Keveslik a megyei támogatást a polgármesterek

A leosztás során a települések eltérő összegekben részesültek, a megyeszékhelynek azonban egyetlen lej sem jutott.

Politikai alapon?
Mihai Groza, Nagyvárad polgármestere nem kívánta kommentálni a megyei tanács döntését. „Nehéz ahhoz hozzászólni, hogy a megyeszékhely egyetlen lejt sem kapott. Átcsoportosítjuk a fő célkitűzéseket, és tesszük a dolgunkat. Talán a váradiak is megértik, mi történik, már kormányhatározattal is vettek el tőlünk pénzt” – mondta Groza a kormány azon döntésére utalva, mely szerint az ingatlanügyletek után fizetendő adó a városi kassza helyett az állami költségvetésbe kerül. Az elöljáró január végén úgy vélte, a határozat miatt több mint 8 millió lejes hiánnyal számolhatnak. Nagyvárad költségvetéséről pénteki ülésén dönt a tanács.
„Ezzel semmit sem tudunk kezdeni, legalább 200 ezer lejre lenne szükségünk” – háborgott Gheorghe Groza, Mezőtelegd polgármestere, amikor arról kérdeztük, mire fordítják a kapott 50 ezer lejt. „Folytatni kellene a vízvezetékek, csatornák lefektetését, tornatermet kellene építeni, a pusztaújlaki iskolába be kell vezetni a központi fűtést, de pénz nélkül semmit sem tehetünk. A megyénél politikai hovatartozás alapján osztják a pénzt” – fakadt ki a demokrata-liberális párti elöljáró.

Fejlesztésre fordítják
Berettyócsohaj azon községek egyike, amely 310 ezer lejben részesült. „A pénzt megvalósíthatósági tanulmányok és kivitelezési tervek elkészítésére fordítjuk. Két községi utat szeretnénk felújítani, Szentjobbon új kultúrházat építenénk, Farnason pedig kibővítenénk a meglévőt” – említ néhány konkrét tervet Zatykó István. Az RMDSZ-es polgármester abban reménykedik, idén még sor kerül legalább egy költségvetés-kiegészítésre, és akkor el is kezdhetik a munkát. „A saját forrásaink csak a működtetésre elegendők, csak a megyétől kapott összeget tudjuk fejlesztésre fordítani” – mondta az elöljáró.
Török László, Nagyszalonta szintén RMDSZ-es polgármestere szerint is megvan a helye a megyétől kapott 700 ezer lejnek. „Szennyvíztisztító állomást építünk a fejlesztési tárca támogatásával, kétmillió lejnyi önrészt kell biztosítanunk. Az összeget, mely az önrésznek a harmada, erre fordítjuk” – fejtette ki Török.
A Szalontához hasonló nagyságú Élesd aránylag nagy összegben, 910 ezer lejben részesült, de Zeno Ţipţer polgármester szerint ez csupán töredéke a szükségesnek. Az ANL-tömbházba be kell vezetnünk az áramot és a vizet, csak ehhez 500 ezer lejre lenne szükségünk. Az ivóvíz bevezetése és a csatornázás hárommillió euróba kerül, ennek 15 százalékát az önkormányzatnak kell állnia. Hulladékválogató állomást is építünk, a beruházás 40 százalékát szintén nekünk kell biztosítani. A helyi adókat nem emeltük, ha más megoldás nem lesz, hitelt kell felvennünk, hogy fedezzük a költségeket” – fejtette ki a nemzeti liberális párti polgármester.

A rászorulók kaptak
Szabó Ödön megyei tanácsos szerint az önkormányzat hosszas fontolgatás után döntött a 34,6 millió lej leosztásáról. Mint mondta, találkozókat szerveztek a polgármesterekkel, ahol azok beszámoltak a helyi forrásokról, illetve arról is tájékozódtak, hogy mely önkormányzatok részesülnek kormánytámogatásban. Az RMDSZ-es tanácsos szerint azon települések kaptak több pénzt, amelyeknek a saját bevétele a hivatal működtetésére sem lett volna elegendő. „Úgy osztottuk el az összeget, ahogy a szavazóktól mandátumot kaptunk, mi a saját mandátumunkkal sáfárkodtunk” – közölte Szabó, aki szerint az RMDSZ-es polgármestereknek nincs miért siránkozniuk. A tanácsos úgy véli, azon sem kell csodálkozni, hogy Nagyvárad nem részesült a pénzből, hisz, mint mondta, a megyeszékhely költségvetése tízszerese annak, amivel a megyei önkormányzat rendelkezik. „Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Romániában egyedülálló módon az összes váradi kulturális intézményt a megyei tanács finanszírozza” – hívta fel a figyelmet a tanácsos, aki szerint a színház, filharmónia, bábszínház és a megyei könyvtár összköltségvetése jóval meghaladja a most leosztott összeget.

Fried Noémi Lujza, Pap Melinda