A Duna Művészegyüttes és a Göncöl zenekar Szerelmünk, Kalotaszeg című vendégelőadása a 13. Kolozsvári Magyar Napok ünnepélyes nyitógáláján
Fotó: MTI
Nyitógálával vette kezdetét a 13. Kolozsvári Magyar Napok programsorozata a Kolozsvári Magyar Operában vasárnap este; a rendezvényt a magyar napok főszervezője, Gergely Balázs nyitotta meg. Elhangzott, a rendezvénysorozat lehetőséget biztosít az erdélyi, magyarországi és Kárpát-medencei magyarság bemutatkozására, valamint arra is, hogy az itt élő népeket közelebb hozza egymáshoz.
2022. augusztus 14., 22:472022. augusztus 14., 22:47
2022. augusztus 15., 09:072022. augusztus 15., 09:07
A zsúfolásig megtelt nézőtéren jelen voltak a kincses város és a megye közintézményeinek magyar képviselői és vezetői, egyházi főméltóságok, a magyar napokat támogató vállalkozók és számos más meghívott. A magyar kormány részéről Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár és Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője vett részt a nyitógálán. A közönség Szerelmünk, Kalotaszeg címmel a Duna Művészegyüttes és a Göncöl Zenekar vendégelőadását láthatta.
Megnyitó beszédében Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke a koronavírus-járvány elmúlt két esztendejében megtapasztalt negatív hatásokról szólva elmondta, a pandémia nagyok sok rendevényt juttatott parkolópályára. A Kolozsvári Magyar Napokat mégis megtartották 2020-ban és 2021-ben is a hatályos korlátozások szigorú betartásával.
– fogalmazott a főszervező.
Az idei rendezvényről szólva elmondta: a magyar napok mintegy 450 programja egy-egy hídnak számít, amelyen átkelve közelebb kerülhetünk egymáshoz, a kultúránkhoz és azokhoz, akik még talán nem ismernek bennünket, kolozsvári magyarokat. Szerinte a kapcsolatteremtést, a kultúra iránti igényt a korlátozásoktól való félelem sem tudta kiölni a kolozsvári magyarságból.
Gergely Balázs főszervező azt kívánta a közönségnek, az előttünk álló bő egy hét során érezzék jól magukat, töltődjenek fel jó érzésekkel
Fotó: Vakarcs Lóránd
A szomszédunkban zajló háborúról Gergely Balázs azt mondta, újra megtörtént az, amelynek kapcsán csak reménykedtünk, hogy soha nem következik be. ,,Nem csak mindennapi életünk, hanem felépített hídjaink is törékenyek. A biztonságos világ szempillantás alatt megváltozhat körülöttünk. Ezért is kell törekednünk a meglévő hidak őrzésére. Igazi közösség csak úgy válhat belőlünk, ha összekötjük a folyók menti partokat. Ezért kell vigyáznunk közösségi kincseinkre és kulturális eseményeinkre” – hangsúlyozta a magyar napok főszervezője. Kiemelte:
Gergely Balázs köszönetet mondott a szervezőstábnak és a mintegy kétszáz önkéntesnek, a támogatóknak, Magyarország kormányának és a kolozsvári önkormányzatnak, akik nélkül nem jöhetett volna létre a Kolozsvári Magyar Napok 13. kiadása. Megköszönte a rengeteg partnerszervezet, egyházak, iskolák, egyetemek segítségét, akiknek munkáját 60 programhelyszín 450 programja dicséri.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára számba vette Kolozsvár kiemelkedő értékeit, közéjük sorolva a Kolozsvári Magyar Napokat is. Ez nem csak Kolozsvár, hanem egész Erdély, sőt a magyar világ egyik legnagyobb kulturális seregszemléje. Itt lehetőség van az erdélyi, a magyarországi, a Kárpát-medencei magyar kulturális csoportok, együttesek és a magyar művészvilág bemutatkozására.
A Kolozsvári Magyar Napok a Kolozsváron és az Erdélyben élő népeket is egymáshoz közelíti. Kapnak egy kóstolót a magyar világból és a magyar életérzésből” – jelentette ki a budapesti politikus.
