2007. június 14., 00:002007. június 14., 00:00
„A tavaszi hónapokban volt már két száraz időszak, az előrejelzések szerint pedig júniusban 50, júliusban pedig akár 80 százalékkal is kevesebb csapadékkal számolhatunk megyénkben, mint a sokéves átlag – hangsúlyozta Cornel Merce, a vízügyi hatóság igazgatója. – Ez valószínűleg a mezőgazdaságra lesz jelentős hatással, ivóvízkészleteinket viszont egyelőre nem fenyegeti, mivel Avasfelsőfalu kivételével minden települést föld alatti készletekből látnak el.”
A szakhatóságok vezetőinek tájékoztatása szerint a vízkészletek védelme érdekében egyrészt környezetvédelmi intézkedéseket kell foganatosítani –a probléma ugyanis szerintük a mértéktelen erdőirtásokban, illetve a vizes élőhelyek lecsapolásában gyökerezik –, másrészt takarékoskodásra kell rábírni a fogyasztókat. Ha a föld alatti vízkészleteket egyelőre nem is fenyegeti veszély, a vízhiányos időszakok komoly környezetvédelmi problémákat okozhatnak.
Ha csökken a folyók vízhozama, még a környezetvédelmi normákat betartó szennyvíztisztító állomások is veszélyt jelenthetnek a majd az élővilágra. Mivel a folyóvizekbe ömlő szennylé így kisebb mennyiségű vízben oldódik fel, a káros anyagok szintje a megengedett értékek fölé emelkedhet.
A Szatmár megyei regionális vízszolgáltató vállalat munkatársa, Fógel László kifejtette, cégük a takarékosság népszerűsítése mellett konkrét intézkedésekkel is igyekszik megelőzni a víz pocsékolását. Mint mondta, hamarosan a vidéki településeken is kötelező lesz a vízórák felszerelése, ami záros határidőn belül rábírja majd a lakosokat a takarékosságra.
Mint hangoztatta, jelenleg sokan a vezetékes ivóvizet használják az állatok itatására, illetve a kertek locsolására egyaránt. A vezetékrendszer műszaki állapota sem elhanyagolható szempont, ugyanis míg egy személy havi fogyasztása 2,9 köbméter körül van, addig egy vékonyan csorgó csapon havi 6–7 köbméternyi víz is kárba mehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok