Hatalmi harc vezéráldozattal

A D. A. Szövetség így szeretné ugyanis megbuktatni a megyei tanácsnak a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Konzervatív Párt (PC), valamint a Nagy-Románia Párt (PRM) kezében álló vezetőségét, és időközi választáson szeretnék megszerezni azt. „Célunk a megyei tanács jelenlegi vezetésének leváltása, és olyan új csapat felállítása, amely képes eleget tenni az európai uniós kihívásoknak” – szögezte le lapunknak Ioan Oltean, a PD megyei elnöke. Értékelése szerint ugyanis Gheorghe Marinescu jelenlegi PSD-s tanácselnök régi vágású politikus, akinek ideje visszavonulnia. Ioan Oltean úgy látja: a megyei tanács elnöke törvény szerint a legfőbb elosztója a megyei költségvetésnek, de személyéhez fűződik olyan uniós források megszerzése is, amelyek elérésére a tisztségviselő nem alkalmas. Lapunk felvetésére, miszerint a lemondott tanácsosok helyébe lépőkkel a testület tovább működhet, Ioan Oltean közölte: ennek elejét vették, hiszen nemcsak a mandátummal bíró tanácsosok lépnek ki a testületből, hanem mindkét párt a teljes listáját lemondatja.
Gheorghe Marinescu PSD-s megyei tanácselnök szerint mindez az intézmény hitelét rontó felesleges és veszélyes játék. „A lemondósdi-választósdi játék láttán a lakosság joggal rója fel, hogy inkább a megye gondjaival kéne foglalkozni” – magyarázta a Krónikának Gheorghe Marinescu, hozzátéve, felesleges kiadásokba verik ezáltal a megyét. Sabin Ilieº megyei PNL-elnök szerint nem felesleges pénzköltést, hanem ellenkezőleg, megtakarításokat és több európai uniós forrást fog eredményezni a megyei tanács élén várható hatalomváltás.
Beszterce-Naszód megye tanácsa 31 képviselőből áll. A kormánykoalíciót alkotó PD és PNL hat-hat, a PC két, az RMDSZ pedig egy mandátummal rendelkezik, ami összesen 16 képviselőt jelent. Az ellenzéki PSD tíz, a PRM két mandátummal rendelkezik, négy képviselő pedig független. Az egyik alelnöki tisztség a Nagy-Románia Párté (PRM), a másik a Konzervatív Párté (PC, volt PUR). A tanács feloszlatása esetén a megye vezetése átmenetileg a tanács főtitkárára hárul, az előrehozott választás egyben elnök- és alelnökválasztást is jelent.
Gheorghe Marinescu attól tart, hogy a 2004-ben lezajlott civódás ismétlődik majd meg, ráadásul hatványozottan. 2004 nyarán az ő visszaválasztása ugyanis az akkor még RMDSZ-es képviselő, Szántó Árpád szavazatának volt köszönhető. Ennek nyomán a megyei RMDSZ kizárta soraiból Szántót – reményeik szerint az új választásokon vissza sem tér –, mások pedig azért léptek ki pártjukból, mert kollégáik az ellentáborral voksoltak. 2004 nyarán Gheorghe Marinescu tizenegy szavazatot kapott a PSD-től, kettőt-kettőt a PRM-től és a PC-től, a tizenhatodik voksot pedig Szántó Árpádtól seperte be az elnökválasztáson. A megyei tanács egyetlen RMDSZ-es képviselője, egyben a megyei szervezet elnöke, Kocsis András úgy tudja, ha 2004 nyarán Szántó a PSD jelöltje helyett őrá szavaz, ma RMDSZ-es alelnöke lenne a Beszterce-Naszód Megyei Tanácsnak.


Júniusban lehet új önkormányzata a megyének
L. J. A megyei tanács jog szerint feloszlottnak tekintendő, amennyiben a tanácsosok száma az előírt létszám kétharmada alá csökken, és nem oldható meg a pártlisták alapján történő pótlás – rendelkezik a 2001/215-ös helyhatósági törvény 111. cikkelye. A jogszabály értelmében a kialakult helyzetről a jegyzőnek kell értesítenie a prefektust, aki rendeletben erősíti meg a feloszlatás tényét, és javaslatot tesz a kormánynak új választások kiírására. A prefektus rendeletét tíz napon belül lehet megtámadni a közigazgatási bíróságon, amelynek 30 napon belül kell döntést hoznia. A döntés minden esetben végleges. A tíz, illetve 30 nap elteltével a kormánynak újabb 30 nap áll rendelkezésére, hogy kitűzze a választások időpontját. A választásokról a 2004/67-es törvény rendelkezik. A 9. cikkely szerint a választások kitűzésének dátuma és a szavazás napja között legalább 30 napnak kell eltelnie. A kampányidőszak a választásokat megelőző 15 napon keresztül tart, az utolsó 24 órában kampánycsend van.