Potápi Árpád János államtitkár szerint a Kolozsvári Magyar Napok ahhoz járul hozzá, hogy a nemzeti összetartozás ne csak érzés, hanem élmény legyen
Fotó: MTI
Az elmúlt két esztendőről szólva, az államtitkár köszönetet mondott az egészségügyben, a szociális és az egyházi szférában dolgozóknak, akiknek hathatós segítségével sikerült legyőzni a világjárvány legnehezebb időszakát. A biztonság fogalmával kapcsolatban Potápi Árpád János úgy fogalmazott, hogy az a világ, amit 2022-ig megszoktunk, nagy veszélyben van a határainkoz közel dúló háború miatt.
A háborúról szólva elmondta, hogy ,,ezekben a percekben is a kárpátaljai magyarság fizikai megmaradásáért küzd. Innen is üzenjük a kárpátaljai magyaroknak, hogy a magyar kormány minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a következő évtizedekben is megmaradjanak” – mondotta az államtitkár.
Hangsúlyozta,
,,Sokat tettünk az elmúlt 12 évben azért, hogy a nemzeti összetartozás érzése megerősödjön. És ne csak érzés, hanem élmény is legyen! Az élményt olyan rendezvények szolgáltatják, mint a Kolozsvári Magyar Napok” – emelte ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke beszédében szintén kitért az életünket felforgató világjárványra és a közelünkben dúló háborúra, amelyek a közösségünket tartó pilléreket, a stabil pontokat értékelik fel. ,,Az ember természetéből fakadóan keresi a békét, a nyugalmat, a rendet, a harmóniát. Ez az igény hozott bennünket újra össze Kolozsváron, immár 13. alkalommal” – fogalmazott a politikus,
Toró szerint túlzás nélkül állíthatjuk, hogy kultúránk újrafelfedezése és birtokbavétele a leghatékonyabb védekezési pont a ránk leselkedő veszélyekkel szemben. ,,Ismét meg kell tanulnunk közösségben lenni, újra meg kell tanulnunk a normalitást. Meg kell teremtenünk a békét azáltal, hogy kíváncsiak vagyunk egymásra. Tudatosítsuk magunkban és mindenkiben, hogy itt voltunk, itt vagyunk és itt leszünk” – fogalmazta meg az idei magyar napokkal kapcsolatos közösségi elvárásokat Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke.
Fotó: Vakarcs Lóránd
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere beszédét azzal kezdte, hogy mindig jó Kolozsváron lenni, ahonnan a legjobban be lehet látni Erdély minden zegzúgát. ,,Erdély olyan, mint egy emberi szervezet. Egy-egy vidék – mint Székelyföld, a Bánság vagy a Partium – a kezei, a lábai és a teste. Amikor a Felekről lefele gurul a kocsi, érezzük a dobogást, hogy Kolozsvár Erdély szíve” – fogalmazott a háromszéki polgármester.
Habár Kolozsvár fél évszázada elveszítette magyar többségét, Marosvásárhely után a második legnagyobb magyar közösség él itt. ,,Kolozsvár évszázadok óta mágnesként vonzza magához Erdély minden csücskéből a fiatalokat. Ezáltal gyakorlatilag mindannyian együtt építjük Kolozsvárt, Erdély fővárosát” – hangoztatta a székelyföldi politikus.
Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere szerint a kolozsvári magyar örömünnep falakat rombol: azokat a falakat, amelyeket az elmúlt száz évben húztak a román és a magyar közösség közé. Ezért szerinte most tisztán látszik, micsoda érték, hogy Kolozsváron magyarok élnek, és közösséggé építik a várost. „Kolozsvárra vigyáznunk kell! Őriznünk kell, mert Erdélyország fővárosa, a mi fővárosunk!” – szögezte le Antal Árpád.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
A Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet nem Románia ellen irányul, és semmiképpen sem elszakadásról szól – jelentette ki kedden Csoma Botond RMDSZ-es képviselő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!