Kétségbeejtő mutatók

Mint kiderült, a szív- és érrendszeri betegségek, melyek veszélye az eddigi adatok szerint közel 800 ezer embert nyugtalanít, leggyakrabban a székelyföldi megyében, a vizsgálatra jelentkezők 17 százalékánál fordul elő. Országszerte több mint 4 millió személyre, azaz a vizsgálatra jelentkezők 37 százalékára vonatkozóan állapították meg a különböző betegség kialakulásának veszélyét – az összesítésből kiderült, a Kolozs megyeiek 53 százalékkal az élen állnak. A cukorbetegség kialakulásának veszélyét több mint 3 millió személynél mutatták ki. A cukorbetegség kialakulásának veszélye szempontjából Ilfov, Kolozs és Prahova megye áll az élen, míg a székelyföldi megyéket nem jelöli a statisztika sem az élen, sem az utolsók között. Hargita megye viszont a második helyen áll az országban a rákos megbetegedésekre való hajlamot tekintve Ilfov mögött, a programban résztvevők 6 százalékos veszélyeztetettségi csoportjával.

A táblázat másik végén Botoşani, Vaslui és Neamţ megye áll – derül ki továbbá az egészségügyi igazgatóság összesítéséből. Továbbá egy újabb első hely jár Hargita megyének: a csontritkulás kialakulásának rizikója a megyében vizsgálatra jelentkezők közel 18 százalékára jellemző, az országban pedig 300 ezer személyre. A másik végleten Hunyad és Brăila megye szerepel alig 0,05 százalékos veszélyeztetettséggel. Az agyérrendszeri betegségekre vonatkozó statisztikában – amely szerint a kór veszélye szintén közel 300 ezer személyt fenyeget – a székelyföldi megyéket nem említik. 

Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője a Krónika kérdésére megerősítette a szaktárca által közzétett adatokat, de azt is elmondta, hogy a vizsgálaton való részvétel itt a legmagasabb arányú. Véleménye szerint „ez a magyar ember lelkiismeretességét bizonyítja”. Az igazgatónő ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a TBC-s megbetegedések viszont Hargita megyében a legkevésbé gyakoriak országos viszonylatban. Ez egyrészt a higiéniai állapotokat, másrészt pedig az ellátó rendszert dicséri. Mint mondta, személyesen is beszélt a miniszterrel a kérdésről, a közelmúltban pedig küldtek egy kérést a minisztériumhoz arra vonatkozóan, ha ilyen magas az említett betegségekben szenvedők száma, illetve, ha ilyen nagyarányú a szűrővizsgálatokon való részvétel, helyeket is biztosítsanak a megyének a különböző prevenciós programokban. Ellenkező esetben az igazgatóság vezetője szerint „semmi értelme” a szűrővizsgálatoknak. Eugen Nicolăescu szaktárcavezető egyébként tegnap bejelentette: öt évre terjesztenék ki az Országos Egészségfelmérő Programot. A projektet több ízben is kritizálták amiatt, hogy túl sokba kerül – éves költsége 300 millió euró, és a szenvedélyadóból finanszírozzák – túlságosan bürokratikus, illetve pontatlan.

Gyergyai Csaba, Túros Eszter