Kifogásolják a pénzelosztást a Szatmár megyei elöljárók

Elégedetlen több Szatmár megyei polgármester azzal, ahogy a megyei önkormányzat elosztotta közöttük a Bukarestből érkezett pénzt. Minden település egységesen 172 ezer lejt kapott, kivételt csak Szatmárnémeti és Nagykároly képezett, a két városnak nem juttattak egyáltalán pénzt. Emellett 4 millió lejt osztottak el három befektetés – a krasznabélteki fürdő és a Luna-forrásnál készülő sípálya, illetve a pár éve összeomlott tasnádi polgármesteri hivatal újjáépítésének – finanszírozására.

„Nem tartom jónak, hogy ugyanazt az összeget kapta minden település – magyarázta lapunknak Kovács Jenő nagykárolyi polgármester (képünkön). – A szóban forgó pénz rendeltetése eleve a helyi költségvetések kiegyensúlyozása, azért van, hogy korrigálják segítségével a nagy különbségeket.\"

Kovács szerint nem ártott volna mérlegelni, hisz míg például Vetés községben, ahol ipari park működik, és több nagy cég fizet a helyi kasszába adót, valószínűleg nem sokat nyom a latba a kapott összeg, máshol életmentő lehet a megye által kiosztott pénz. Hozzátette: azzal sem ért egyet, hogy 4 millió lejt utalt ki a megye három olyan beruházásra, melyből nem lehet tudni, mikor lesz valami. A krasznabélteki fürdő, illetve a Luna-forrásnál épülő sípálya munkálatait, több mint egy évtizede kezdték, a beruházások kimenetele bizonytalan, vélte. Mindemellett kifogásolta azt is, hogy egymillió lejt juttattak Tasnádnak városháza építésére, holott épületgondokkal más önkormányzat is küszködik.

Kis Loránd, Szilágypér alpolgármestere sem elégedett az elosztással, mint kifejtette, jónak látta volna, ha figyelembe veszik a lakosság számát, a település területének nagyságát, továbbá azt, hogy mennyire fekszik elszigetelt helyen. Elmondta: Szilágypérban, mely a megyehatáron fekszik, elszigetelve, alig vannak befektetők, így az önkormányzat bevételei is igen alacsonyak. Jobbnak látta volna, ha a városközeli települések – ahol könnyebben telepszenek meg cégek – valamivel többet kapnak, hisz jelenleg 90 ezer lejük hiányzik a fenntartási költségek fedezésére.

Geréb Miklós, Ákos község polgármestere szintén mérlegelt volna a pénzelosztásnál, ha rá van bízva, például figyelembe vette volna, hogy mekkora összeget kénytelenek az önkormányzatok a szociális gondozók és a segélyesek járandóságára kiadni, idéntől ugyanis ezek 25 százalékát a polgármesteri hivataloknak kell biztosítaniuk. Mint elmondta, az általa vezetett, több mint háromezres községben 37 szociális gondozót és 82 segélyt kapó személyt tartanak nyilván.