Három hétre Sepsiszentgyörgyre viszik Gábor Áron ágyúját

Tamás Sándor megyei tanácselnök, Antal Árpád, a város polgármestere és Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója kedden sajtótájékoztatón jelentette be, hogy március idusára hazakerül a híres ágyúöntő mester egyetlen megmaradt ágyúja. Az idei év első munkanapján Tamás Sándor és Antal Árpád  azt kérte Kelemen Hunor művelődésügyi minisztertől, hogy a március 15-ei ünnepségekre Sepsiszentgyörgyre a székely ereklyét, majd ehhez a Román Nemzeti Múzeum jóváhagyását is megkapták.

Egy maradt a hetven székely ágyúból

A 370 kilogrammos ágyúcső pénteken érkezik Sepsiszentgyörgyre, március 12-én az Székely Nemzeti Múzeum „In memoriam Gábor Áron” című kiállításán lesz megtekinthető, március 15-én rövid időre elviszik Kézdivásárhelyre, majd vissza Sepsiszentgyörgyre. Az ágyút egyelőre három hétre „kölcsönözte vissza\" a bukaresti múzeum, ám a háromszéki szakemberek abban bíznak, ha sikerül bebizonyítani, hogy a történelmi tárgy Székelyföldön sokkal több látogatót vonz, akkor meg tudják hosszabbítani a kölcsönzést, sőt végleg megtarthatják az ágyút.

Gábor Áron hetven ágyút öntetett, ezek közül mindössze ez az egy került elő, valószínűleg azért, mert nem vetették be a harcban, mondta Sylvester Lajos közíró, a téma kutatója. Mint felidézte, Sepsiszentgyörgyön 1848 novemberében összeült a Székelyföld megyegyűlése, amikor Puchner császári tábornok feltétel nélküli megadásra szólította fel Háromszéket. Ekkor hangzott el a híres ígéret – hogy „Lészen ágyú!”. Gábor Áron az első két vaságyút a Magyarhermány melletti Bodvajon öntötte, majd hármat Sepsiszentgyörgyön, és 64 bronzágyút Kézdivásárhelyen. A legenda úgy tartja, a forradalom leverése után az ágyúkat elásták, vagy folyók medrébe süllyesztették, hogy azok ne kerülhessenek az ellenség kezére. Az egyetlen előkerült ágyút is a föld alatt találták meg 1906-ban, amikor a kézdivásárhelyi Rudolf kórház udvarán csatornázási munkálatokat végeztek. Az ereklyét 1923-ban a sepsiszentgyörgyi  Székely Nemzeti Múzeumban állították ki.

Ragaszkodnak az ereklyéhez

1971-ben alakult a bukaresti Történelmi Múzeum, a fővárosi szakemberek bejárták az ország minden múzeumát, és mindent, amit értékesnek találtak, államtanácsi határozattal elkoboztak. Erre a sorsra jutott több tárgy a sepsiszentgyörgyi múzeum tulajdonából, köztük a Gábor Áron-féle ágyú. Bukarestben a feliratán csak az szerepelt, hogy „Az 1848-as román forradalomban használt ágyú\", majd néhány év után ez a felirat is lekerült. A székely ágyút a bukaresti történeti múzeum alagsorában tartották. A sepsiszentgyörgyi muzeológusok éppen erre hivatkozva 1990 óta többször is kérték vissza az ágyút, de mindig kitérő választ kaptak. Többen úgy vélték, a fővárosiak attól tartottak, hogy precedenst teremtenek, megindul a lavina, és az ország minden múzeuma visszakéri az elkobozott tárgyakat.

Vargha Mihály múzeumigazgató arra számít, sokan lesznek kíváncsiak az eredeti ágyúra, hiszen eddig is sokan érdeklődtek a sorsáról. Jelenleg Háromszéken két kiállított másolat tekinthető meg: egyik Sepsiszentgyörgyön, a másik Kézdivásárhelyen. Antal Árpád polgármester szerint a székelyek ragaszkodása a szülőföldjükhöz, ereklyéikhez különösen időszerű most, amikor újra napirendre került a régióátszervezés. „Ragaszkodunk a Gábor Áron ágyúhoz, a Székelyföld régióhoz, és ezeket nem lehet aszfaltozásokkal kiváltani” – mondta a polgármester.