
Fotó: Gábos Albin
Referendumot tartanak a tanintézetekben a szakszervezetek annak eldöntésére, hogy figyelmeztető vagy általános sztrájkba lépnek januárban a tanügyi alkalmazottak, ha nem kapják meg a törvény által előírt béremelést.
2021. december 21., 11:422021. december 21., 11:42
2021. december 21., 11:442021. december 21., 11:44
A tanügyi szabad szakszervezetek szövetségének (FSLI) elnöke, Simion Hancescu az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, a tanügyi dolgozók elégedetlensége jogos, és januárban folytatják a napokban elkezdett tiltakozásokat. Egyelőre referendumot kezdeményeztek a tanintézetekben, így születik majd döntés arról, hogy figyelmeztető vagy általános sztrájkba lépnek jövő év elején. A szakszervezeti képviselők hétfőn tüntetést tartottak a kormány épülete előtt, és hasonló megmozdulásokat terveznek a következő napokra is.
– nyomatékosította Simion Hancescu. A szakszervezeti vezető elmondta, a tanügyi alkalmazottak elégedetlenségét az váltotta ki, hogy a kormány által múlt héten elfogadott sürgősségi rendelet értelmében a tanügyi alkalmazottak bére a 2022-re előirányzott és a 2021. decemberi bér közötti különbség 25 százalékának megfelelő összeggel nő január elsejétől, holott az egységes bértörvény értelmében a 2022-re előirányzott és a 2018-as fizetés különbségének negyedével kellene hogy emeljék a bérüket.
– közölte. Simion Hancescu arról is beszámolt, hogy találkozót kértek a miniszterelnökkel, illetve a pénzügyminiszterrel, mielőtt a parlament elfogadná a jövő évi költségvetésről szóló törvényt, az eddigi nyilatkozatokból azonban azt a következtetést vonták le, hogy nincs szándék a jogszabálytervezet módosítására.

Nagy eséllyel zárva tartanak majd az iskolák januárban, mert a pedagógusok sztrájkkal készülnek tiltakozni amiatt, hogy jövőre nem a törvénynek megfelelően nő a fizetésük – derül ki két szakszervezeti szövetség vezetőjének nyilatkozataiból.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
szóljon hozzá!