Kifogásolják a vizitdíjat

A tervezet célja e gyakorlat megfordítása. Mint kifejtette, a vizitdíjból befolyt összegeket a háziorvosi rendelők és kórházak fejlesztésére fordíthatnák. A minisztérium indoklása szerint ez egyrészt azért lesz jó, mert a fizető beteg láthatja, hová került a pénze, másfelől az orvosok, igazgatók is felelőssé válnának a szolgáltatás minőségéért. Cseke Attila azt nyilatkozta, felesleges úgy tennünk, mintha nem tudnánk arról, hogy sok pénz tűnik el a rendszerben. Szerinte a vizitdíjra adott nyugtával ellenőrizhetőbb lesz a különböző összegek sorsa, átláthatóbbá válik a rendszer.

A tárca szerint Romániában az egészségügyre szánt költségvetés 46 százalékát a kórházi ellátásra fordítják, míg az uniós átlag 40 százalék. A minisztérium azt is közölte lapunkkal: a Világbankkal, a Nemzetközi Valutaalappal, illetve az Európai Bizottsággal kötött szerződés szerint a vizitdíjat már 2009 végén be kellett volna vezetni. Ennek első lépése a törvényi keret megteremtése, amely a minisztérium és a parlament felelőssége, a metodológiát pedig az Országos Egészségbiztosító Pénztárnak kell kidolgoznia.

Költségvetési pénz kellene

„Nem lehet a háziorvosi rendszert vizitdíjból talpra állítani” – jelentette ki a Krónikának a tervezet kapcsán Kóródi László. A nagyváradi háziorvos szerint a büdzséből az alapellátásra kiutalt összeg olyan kevés, hogy már most komoly gondot jelent egy-egy rendelő fenntartása, és ezeknek a megoldásához sokkal több pénzre lenne szükség, mint amennyit egy-egy beteg egy vizsgálatért fizethet. Kóródi úgy tudja, az Európai Unióban az egészségügyre költött pénz 14 százaléka kerül a háziorvosi rendelőkbe, míg nálunk ez az arány mindössze 5 százalék. Mindemellett úgy hallotta, a törvénnyel a háziorvosoknál alkalmazott fejkvótarendszer is módosulna: kevesebb pénz járna egy beteg után, így fennáll a veszélye, hogy a vizitdíjjal együtt is kevesebből gazdálkodhatnának.

Az a terv, miszerint a háziorvosnál kevesebbet kell majd fizetni, mint a kórházban, meglátása szerint még tovább kisebbítené a háziorvosok amúgy sem magas megbecsülését. „Az emberek többsége nem érti, hogy a háziorvos is szakorvos, akár a sebész vagy belgyógyász. Ha a beteg nálunk egy vizsgálatért 5 lejt fizetne, a kórházban pedig 15-öt, arra következtetne, hogy a kórházi orvos többet tud. Hiszen már most is többre tartják azt, aki drágább gyógyszert ír fel” – magyarázta Kóródi.

Hozzátette, attól tart, hogy a vizitdíj bevezetésével a tárca megoldottnak tekinti majd az alapellátás gondjait, és még jobban elhanyagolja majd ezt a réteget. Bár egyetért azzal, hogy a betegnek előbb a háziorvoshoz kell fordulnia, és csak különleges esetben a sürgősséghez, azt állítja, ehhez is pénz kell. „Ha felhív egy betegem este, hogy baj van, már a taxi ára sem kis összeg, amit én fizetek ki, hogy eljussak hozzá. Ennek fedezésére pedig nem 5 vagy 15 lejes vizitdíjra van szükség, hanem arra a bizonyos 14 százalékra a költségvetésből” – összegzett a szakember.

Orvosi ellátás nélkül maradnak a szegények

A vizitdíj bevezetésével sem csökken majd a kórházi szakemberekhez fordulók száma, viszont a kevés pénzűeknek kevesebb esélyük lesz majd az egészségügyi ellátásra – véli Szabó Soós Klára, a Hargita megyei családorvosok szövetségének elnöke. „A vizitdíj nem akadályozza a túl gyakori visszajárókat, hiszen jelképes összegről lesz szó. Aki eddig visszaélt, ezután is ugyanúgy fog eljárni” – mondta a Krónikának a szakember. Hozzátette, inkább a szociális háló működése miatt aggódik, hiszen előfordulhat, hogy az intézkedés ellehetetleníti majd a pénztelen, orvosi ellátásra szorulók helyzetét.

Lukács Antal, a székelyudvarhelyi kórház igazgatója szerint recesszió idején nem a vizitdíj bevezetése kellene hogy legyen a szaktárca fő feladata. „Most sokkal fontosabb kérdés a decentralizáció és a reformok kivitelezése. A vizitdíj bevezetéséről dönthet a szaktárca, de szerintem gazdasági válság idején nem ez kellene hogy legyen az elsődleges intézkedés” – mondta el lapunknak az igazgató.