Késve védekeznek a sertéspestis ellen – fejetlenségre panaszkodnak a disznók nélkül maradt Bihar megyei gazdák

Késve védekeznek a sertéspestis ellen – fejetlenségre panaszkodnak a disznók nélkül maradt Bihar megyei gazdák

Markológép kupájában az elaltatott disznók: idén eddig országszerte 87 ezer állatot semmisítettek meg

Fotó: Agerpres

Egyre több gazda panaszkodik arra, hogy az állategészségügyi hatóság nagy késéssel és tűzoltómunkában próbálja felszámolni az afrikai sertéspestis terjedését. Három Bihar megyei településen a napokban teljesen megsemmisítették a falu disznóállományát, egyetlen sertés sem menekült meg. Lapunknak nyilatkozó gazdák és szakemberek szerint teljes a káosz.

Makkay József

2018. augusztus 16., 09:142018. augusztus 16., 09:14

A többségében magyar Érolaszi, Albis és a vegyes lakosságú Vedresábrány lakói néhány napja arra ébredtek, hogy a faluba vezető utakat rendőrök lepték el, és minden be- és kilépő kocsit tüzetesen ellenőriztek.

A karhatalmi erők megjelenése sok emberben félelemérzetet keltett, mert a hatóság nem mondott semmit arról, hogy a tüzetes ellenőrzésnek mi a célja, csak másnap derült ki az állategészségügyi hatóság és a rendőrség közös fellépésével, hogy a három falu disznóállományát sertéspestis miatt megsemmisítik.

Érolasziban 11 háztáji gazdaságban mutatták ki az elmúlt hónapban a sertéspestist, ezért már több gazdaságban is járt az állategészségügyi kommandó, a falu lakosságát most mégis váratlanul érte, hogy egyik napról a másikra a település összes sertését – mintegy háromszáz disznót – ítéltek halálra. Barta Béla gazdálkodó lapunknak elmondta, hogy nemrég elhullt egy 300 kilós kocája, és 11 süldőjét semmisítették meg a hatóságok.

Idézet
Mindannyiunk számára tragikus nap volt ez, de nem volt mit tenni: elfogadtuk, hogy ez az egyetlen megoldás a pusztító vírus felszámolására”

– fogalmazott a sertéstartó, aki nem a munkáját végző helyi állategészségügyi személyzetre, illetve a Nagyváradról érkező szakemberekre és rendőrökre haragszik, hanem arra a romániai rendszerre, amely semmit nem tett eddig a sertéspestis terjedésének megakadályozásáért. Barta szerint legalább fél éve lehetett  tudni, hogy a tőlük nem messze fekvő Szatmár megyében felütötte fejét a vész, de a két megye hatósága alig törődött ezzel, nem láttak semmiféle átfogó intézkedést.  

„Mindenki tudta, hogy környékünkön beteg vaddisznók kószálnak, de ezek kilövéséről nem hallottam. A hatóság úgy döntött, hogy az érolaszi tehéncsorda egy hétig nem mehetett ki a legelőre, hogy ne hurcolja be a faluba a vaddisznók által terjesztett kórt, de közben nem lőtték ki a vaddisznókat, és sem a legelőt, illetve az erdőt sem fertőtlenítették repülőből vagy más módon” – panaszkodik az érolaszi gazda.

A faluban a megsemmisített állatokért élősúly-kilogrammonként 8 lej kártérítést ígértek, ami a néhány héttel ezelőtti 10 lejhez képest kisebb összeg.

Galéria

Fotó: Pixabay.com

Az Érmelléki Gazdák Egyesülete szerint nagy a fejetlenség

Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezető elnöke azzal vádolja a Bihar megyei, illetve a romániai állategészségügyi hatóságokat, hogy nem tudják érdemben kezelni a sertéspestis megállítását. „Egy évvel ezelőtt jelent meg térségünkben a vész, és azóta nem történt átfogó intézkedéscsomag. Most, amikor a hatóságok körmére égett a gyertya, megdöbbenten tapasztalják, hogy a megyében már 26 gócpontot tartanak nyílván” – magyarázza a helyi gazdaszervezet vezetője.

