Izsák: nem szerencsés Románia belépése a luxemburgi perbe

Emlékeztetett: Románia, Szlovákia és Görögország a polgári kezdeményezés bejegyzését elutasító Európai Bizottság oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán kérte belépését a luxemburgi perbe.

Izsák Balázs elmondta, azért tartja értelmetlennek Románia belépését a perbe, mert ha az általuk kezdeményezett szabályozás európai normává válna, azzal Románia is nyerne.

„Ha a Székelyföld a szabályozás alapján többletforrásokat kapna az Európai Uniótól, azok a források Romániába jönnének\" – magyarázta az SZNT elnöke. A luxemburgi perről szólva Izsák Balázs közölte, a napokban kapta meg a bíróságtól az Európai Bizottság 95 pontban benyújtott írásos viszontválaszát.

Kijelentette: a bizottság által felhozott érvek arról győzték meg, hogy régen nem a bejegyzés elutasításának a jogszerűségéről folyik a vita. Az érvek egy része a kezdeményezésük tartalmával kapcsolatos.

Folytatnák „meneteléseket\" 
Az SZNT állandó bizottságának pénteki sepsiszentgyörgyi ülésén az autonómiamozgalom szempontjából sikeresnek minősítették a március 10-ei megemlékezést. A folytatásról újságírói kérdésre Izsák elmondta, határozatot fogadtak el arra vonatkozóan, hogy a székely szabadság napját minden évben megszervezik, közvetlen veszély esetén pedig – például hátrányos közigazgatási átszervezés esetében – azonnal utcára szólítják a székelyeket. Újságírói kérdésre az SZNT-elnök elmondta, sem az RMDSZ, sem az Erdélyi Magyar Néppárt autonómia-törvénytervezetét nem kapták még meg.

„Lehet, hogy jól jártunk\"

„Tulajdonképpen jól jártunk azzal, hogy az európai polgári kezdeményezésüket elutasította az Európai Bizottság, hiszen azáltal, hogy ezt követően pert kezdeményeztek, olyan kérdésekben sikerült nyilatkozatokra bírni a bizottságot, melyekre eddig nem volt precedens, közben pedig más, bejegyzett polgári kezdeményezések visszhang nélkül maradtak\" – mutatott rá Izsák.

Emlékeztetett: Románia beavatkozási kérelme március 12-én keltezett, ám az SZNT elnöke úgy tudja, erről a döntés decemberben született, amikor az RMDSZ még nem volt kormányon.

„Függőben van, mi lesz a beavatkozás további sorsa, fog-e a kormány érveket felsorakoztatni az EB oldalán, hiszen következik az európai parlamenti választási kampány, és mindenkit érdekel, a jelöltek miként viszonyulnak a perhez.

Kelemen Hunor romániai miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke egyébként csütörtökön az MTI-nek megerősítette, a kormány még 2013-ban, az RMDSZ kormányra lépése előtt fogadott el memorandumot a perbe való belépésről. „Amit akkor a Szociálliberális Unió (USL) kormánya eldöntött, azt nem lehet ma felülbírálni\" – tette hozzá a kormányfőhelyettes.

Mint ismeretes, a Székely Nemzeti Tanács és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna.

Izsák továbbá rámutatott, Románia volt az egyetlen ország, melynek képviselői testületileg elutasították a Kalmár Ferenc András magyarországi KDNP-s országgyűlési képviselő kezdeményezte, a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól szóló jelentést.

Az SZNT elnöke úgy véli, a román delegáció „vagy nem értette meg az Európa Tanács működését, vagy nagyot hibázott\", hiszen a jelentés ellenzésével kisebbségellenes színben tünteti fel Romániát, ezt a kérdést pedig sokkal nagyobb bölcsességgel és empátiával kellett volna kezeljék. Izsák üdvözölte az ET parlamenti közgyűlése által elfogadott jelentést, és hogy a román küldöttség javaslatait elutasították. Úgy tudja, az RMDSZ képviselője nem vett részt az ülésen.

Winkler: napirendre kerül a kisebbségügy

Ezzel egy időben Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője szombaton, Temesváron kijelentette: a következő években uniós szinten napirendre kerülhet az őshonos nemzeti kisebbségek kérdésköre.

„A romániai magyar közösség és az RMDSZ üdvözli a Európa Tanács parlamenti közgyűlése által elfogadott jelentést a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól, amely a kisebbségvédelem és a kisebbségi identitás megőrzésének, továbbadásának szükségességét hozza ismét előtérbe. Nagyon fontos ez a jelentés, hiszen azonos elvekre épül, mint a kisebbségi jogok védelméről szóló keretegyezmény és a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája\" – fogalmazott.

Rámutatott továbbá, a dokumentum hozzájárulhat ahhoz, hogy „megtörje az Unió érdektelenségét a kisebbségi kérdésben. „A Balkán és Kelet-Európa stabilitása attól is függ, hogyan oldódik meg a nemzeti kisebbségi közösségek kérdése. Le kell ülni az asztalhoz, és át kell beszélni ezt a problémát, felelősséget kell vállalni, őszinte és konstruktív párbeszédet folytatni. Egyre közelebb van az a pillanat, amikor az EU közönye éppúgy lebontódik, mint a berlini fal\" – fogalmazott Winkler Gyula.