztette, a gyilkos pedig olcsón megúszta: csupán ötnapnyi elzárást kapott. „A kisebbségiek, látva a nyomort és agressziót, ezrével szerették volna elhagyni az országot. Románia először szándéknyilatkozatot kért tőlük, majd elvette állampolgárságukat, ezzel együtt a vele járó jogaikat, majd javaikra úgy tett szert, hogy 30 kilónyi csomagot és egyetlen gyűrűt engedélyezett kivinni az országból 6-7 évnyi sínylődés után, és a befogadó országot váltságdíjra kényszerítette Románia” – ecsetelte Bottoni.

Az előadás-sorozat célja, hogy magyarországi és erdélyi szakértők előadásai révén az érdeklődő közönség újabb ismeretekkel gazdagodhasson a romániai magyarság legutóbbi száz évének történéseiről, azok hátteréről, összefüggéseiről, következményeiről.
 
Tőkés Hunor