Hol kezd tanévet a Kölcsey?

„Ajánlunk helyette másik épületet a Kölcseynek – magyarázta az esperes. – A kisegítõ iskola épületét és azt az ingatlant, amelyben jelenleg a Református Gimnázium mûködik; ezeket átengedjük nekik, mivel mindkettõ a miénk, valamint tovább használhatják az ingatlannak azt a szárnyát, amelyet az önkormányzat épített”. A Kölcsey-gimnázium igazgatója, Elek Imre azonban aggódik az iskola jövõjét illetõen, mivel szerinte a szatmáriak az épülettel azonosítják a legszínvonalasabb magyar tannyelvû középiskolát. Ezenkívül úgy véli: sokat árthat az oktatásnak, ha ezentúl három különbözõ épületben kellene mûködnie a közel 800 diákot tanító intézménynek. Úgy tûnik, a hely szelleme sokat nyom a latban az egyház érvrendszerében is, ugyanis az esperes szintén az oktatási intézmény 450 éves múltjával, illetve református hagyományaival indokolja a Református Gimnáziumnál kétszer nagyobb Kölcsey kiköltöztetésére irányuló szándékukat. A közel 500 diákot befogadó Református Gimnázium tavaly már átesett egy költözésen, melyet az önkormányzat takarékossági okokból kezdeményezett, mivel az állam által nagymértékben megemelt ingatlanbérleti összegek óriási terhet jelentettek a városkassza számára.

A felekezeti iskola ekkor tulajdonképpen helyet cserélt a mûvészeti iskolával, így az önkormányzatnak két intézmény helyett már csak egyért kellett bért fizetnie. A mûvészeti iskola ugyanis a református egyháznak, a Református Gimnázium pedig a katolikus egyháznak visszaszolgáltatott ingatlanban mûködött, az átszervezéssel pedig a reformátusok a saját épületük falai közé kerültek. Sipos Miklós esperes a Krónikának kijelentette, hogy – bár jelenleg a felekezeti iskola az egyház ingatlanjában mûködik, nem tekintik véglegesnek a helyzetet. „Megmondtuk már a tárgyalások kezdetekor: az iskolánkat az eredeti helyére akarjuk költöztetni – jelentette ki határozottan az esperes. – A helynek megvan a maga szelleme, és ez a hajdani református iskola szelleme.\"

Elek Imre viszont még mindig reménykedik, hogy nem kell a Kölcseyt – ami nem férne el abban az épületben, ahol a református gimnázium mûködött – háromba szabva tovább mûködtetni. „Nagyon remélem, hogy az egyház végül mégiscsak belátja, mit jelent a szatmári magyarságnak ez az iskola, és az önkormányzat közbenjárására, valamint a közvélemény nyomására mégis megengedik, hogy maradjunk, hiszen a mi diákjaink jó része is református” – magyarázta az igazgató. Ilyés Gyula polgármester is keresi a megoldást a problémára: a Krónika kérdésére elmondta, polgármesterként az összmagyarság érdekeit kell szem elõtt tartania, ez pedig azt diktálja, hogy mindkét magyar középiskola számára olyan körülményeket alakítsanak ki, melyek között zavartalanul mûködhetnek és fejlõdhetnek.

B. K.

Közel fél évezred újrakezdésekkel

A szatmárnémeti református iskolát 450 évvel ezelõtt alapították. Az egyházi iskolák beszüntetésére irányuló, 1948-ban elindított program azonban ezt az intézményt sem kímélte, és a magyar tannyelv is majdnem kiszorult a falai közül, de  a kilencvenes évek elején magyar nyelvû osztályokat hoztak át más középiskolákból, és fokozatosan felszámolták a román tannyelvûeket. A 70-es években új szárnyat építettek az ingatlanhoz, az épületet 2005–2006-ban tataroztatta az önkormányzat. Nagyobb kaliberû munkálatokat azonban nem végeztek, mivel kérdéses volt, kik használják a továbbiakban. Az 1991-ben újraalapított református iskola a Kölcsey falai között indult újra.