Csomortányi a magyarországi hatóságok figyelmeztetését hangsúlyozza, akik már tavaly jelezték, hogy beteg vaddisznók vannak a térségben, ennek ellenére az erdélyi, a partiumi részen a vadásztársaságok a mai napig nem kezdték el a környező erdőkben fellelhető beteg vadak felderítését és kilövését. Csomortányi szerint jól látható, hogy a hatóság nem tudja kezelni a helyzetet: nem megelőzéssel, hanem kárrendezéssel foglalkozik, és ez utóbbit is olyan módon, ami a gazdák körében felháborodást kelt.

Idézet
A megsemmisítésre kerülő állatokat nem mérik le, csak szemre állapítják meg a súlyát, és sok gazda nem kapta meg az erről szóló jegyzőkönyvet sem, amit a törvény szerint alá kellett volna írjon, és egy példányt átvegyen a hatóság emberétől”

– magyarázza lapunknak Csomortányi István, aki szerint a megyében teljes a káosz és a tanácstalanság. Sok faluban disznótartásból élnek meg a gazdák, és senki nem tudja, mi lesz az ágazat sorsa, mikor telepíthetik újra a kifertőtlenített gazdaságokba az állatállományt. Szakemberek szerint próbatelepítések lesznek falunként két-három gazdaságban, és ha az utólagos laborvizsgálatok jók lesznek – azaz eltűnik a településről az afrikai sertéspestis vírusa –, akkor engedélyt kap a teljes faluközösség az újbóli disznótartásra, de ez akár több hónapot is igénybe vehet. Egyelőre még az is bizonytalan, hogy a megsemmisített sertésekért mikor jutnak kártérítéshez a pórul járt sertéstartók.

Aggódó szilágysági gazdák

Januárban, a Szatmár megyei Mikolában megjelent sertéspestisgóc végleges felszámolásáról a napokban nyilatkozott az országos állategészségügyi hatóság vezetője, miután a községből, és az azt övező biztonsági zónából 1780 laboratóriumi vizsgálatot végeztek, és egyetlen esetben sem mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát, így az országban 7 hónap elteltével ez az első gócpont, ahol sikerült a kórokozót felszámolni. Szerdáig országosan 645 fertőzési gócot tartott nyílván az állategészségügyi hatóság. Jó hír, hogy a nyolc fertőzött megye – Szatmár, Bihar, Szilágy, Brăila, Konstanca, Galac, Ialomiţa és Tulcea – nem bővült újabb megyékkel, tehát a hatóságok egyelőre ezekre a régiókra szorították vissza a fertőzést.

A nyolc megyéből egyedül Szilágy megyében mutatták ki csak vaddisznóknál a kórt, de a helyi gazdák arra panaszkodnak, hogy a beteg vadak tömeges kiirtása nélkül a vírus bármikor átterjedhet a házi állományra is.

A Rador hírügynökség munkatársának nyilatkozó zálnoki román gazdák arról beszéltek,  hogy a falu határát ellepték a vaddisznók, nagy kárt okoznak a kukorica, burgonya és egyéb haszonnövényekben, a legelőkön és kaszálókon, de a túlságosan elszaporodott vadállomány már az emberek portájára is bemerészkedik. A szilágysági falu lakói attól tartanak, hogy a hatóságok és a helyi vadásztársaság közömbössége miatt hamarosan itt is felüti fejét a sertéspestis, ami a szilágysági gazdáknál is hatalmas károkat fog okozni. A Szilágyságban már hetekkel ezelőtt bezárták az állatvásárokat, a magángazdák sem élő állatot, sem húst nem adhatnak el.

