Kevesebb az érvénytelen levélszavazat – Eltúlozták az erdélyi magyar pártok a voksok számát

Az NVI az elmúlt hétvégén fejezte be az országgyűlési választásra leadott levélszavazatok összeszámolását, a hivatalos tájékoztatásból azonban nem derült ki, hogy pontosan mennyi szavazat, illetve azonosító nyilatkozat volt érvénytelen. (Mint ismert, 2014 után másodszor szavazhattak levélben a választáson a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok, akik nagyrészt külhoni magyarok, illetve olyanok, akik úgy költöztek külföldre, hogy felszámolták magyarországi lakcímüket.)

Tekintettel arra, hogy a levélben szavazók névjegyzékében lévő (vagyis előzetesen regisztrált) választópolgárok száma jelenleg 378 449 fő, kiderül, hogy a határon túli magyar szavazók hetven százaléka élt választójogával az április 8-ai megmérettetésen (az anyaországban ugyanilyen, 70,22 százalékos arányban járultak urnákhoz a választók). Ez tizenegy százalékkal alacsonyabb arány a négy évvel ezelőtti helyzethez képest, a 2014-es országgyűlési választáson ugyanis 195 338 külhoni szavazópolgár szerepelt a névjegyzékben, akiknek 81 százaléka (158 654 választó) küldte be levélszavazatát.

(feltételezések szerint sokan elfelejthették, hogy a regisztrációkor oda kérték a levélcsomagot), ugyanakkor vélhetően számottevő mennyiségű levélszavazatot juttatott vissza a törvényes határidőn túl a posta, emiatt a szavazat érvénytelen. (Lapunk rákérdezett az NVI-nél arról is, hozzávetőlegesen hány levélszavazat érezett be hozzájuk késve, ám erre nem kaptunk választ.)

Azt viszont megtudtuk, hogy értesítési cím alapján Romániából 108 886, Szerbiából 36 163, Horvátországból 195, Szlovéniából 120, a kettős állampolgárságot tiltó országokból pedig 4948 érvényes szavazási irat jutott el az NVI-hez Budapestre. Ehhez hozzáadódik az a 67 540 levélszavazat, amely azoktól a választópolgároktól érkezett be, akik az értesítést e-mailben kérték. A levélszavazatok érvénytelenítésének okát firtató kérdésünkre az NVI illetékesétől megtudtuk,

Egyébként nagyjából ugyanezek a hibák bukkantak fel négy évvel ezelőtt, valamint a két évvel ezelőtti kvótanépszavazás során is a levélszavazatok kapcsán. Amúgy az érvénytelen szavazólapok száma (471) eltörpül a több mint negyvenezer érvénytelen azonosító nyilatkozat számához képest. Különben a Fidesz–KDNP növelte külhoni támogatottságát: míg 2014-ben a külhoni magyarok 95,49, idén 96,24 százaléka szavazott a kormánypártokra.

még akkor sem, ha idesoroljuk az érvénytelen voksok többségét. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a választás után arról beszélt, hogy becslések szerint 180–195 ezer körüli azoknak az erdélyi magyaroknak a száma, akik a magyarországi választásra regisztráltak és leadták voksukat. A politikus elmondta továbbá, az RMDSZ mintegy 100 ezer erdélyi magyar embernek segített szavazata leadásában. Sőt Hargita, Kovászna és Maros megye RMDSZ-es tanácselnöke közös közleményében azt állította: a Székelyföldön élő külhoni állampolgárok több mint 120 ezer szavazattal járultak hozzá a Fidesz–KDNP sikeréhez, szerintük ezek a szavazatok az RMDSZ segítségével jutottak célba.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) azt közölte: az Erdélyben leadott levélszavazatok csaknem felét, 67 ezer voksot gyűjtöttek be és szállítottak el időben Magyarország csíkszeredai és kolozsvári külképviseletéhez. Mindebből az következik, hogy semmiképpen nem szavazott az országgyűlési választáson 180–190 ezer romániai magyar, valós számuk ennél néhány tízezerrel kevesebb.

korábban írtuk

Nem jogerős végeredmény: a Fidesz–KDNP-nek kétharmados többsége van az Országgyűlésben

Befejezték a múlt vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson leadott összes szavazat megszámolását, valamennyi egyéni választókerületben megszületett a nem jogerős végeredmény. A Fidesz–KDNP kétharmados többséggel rendelkezik majd az új Országgyűlésben.