Házelnökök összefogása a magyar misézésért

Amint a találkozót követően Szili Katalin elmondta, készek együttesen a Vatikánhoz fordulni ebben a kérdésben. A bákói sajtótájékoztatón az országgyűlési elnök elmondta, partnert talált Olteanuban az identitásmegőrzéshez szükséges magyarnyelv-oktatás kérdésében is. „Aki magyarnak vallja magát, azt ebben támogatni kötelességünk, toleranciát kell tanulni” – jelentette ki Bogdan Olteanu. Hozzátette: akik magyarul akarnak tanulni, azokat ebben a törekvésükben segíteni kell, hisz „a plusz nyelvtudás versenyképességet és kulturális többletet is jelent”. A magyar nyelvű misézéssel kapcsolatban Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZM) oktatási programjának felelőse a Krónikának elmondta, a szövetség még májusban meg fogja ismételni az aláírásgyűjtést a magyar misézésért, az íveket pedig továbbítják majd a két házelnöknek, emellett a iaşi-i püspökséghez és a Vatikánba is eljuttatják.

„Az elmúlt tíz évben nagyon sok próbálkozás volt a magyar nyelvű misézés engedélyezése érdekében. Elsősorban a pusztinaiak kérték, és a Vatikánba is eljuttatták kéréseiket, de mindig azt a választ kapták, hogy a kérdés a iaşi-i püspökség hatáskörébe tartozik, ahonnan azonban nem adtak rá engedélyt” – idézte fel Hegyeli. Hozzátette, Nyisztor Tinka feladata lesz az üggyel foglalkozni. „Nem tudom, mennyi remény maradt a sikerre, hisz egyházpolitikai döntés, amit Iaşi-ban kell meghozni. De a Vatikán számára jelzésértékűnek kell lennie, hogy ilyen jelentős támogatása van a csángóföldi magyar misézés ügyének, és már nemcsak egyoldalúan magyar akarat van arra, hogy létrejöhessen, hanem román oldalról is képviselve van” – összegzett Hegyeli.

Az országos kisebbségi jogok helyi érvényesülésének ügyében is együtt kíván működni Szili Katalin és Bogdan Olteanu – állapodtak meg továbbá a felek Bákóban. A két politikus abban is egyetértett, hogy csángóföldi és magyarországi települések között testvérkapcsolatokat szeretnének kialakítani, emellett a magyarországi román kisebbség anyanyelvű oktatása színvonalának erősítését is közösen szorgalmazzák színvonalasabb tankönyvek biztosítása révén. Ugyanakkor európai szintű együttműködésük keretében sürgették, hogy az EP-választásokig az általuk már ratifikált Lisszaboni Szerződés hatályba lépjen, és támogatják Horvátország mielőbbi uniós csatlakozását.

Csángóföldi látogatását „diplomáciai premierként” értékelte Szili, mivel – mint hangoztatta – nem volt még példa arra, hogy ebben a régióban bármikor is hivatalos látogatást tett volna ilyen magas rangú delegáció.

Mint arról beszámoltunk, a kultúráé és az oktatásé volt a főszerep a magyar Országgyűlés elnökének erdélyi látogatása során, amelyet a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége kérésére szerveztek meg, és amelyre hattagú parlamenti delegációval érkezett. Kíséretében volt Botka Lajosné és Géczi József Alajos szocialista, Ékes Ilona és Gulyás Dénes fideszes, Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata, valamint Sándor Klára szabad demokrata képviselő. Többnapos vizitje során Szili Katalin Marosvásárhelyre, Csíkszeredába, Sepsiszentgyörgyre látogatott el, ahol kulturális és oktatási témájú rendezvényekhez kötődött programja.

Iskolalátogatás Csángóföldön

A bákói prefektúrán folytatott tárgyalás után a két házelnök és kíséretük közösen látogatott el a lészpedi román iskolába, ahol az iskolai programon kívül magyaroktatás is folyik. Csángó népviseletbe öltözve román és magyar nyelvű műsorral fogadták a magyar oktatáson is részt vevő gyermekek a két házelnököt és kíséretüket. Kérdésünkre elmondták, a magyarórán verseket, énekeket tanulnak. Míg a gyermekek egymás közt nagyrészt románul beszélnek, egy részük, ha magyarul szólítjuk meg, könnyedén vált, és jól beszél magyarul. A gyerekek magyarnyelv tudásával kapcsolatban Hegyeli Attila elmondta, falvanként változik a nyelvismeret, Lészpeden például a kisgyerekeknek inkább passzív a nyelvtudása, ismereteiket otthon szerezték szüleiket hallgatva, de magyarul nem kellett megszólalniuk.

Segítség a magyar oktatásért

Hegyeli Attila arról is tájékoztatott, hogy a román tannyelvű iskolákban 992 gyermeknek tartanak hivatalosan heti három alkalommal magyarórát, emellett öt településen iskolán kívüli magyaroktatás folyik, így összesen körülbelül 1500 gyermeknek biztosítják a magyar nyelv tanítását. „Jelenleg 19 településen van magyaroktatás, és még 20–25 olyan település van, ahol szeretnénk bevezetni. Ehhez kértük Szili Katalin és delegációja segítségét, amelynek tagjai között a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának vezetősége is ott volt. Ígéretet kaptunk, hogy a legközelebbi budapesti fórumon napirendi pontként fog szerepelni a csángóföldi magyaroktatás támogatása” – mondta el Hegyeli. Hozzátette: együtt fogják kérni a magyar kormányt, hogy növelje az oktatási programra szánt támogatást, hogy minél több faluban indulhasson el a tanítás. „Most is vannak jelentkező tanárok, de nem tudnánk honorálni őket, így nem alkalmazhatjuk” – mondta Hegyeli.

Forrófalvi és nagypataki látogatására már nem kísérte el Olteanu a házelnök asszonyt. A Bákótól 15 kilométerre fekvő Forrófalván Solomon Adrian polgármester, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke köszöntötte Szili Katalint. Az 5800 lakosú településen nagyon kevesen vallják magukat magyarnak, mondta el a polgármester a házelnök kérdésére. A községben hagyományőrző csoport énekelt a vendégeknek, és helyi különlegességekkel is megkínálták Szili Katalint és küldöttségét, akik ajándék DVD-lejátszót, DVD-ket és könyveket adtak át. A látogatás Csíkfaluban folytatódott, majd Bákóba visszatérve, a házelnök asszony és kísérete a Moldvai Csángómagyarok Szövetségénél vacsorázott. A delegáció tagjai a látogatás során különben keresztszülői szerepet is vállaltak, ami azt jelenti, hogy egy-egy csángó gyermek erre a tanévre szóló taníttatásának költségét fedezik. Szili Katalin a vacsorán jelentette be azt is, hogy a magyar parlament egymillió forinttal kívánja támogatni a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét.