Keresettek az öregotthonok

Bezárni kényszerültek

Kovászna megyében a válság és a kormány megszorító intézkedéseinek esett áldozatul egy öregotthon. A baróti önkormányzatnál és az alárendelt intézményeknél szeptembertől 115-tel csökkent az állások száma.

A karcsúsítás miatt kénytelenek voltak felszámolni a 2005-ben megalapított köpeci öregotthont. Nagy István polgármester elmondta, az elmúlt években több, nem kötelező jellegű szolgáltatást bevezettek, ezek egy részét, köztük az aggmenhelyet kénytelenek voltak megszüntetni. Az intézményben kilenc idős személy lakott.

A többségüket a hozzátartozók hazavitték, s volt, akit más intézményben helyeztek el, de még nem mindenkinek a sorsa rendeződött megnyugtatóan. A polgármester leszögezte, amint javul a gazdasági helyzet, támogatja az intézmény újraindítását. Az ingatlan, ahol öt évig működött az öregotthon, a köpeci református egyház tulajdonában van, a baróti önkormányzat már tárgyalt a megvásárlásáról, de egyelőre a kért 600 ezer lejes árat nem tudják előteremteni.

A hídvégi öregotthonba sokan a téli hideg és a megnövekedett kiadások elől menekülnek. Liliana Cucu, az intézmény igazgatója a Krónikának elmondta, a válság annyiban érezteti a hatását, hogy több idős ember csak a téli hónapokra szeretne bevonulni a menhelyre, mert nincs elég pénzük arra, hogy megfelelően kifűtsék a lakást, fizessék a megnövekedett közköltséget. Kovászna megye legnagyobb öregotthonában 110 idős ember lakik, és hárman vannak várólistán.

Az otthont Kovászna megye önkormányzata tartja fenn, és csak a megyéből fogadnak időseket. A legrégebbi lakók már több mint harminc éve élnek a hídvégi intézményben,  közülük vannak, akik nem háromszékiek, de őket már nem küldték haza. Egyébként itt feltétel az is, hogy a jelentkező ne legyen ágyhoz kötött és pszichiátriai beteg. A beutalásért nem kell fizetni, az időseknek havonta a nyugdíjuk 60 százalékát kell befizetniük, de nem többet, mint havi 515 lej.

Háromszéken ugyanakkor több elképzelés is van újabb öregotthonok építésére. Ágoston László, a baróti kórház igazgatója azt tervezi, hogy amint sikerül a főépület tetőterét beépíteni, az oda átköltöztetett osztályok helyén, valamelyik pavilonban a környező települések támogatásával öregotthont létesít. A védelmi minisztérium is jelezte, hogy átadja a bodoki kaszárnya épületét a helyi önkormányzatnak, de azzal a feltétellel, hogy ott állami pénzből öregotthont alakítsanak ki, ahol a helyek egy részét a nyugalmazott katonáknak tartanák fenn.

Muszáj volt drágítani

A gazdasági válság miatt az utóbbi évben kétszer is kénytelen volt drágítani a marosvásárhelyi vártemplomi gyülekezet által működtetett aggmenhely is. Míg egy évvel korábban az idősek ellátása havi ezer lejbe került, ma már minden bentlakó nyugdíjából 1200 lejt tartanak vissza. Amennyiben a ledolgozott évekért az állam nem folyósít ekkora összeget, a hozzátartozók egészítik ki a kisebb nyugdíjat.

„Muszáj volt díjat emelni, mert a gázszámlák egyre magasabbak, az élelmiszerek egyre drágábbak. Tőlünk azonban egyetlen beutalt sem kerül az utcára. Két idős néni nem tudja fizetni a havi összeget, számukra falvakon szervezünk zöldség-, gyümölcs- és élelmiszergyűjtést” – osztotta meg lapunkkal a Jókai (Eminescu) utcai intézmény túlélési technikáit az otthont irányító Fülöp Ilona.

Mint elmondta, a megemelt illeték ellenére még így is hosszú azoknak a várakozóknak a listája, akik be szeretnének kerülni a civilizált körülmények között gondozott idősek közé. Az igazgatónő fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a nyugati országokban tapasztalt helyzethez képest a román állam egyetlen fillérrel sem támogatja a református egyház öregotthonát. Az intézmény többnyire a nyugati testvérgyülekezetek támogatásából tartja fenn magát.

Vidéken lényegesen olcsóbb az idősek ellátása. Nyárádmagyaroson, ahol jelenleg tizenkilenc beutalt él, mindössze 600 lejt kérnek. Az intézmény fenntartásához az ellátottak hozzájárulását a helyi önkormányzat toldja meg. Mivel a várólista a felsőnyárádmenti településen is hosszú, Kacsó Antal polgármester újabb kilenc, egyenként kétágyas szoba kialakítását vette tervbe. A Regionális Operatív Program keretében megpályázott 1,7 millió lejből felhúzott új épületszárnyat várhatóan a tavaszra fejezik be.

Segítik a rászorulókat

Állandóan telt ház van a nagyváradi Caritas Catolica 40 férőhelyes idősotthonában, sőt a várólistán is 24-en vannak jelenleg – mondta el a Krónikának Radu Aliz, az intézmény vezetője. Mint megtudtuk, a gazdasági válságot ezen a vonalon egyáltalán nem érzik, a beköltözni vágyók száma semmivel nem csökkent, az egyetlen probléma az, hogy az állami támogatások mértéke évek óta stagnál, míg a költségek csak nőnek.

Mivel a Szent Márton Idősek Otthona akkreditált intézmény, mind az önkormányzati, mind az állami költségvetésből jár neki némi szubvenció, így lehetséges, hogy a kevésbé tehetős bentlakók közül néhányan úgynevezett szociális költségen vannak: kevesebbet kell fizetniük, mint a többieknek, a maradékot pedig megtérítik nekik. Radu Aliz hangsúlyozta: a támogatásban részesülőket komoly szociális ankét alapján válogatják ki.

Az intézményvezető szerint a rossz gazdasági konjunktúra ellenére azért ennyire népszerű az idősotthon, mert ezenkívül egyetlen hasonló működik Váradon. Emellett a mai középkorúaknak egyre kevesebb esélyük van arra, hogy maguk lássák el idős szüleiket, hiszen legtöbben napi 8–10 órát vagy annál is többet dolgoznak, sokan nem is itthon, hanem külföldön – ecsetelte Radu Aliz. Ugyanakkor itt is előfordul olyan helyzet, hogy a magára maradt nyugdíjas attól fél, hogy nem fogja tudni a téli rezsit kifizetni, ezért költözik inkább idősotthonba.

Ahol nincs örökös, de az idősnek nincsenek komolyabb egészségügyi problémái, az is megoldás, ha végrendeletben a Caritasra hagyja a házát, cserébe élete végéig otthon maradhat, a szeretetszolgálat emberei pedig naponta meleg ételt visznek neki, szakképzett ápolók látogatják és látják el rendszeresen. Radu Aliz hangsúlyozta: bár még mindig él az előítélet, amely megveti a szüleit idősotthonba költöztető fiatalt, egyre többen ébrednek rá, hogy manapság már nem vaságyakon szenvednek az öregek egy ilyen helyen, mint a rendszerváltás előtti időkben.

Fogyatékosokat is ellátnak

Folyamatosan telt házzal üzemel a Gyergyószentmiklóson működő, a gyulafehérvári Caritas tulajdonába tartozó Szent Erzsébet Öregotthon, Románia első egyházi üzemeltetésű aggmenhelye, amely egyben a legkorszerűbb intézmények sorába tartozik. Orvosi rendelő, könyvtár, klub, barkácsműhely, konyha és mosoda is van az otthonban. Jelenleg 152 személynek biztosít nemcsak szállást, hanem szükség esetén teljes ápolást is – mondta el a Krónika kérésére Magyari Vencel intézményvezető, aki szerint a költségek náluk valamivel alacsonyabbak, mint az ország más hasonló otthonaiban.

Az árak azonban attól is függnek, hogy az ott lakónak milyen típusú ellátást kell biztosítani, mint kiderült ugyanis, mintegy száz lakó teljes ápolásra szorul, adott esetben ágyban fekvő beteg, akinek havi költsége átlagosan 1500 lejre rúg. A hozzájárulási költségek alacsonyabbak a fennjáró betegek esetében.

Az ötven férőhelyes csíkszépvízi állami öregotthonban eközben kizárólag fogyatékkal élő időseket gondoznak, és itt is folyamatosan telt ház van – tájékoztatta lapunkat Ion Petrescu igazgató. Arról, hogy hányan kerülnek várólistára, nem tudott pontos adatot mondani, ugyanis az otthon lakóinak befogadásáról, az intézményt támogató Hargita Megyei Tanács dönt.

Az érdeklődés viszont nem lankadt az utóbbi időszakban sem, hiszen mint kiderült, minden héten felkeresi valaki az intézményt, hogy érdeklődjön és körülnézzen – tudtuk meg. Az árak tekintetében viszont nem lehet összehasonlítani a magánintézmény költségeivel, itt ugyanis az idős személy jövedelme alapján állapítják meg az összeget, ám így is legtöbb 640 lejbe kerül a havi ellátás, a jövedelem nélkülieknek pedig értelemszerűen nem kell fizetniük.

„Az otthoni ápolásban a jövő”

A jövő idősgondozását az otthoni ápolásban látja Kala Sándor, a nagykárolyi állami idősek otthonának igazgatója. „Hatalmas kiadást jelent az államkasszának a ma még működő idősotthonok fenntartása, amelyek rendszerint a megyei önkormányza-tok fennhatósága alá tartoznak. Egyre inkább az a megoldás körvonalazódik számunkra, hogy csökkentjük a létszámot, mert ez a rendszer nem működik költséghatékonyan. Úgy látom, az ágazat jövőjét az otthoni beteggondozás jelentheti” – jelentette ki a Krónikának az intézményvezető.

A partiumi kisváros öregotthonában egy bennlakó havi ellátására 1600 és 2300 lejt költenek. Kala szerint az ott élő időseknek nyugdíjuk 60 százalékával kell hozzájárulniuk a fenntartási költségekhez. Ez az összeg azonban nem lehet több 458 lejnél a fennjáró gondozottak esetében, a fogyatékkal élő idősek ellátásához pedig legtöbb 602 lejt vonhatnak le a nyugdíjukból. A különbözetet minden esetben az állami juttatásokból pótolják. Nagykárolyban 1987 óta működik az állami idősgondozó, ahol jelenleg 135 bennlakó él, illetve mintegy 60 személy van várólistán.

Az igazgató nem lát vetélytársat a környéken egyre inkább elszaporodó önkormányzati és alapítványi idősotthonokban, mert – mint mondta – azok sokkal komolyabb összegeket kérnek az ellátásért, amelyet a kisnyugdíjasok nem tudnak megfizetni. A Mezőpetriben működő, 30 férőhelyes önkormányzati idősotthon lakóinak 1000 lejes hozzájárulást kell fizetniük, amely magában foglalja a napi háromszoros étkezést, 24 órás felügyeletet, szakasszisztensi egészségügyi, illetve higiéniai ellátást. Emellett különböző szórakoztató és kulturális programokat szerveznek az időseknek, akik rendszerint a falubeliekkel együtt ünneplik meg a fontosabb eseményeket, és ilyenkor 70–80 személy is összegyűl az intézetben.

„A bennlakókat rendszeresen elkísérjük a körzeti háziorvoshoz, sétálunk velük, kivisszük őket a helyi temetőbe meglátogatni a hozzátartozóik sírját, és hetente kétszer gyógytornász-masszőr is foglalkozik velük csoportosan és egyénileg is” – részletezte a Krónika érdeklődésére Praszler Klaudia, az intézmény vezetője. A fenntartási költségekhez szükséges pénzt az idősek a nyugdíjukból finanszírozzák, illetve hozzátartozóik segítenek be, mivel annak ellenére, hogy szó volt róla, az állam nem támogatja az ilyen létesítményeket.

A petri öregotthon várólistáján jelenleg 14 személy van, és az intézményvezető szerint leginkább női lakóik vannak. „Folyamatosan vannak nálunk beiktatott jelentkezési kérelmek, és a helyek felszabadulásának függvényében tudunk fogadni új lakókat. Minden alkalommal elsőbbséget élveznek a helyi lakosok, aztán a megyeiek, és csak utánuk jöhetnek más vidékekről” – tette hozzá Praszler.