Integrált történelemoktatás és az érettségi

Megvalósult tanárálom?

A tanterv egyértelműen pozitív változásokat eredményezett: fontos lett a diákok képességeinek (kreativitás, érvelés, kutatás) fejlesztése, bekerültek a különböző vallásokat és eszméket bemutató tartalmak, hangsúlyt kapott a történelem interdiszciplináris jellege.

Megvalósult tehát a történelemtanárok egyik régi álma: végre lehetségessé vált az integrált szemléletű oktatás, amely szerint a román nép történelmét az egyetemes történelem részeként, azzal párhuzamosan lehet és kell tanítani. Ennek fontosságát nem kell hangsúlyoznunk, hisz ma már mindenki tudja, hogy az integrált oktatás túllép a történelemoktatás 19. századi szemléletén, a diákok átfogóbb képet alkothatnak a nemzeti történelemről is.

Jelentős döntés volt a 2004-es, habár a tanterv bizonyos szempontból továbbra is megtartja a korábbi tananyagszerkezetet: a 12. osztályban a román nép történelme a tartalmak 60 százalékát képezi, míg a 9–11. osztályok szintjén az arány 60–40 százalék az egyetemes történelem javára. Korán kiderült azonban, hogy a tantervnek sok hiányossága van. Már a 9. osztályban szembetűnő, hogy majdnem a lehetetlennel kell megküzdeni: gyorsan át kell „nyargalni” az őskor, az ókor és a középkor egyetemes és nemzeti történelmén, de még az újkorba is bele kell vágni a fejszénket, hisz 1648-ig kell eljutni a tananyaggal. Nagyon fontos tartalmak maradnak így ki az egyetemes történelemből, például az ókori Kína és India történelme, a görög-római mitológia szóba sem kerül.

A diákok számára nehezen érthető, érdeklődési körüktől távol álló politikai ideológiák, kormányzási módok és intézmények bemutatása uralja a tananyagot.

Elfelejtett integráció

Az idén márciusban megjelent (www.subiecte2008.edu.ro) érettségi tételek még ezeket a hiányosságokat is felülmúlják. Kiderült, hogy a minisztérium keretében működő vizsgáztató és értékelési osztály „megfeledkezett” az érvényes tantervről, az integrált történelemoktatásról, az érettségin a számonkérés és értékelés már nem az integráció szellemében történik, hiszen a Románia történelmére vonatkozó kérdések és feladatok külön tételcsoportokban jelennek meg (I. és III. tételcsoport). Ez mindenki számára probléma, de a legnagyobb gond, hogy a magyar diákoknak egy dolgozat keretében két nyelven kell megoldaniuk a feladatokat: az egyetemes történelemre vonatkozókat magyarul (II. tétel), míg a román nép történelmére vonatkozókat románul (I. és III. tétel). Ez azt is jelenti, hogy a románok történelmére vonatkozó kérdések súlya messze meghaladja a tanterv által meghatározott, az előbbiekben már említett arányt a nemzeti és egyetemes történelmi tartalmak között. Mi több, a harmadik tételcsoport, amely egy esszé megírását kéri, kizárólag a román nemzeti történelemhez kapcsolódó követelményeket tartalmaz. Ez megsemmisíti az integrált oktatás szemléletét és célkitűzéseit, sőt a minisztérium honlapján megjelentetett érettségi tételek egyenesen ellentétesek az érvényben levő tantervvel – magyarán szólva törvénytelenek.

De az egyetemes történelemhez kapcsolódó tételek sincsenek összhangban a tantervi tartalmakkal, mivel az ókor, a középkor és az újkor első három évszázada szóba sem kerül. A tapasztalat az, hogy nagyon sok diák inkább a földrajzot választja érettségi tantárgyként, mert a tételek ott konkrétabbak, gyakorlatibbak, összhangban van a tanterv követelményeivel és a tanított tananyaggal. Ez pedig komoly minősítés a történelemoktatásra vonatkozóan.

Befejezésül nyomatékosan meg kell állapítanunk, hogy az érettségi tételek ellentmondanak a tantervnek, nem felelnek meg az integrált történelemoktatás szellemének, és még csak nem is az eurokonformitás kényszerének sikertelen eredményei. Az „egy vizsga két nyelven” elképzelés diszkriminatív, ugyanakkor árt a tanügy tekintélyének. Egyszerűen siralmas, ami történik, sőt – ha nem lenne bennünket fájdalmasan érintő – akár nevetségesnek is nevezhetnénk.

A Kovászna megyei magyar anyanyelvű történelemtanárok:

Bejan András – Kovászna megyei történelemtanár és szaktanfelügyelő

Kósa Apor – tanár, Székely Mikó Elméleti Líceum

Taras Silviu – tanár, Plugor Sándor Művészeti Líceum

Kocsis Cecília – tanár, Nagy Mózes Elméleti Líceum

Farkas Ferenc – tanár, Református Kollégium

Keserű Sándor – tanár, Baróti Szabó Dávid Szaklíceum