Helyre tett miniszteri rendelet

Amint arról lapunk korábban beszámolt, Petre Daea mezőgazdasági miniszter rendelete szerint a sertéspestissel fertőzött településeken a beteg állatokkal – a házi vagy vaddisznóval – érintkezett terményeket meg kell semmisíteni.

Mivel a rendelet nem volt egyértelmű, sok településen felháborodást váltott ki a gazdák körében, hogy bizonyos határrészekről a hatóságok nem engedik a terményt betakarítani.

A szakminisztérium friss közleménye pontosításokat tartalmaz. A közleményben a mezőgazdasági miniszter így fogalmaz: „Ha valaki erdőben vagy mezőgazdasági területen döglött vaddisznót talál, az adott helyet és annak környékét kell fertőtleníteni, a rendelet ilyen esetekre vonatkozik.” A közlemény szerint nem kell sem elégetni, sem más módon megsemmisíteni egyetlen határrész terményét sem.

korábban írtuk

Kellő szigorral megállítható a sertéspestis: az állategészségügyi hatóság kemény intézkedésekkel harcol a vírus terjedése ellen
Kellő szigorral megállítható a sertéspestis: az állategészségügyi hatóság kemény intézkedésekkel harcol a vírus terjedése ellen

Az élő állatok és a disznóhúsból származó készítmények forgalmának szigorú ellenőrzésével lehet megállítani a sertéspestis további terjedését. Sikó Barabási Sándor háromszéki állatorvos szerint nem kell attól tartani, hogy betiltanák a sertés háztáji tartását.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2023. április 21., péntek

Magyar Lóránd: a kormányzati és uniós források mind a gazdák fejlődését szolgálják

Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.

Magyar Lóránd: a kormányzati és uniós források mind a gazdák fejlődését szolgálják
2023. március 17., péntek

Csődhelyzetbe hozza a romániai termelőket az olcsó ukrán gabona

Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.

Csődhelyzetbe hozza a romániai termelőket az olcsó ukrán gabona
2023. március 17., péntek

Nagy a csúszás, megannyi nehézség ígérkezik a nyárra várható uniós pályázati idényben

A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.

Nagy a csúszás, megannyi nehézség ígérkezik a nyárra várható uniós pályázati idényben
2023. március 13., hétfő

Az erőltetett villanypásztor helyett radikálisabb megoldásokat sürgetnek a vadkárok megfékezésére

A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.

Az erőltetett villanypásztor helyett radikálisabb megoldásokat sürgetnek a vadkárok megfékezésére
2023. március 12., vasárnap

Mérában kitartanak a ,,szeszélyes” bivalyok mellett

A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.

Mérában kitartanak a ,,szeszélyes” bivalyok mellett
2023. március 10., péntek

Elkezdődött az idei öntözési szezon, Aranyosszéken is felújítják a csatornát

A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.

Elkezdődött az idei öntözési szezon, Aranyosszéken is felújítják a csatornát
2023. március 08., szerda

Kalotaszegről, a Mezőségről és Aranyosszékről várnak hagyományos recepteket

Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.

Kalotaszegről, a Mezőségről és Aranyosszékről várnak hagyományos recepteket
2023. március 07., kedd

Lesz bárányhús, de milyen áron?

Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.

Lesz bárányhús, de milyen áron?
Lesz bárányhús, de milyen áron?
2023. március 07., kedd

Lesz bárányhús, de milyen áron?

2023. március 07., kedd

Júniusban jelennek meg az első agrárpályázatok, a fiatal gazdák finanszírozása nem igényel önrészt

Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.

Júniusban jelennek meg az első agrárpályázatok, a fiatal gazdák finanszírozása nem igényel önrészt
2023. március 05., vasárnap

Kivitelezhetetlen uniós elképzelés, hogy 2030-ra kétharmaddal csökkenjen a húsfogyasztás

Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.

Kivitelezhetetlen uniós elképzelés, hogy 2030-ra kétharmaddal csökkenjen a húsfogyasztás