A kommunizmus korszakából származó „relikviák” is gazdára lelnek Feketetón
Fotó: Farkas Ilona Janka
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között. A középkori gyökerű sokadalom ma csaknem öt hektáron terül el a Kolozs megyei Körösfeketetón.
2026. október 09., 08:012026. október 09., 08:01
2026. október 09., 09:002026. október 09., 09:00
Mint minden évben, október második hétvégéjén az ország minden részéből és külföldről is emberek tízezrei érkeznek Kolozs megyébe, hogy részt vegyenek az ismert körösfeketetói vásáron. Az idei őszi vásárt október 8. és 11. között, csütörtöktől vasárnapig tartják a Király-hágó alatti településen.
Körhinta tangóharmonikával
Fotó: Farkas Ilona Janka
A vásár idején a Kolozsvár és Nagyvárad közötti DN1-es (E60-as) főúton torlódásokra kell számítani, hiszen az út magán a községen halad át, a több tízezer látogató közül pedig sokan autóval érkeznek. A forgalom amúgy is a szokottnál nagyobb terhelés alatt áll, mert a vasúti közlekedés pályakorszerűsítés miatt szünetel a két város között, a vonatok helyett autóbuszok szállítják az utasokat.
Régi, különleges hintalovat is lehet kapni a feketetói vásárban
Fotó: Farkas Ilona Janka
A személyvonatok azóta nem járnak, hogy 2024. január 8-án teljesen lezárták az Egeres és Kissebes közötti pályaszakaszt, a beruházás célja pedig a Kolozsvár és a román–magyar határ közötti, több mint 166 kilométeres vonal korszerűsítése és villamosítása, hogy a szerelvények 160 kilométer/órás sebességgel haladhassanak.
Ezekben a napokban a kis falu néhány napra Erdély legnagyobb piacterévé változik. A Sebes-Körös völgyét reggelente köd üli meg, a környező hegyek őszi színekbe öltöznek, az árusok pedig fóliára, ponyvára vagy egyszerűen a földre terítik a portékát. A folyó mentén húzódó vásártér a Kolozs Megyei Tanács szerint csaknem öt hektáros.
Kultúrák találkozása. A jelek szerint az indiánok sem kerülik el a Kolozs megyei vásárt
Fotó: Farkas Ilona Janka
A megyei tanács közlése szerint a vásár kezdetei a középkorig nyúlnak vissza, amikor a mezőgazdasági termékek és az állatok cseréjét szolgáló őszi vásárként tartották. Később átalakult, és Erdély, sőt Románia egyik legrégebbi és legnagyobb régiség- és gyűjteményitárgy-vásárává vált.
Szarvasfejek- és koponyák. Végtelen változatosság a vásáron
Fotó: Farkas Ilona Janka
Egy-egy alkalommal nemcsak termény és állat cserélt gazdát: a piachoz kirakodóvásár is társult, ahol a kézművesek kínálták termékeiket – szerepel a Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény honlapján, amely Dankó Imre néprajzkutató A feketetói vásár című munkájára hivatkozik.
A hagyományos és kevésbé hagyományos szőttesek kínálata
Fotó: Farkas Ilona Janka
A mai arculat a hatvanas években kezdett kialakulni. Az akkor meginduló idegenforgalomnak köszönhetően a vásár turisztikai célponttá vált, és ekkortájt jelentek meg a kínálatban a népviseleti darabok és más népművészeti tárgyak is – olvasható a Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény honlapján.
A gyűjtemény fotói a régi vásár hétköznapi arcát is megőrizték. Kallós Zoltán néprajzkutató elmondása szerint a gyümölcsöt, a zöldséget és főként a hagymát a krasznai asszonyok árulták.
Ahol minden „is” kapható. Erdély egyik legrégebbi régiségvásárát tartják a Kolozs megyei Feketetón
Fotó: Farkas Ilona Janka
A rövid válasz: szinte mindent. A megyei tanács felsorolása és a vásárról szóló beszámolók alapján a kínálat a lábbelitől a gramofonig terjed:
Szinte egy egész muzeális gyógyszertári vagy orvosi berendezés a kínálatban
Fotó: Farkas Ilona Janka
A vásár két részből áll: az egyiken az általános rendeltetésű árut, ruházatot és lábbelit kínálják, a másik a régiségeké. Ez utóbbi a romániai, magyarországi, csehországi, ausztriai és németországi gyűjtők fontos beszerzőhelye, de érkeznek látogatók Hollandiából, sőt az Egyesült Államokból is.
Fotó: Farkas Ilona Janka
Feketetó azonban több mint piac. Mióta vásár a vásár, jelen vannak a gábor cigányok, és ma is meghatározó látvány a sok kalapos, bajuszos férfi és a színes szoknyás asszony.
Kucsmák, kalapok, szőnyegek és pávatollak a kínálatban
Fotó: Farkas Ilona Janka
Nem véletlen, hogy a látogatók gyakran a középkori vásárok hangulatának „lenyomatát” itt felfedezni.
Feszületek, kegytárgyak a vásáron
Fotó: Farkas Ilona Janka
Aki útra kel, annak érdemes néhány dolgot észben tartania:
A muzsikának hagyományosan nagy szerep jut a vásárban
Fotó: Farkas Ilona Janka
Zoknikból sincsen hiány a felhozatalban
Fotó: Farkas Ilona Janka
A négylábúak is megbámulják az óriási vásárt
Fotó: Farkas Ilona Janka
Hatalmas a kínálat és az áruk változatossága Feketetón
Fotó: Farkas Ilona Janka
Nagyon sokféle szobor találhat gazdára a Sebes-Körös menti vásárban
Fotó: Farkas Ilona Janka
Idén is várja az érdeklődőket a hagyományosan október első felében tartott népszerű régiségvásár a Kolozs megyei Feketetón.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!