A különleges munkaszakasz lezárása után az illetékesek elégedetten nyugtázták, hogy egy újabb lépéssel kerültek közelebb álmaik megvalósításához. A tervek szerint az építkezést legkésőbb július végéig be kellene fejezni, amire mind a tervező, mind pedig az építő komoly esélyt lát. A templomot augusztus 3-án adnák át, ugyanis a több mint két évtizedes hagyomány szerint az újkenyér havának első szombatján szervezik az elárasztott – és ezzel teljes pusztulásra ítélt – Maros megyei falu egykori lakóinak a találkozóját.

Kell még 100 ezer euró

A Bözödújfaluért Egyesület elnöke, Személy Zsolt Dénes bizakodónak mutatkozott, bár elismerte, hogy az építkezéshez szükséges összegből még mindig hiányzik százezer euró.

A több éve folyó adománygyűjtés során számos jóakaró hozzájárult az építési költségekhez: amint Gáspár Péter erdőszentgyörgyi idegenvezető sorolja, magánszemélyek, egyházak, a Maros megyei és az anyaországi önkormányzatok, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. álltak az ügy mellé.

Folytak be pénzek Európa szinte minden sarkából, de ausztráliai és kanadai jótevőt is számon tartanak. Az adománygyűjtés továbbra is folyamatban van, hiszen a költséges alapozási munkálatok megtérítése után igencsak megcsappant a Bözödújfaluért Egyesület kasszája.

A felekezet nélküli templom, ahogyan a helyiek nevezik, lényegében hat vallásnak – a római katolikusnak, unitáriusnak, izraelitának, reformátusnak, görögkatolikusnak és ortodoxnak – és bözödújfalusi gyakorlóinak állítana emléket. Ugyanott fog kiemelkedni a vízből, ahol a valamikori római katolikus templom tornya is kimagaslott a hullámok közül. A magányos torony sokáig dacolt az idővel és a történelemmel, hirdetve Bözödújfalu tragédiáját, míg egy szép napon megadta magát, és összeroskadt.

Adományok nyomában

A tavaszi hűvös napsütésben az építőtelepen sürgők-forgókon kívül ilyenkor csak a horgászok örülnek a nyáron turisták hada által ellepett tónak. Mindannyian tudják, mi épül a parttól néhány méterre, arról viszont nem hallottak, hogy adományozni is lehet a munkálat kivitelezésére. Balogh Sándor mintegy húsz kilométerről, Balavásárról érkezett; mint mondja, „bár ez a templom már nem az a templom”, lehetőségei szerint maga is szívesen hozzájárulna a költségek megtérítéséhez. A férfi

Bár a falut valamikor görögkatolikusok és ortodoxok is lakták, Bözödújfalu első sorban a székely szombatosok településeként él a köztudatban. Az abszolút kisebbségben lévő román lakói nemcsak a magyarokkal és a cigányokkal beszéltek magyarul: többségük otthon, a családban is így kommunikált.

A fiatalember hiszi és vallja, hogy a szimbolikus templom valóban az összetartozást fogja szolgálni – Erdély valamennyi etnikuma között. Az újjáépített istenháza a falurombolás szimbólumaként, felekezeti hovatartozás nélkül lesz mindenki temploma, és az egykori Bözödújfalu létezésére, illetve tragédiájára emlékeztet.