A magyarfenesi kertekben mindent elmosott az árvíz
Fotó: Makkay József
Jelentős károkat okozó árvíz sújtotta a Kalotaszeg peremvidékén fekvő, Kolozs megyei Tordaszentlászló község három faluját. A felhőszakadásszerű esőzés miatt keletkezett ár utakat mosott el, zöldségeskerteket és nagy kiterjedésű mezei szántóterületet tett tönkre, és több tíz lakás pincéit árasztotta el. A helyi önkormányzat a megyei tanács segítségében reménykedik. A Krónika által megszólaltatott biztosítási szakember szerint Romániában elképesztően kevés a lakásbiztosítás, az emberek az öngondoskodás helyett inkább a kormány segítségére várnak.
2023. július 07., 10:212023. július 07., 10:21
2023. július 07., 10:552023. július 07., 10:55
Két hullámban érte árvíz kedden és szerdán a Kolozs megyei Tordaszentlászló községet. A 2011-es népszámlálás adatai szerint közel 52 százalékban magyar lakosságú, 4392 főt számláló – Hasadátból, Isztolnából, Járarákosból, Kisfenesből, Magyarfenesből, Magyarlétából és Románlétából álló – községben kedd délután a felhőszakadásszerű eső Magyarfenes keleti részét, a Kis utca környékét mosta el. A környező dombokról hirtelen lezúduló vizet a Kis utca mentén végigfutó patak nem tudta a medrében tartani, az ár az utcán hömpölygött végig és több kaput is betaszított.
Kedden nem küldött vészjelzést a környéken lakók telefonjaira a katasztrófavédelem, az embereket teljesen váratlanul érte a felhőszakadás. A falu lakosainak segítségére sietett két vízszivattyúval a tordaszentlászlói polgármesteri hivatal, és két tűzoltókocsival érkeztek a gyalui és a szászfenesi katasztrófavédelem egységei. A bevetett vízszivattyúk megállás nélkül, több órán át dolgoztak a Kis utca portáin.
A legnagyobb anyagi kár a magyarfenesi Barolo fogadót érte, ahol a több helyiségből álló alagsori részeket embermagasságú ár öntötte el. Paul Borde, a magyarfenesi vendéglátóhely tulajdonosa a Krónikának elmondta, az alagsori részen mozitermet, közösségi termeket és élelmiszerraktárt működtettek, és itt helyezték el az épületgépészet irányítóberendezéseit is, többek között a három hőközpontot.
Semmit nem tehettünk, pillanatok alatt minden víz alá került. Az előzetes kárbecslés mintegy húszezer euróra rúg” – összegezte portálunknak a kedd délutáni természeti csapás végkifejletét a panzió vezetője.
Helyzetüket súlyosbítja, hogy nem kötöttek biztosítást az épületre, így mindent önerőből kell felújítani és az alagsori részt újra berendezni. Beszélgetésünk idején Paul Borde a köztisztasági vállalat konténerét várta, amibe bepakolhatják a tönkrement bútorzatot és egyéb tönkrement berendezést.
A széles utcán hömpölyög a patak
Fotó: Facebook/Juhász Csilla
A panzió tulajdonosa szerint ekkora árvizet nehéz előre megjósolni, de azt kifogásolja, hogy a polgármesteri hivatal évek óta nem takarítja a patak árkát. „A falun átfolyó Kis utcai patak medrét valamilyen pénzforrásból, pályázatból sürgősen ki kell építeni, hogy a jövőben megelőzzük a mostanihoz hasonló hatalmas károkat” – magyarázta a Krónikának Paul Borde.
Bő félórás, szakadó eső után a kalotaszegi Magyarfenesen árvíz öntötte el kedd délután a Kis utcát és a környező telkeket.
Hasadáti és románlétai károk
A magyarfenesi árvíz után, szerdán megérkeztek a vészjelzések a környéken lakók telefonjaira, hogy újabb felhőszakadásra kell számítani. Magyarfenes most megúszta, de a keddihez hasonló erősségű árvíz Magyarlétán, Románlétán és Hasadáton hömpölygött végig. A község legmagasabb pontján fekvő Magyarléta utcáiról hamar lezúdult a víz, nagyobb károkat nem okozott, de Románléta és Hasadát megszenvedte a szerda délutáni természeti csapást.
Tordaszentlászló község RMDSZ-es polgármestere, Asztalos István a Krónikának elmondta, hogy
A falun áthaladó út korszerűsítése során új híd épül, az építők pedig a forgalom számára alternatív útvonalat hoztak létre a patak medrébe helyezett betoncsövekkel. Az áradat rengeteg szemetet, faágat, műanyagpalackot sodort magával, a betoncsövek eldugultak, az ár pedig átcsapott az úton, és betörte, betaszította több porta kapuját és kerítését. Mintegy harminc telket borított el a víz: tönkrementek a háztáji zöldségesek, a szántóföldi növények, a pincék, az alacsonyabban fekvő házak mindenhol megteltek vízzel.
Csütörtökön a községbe érkezett a megyei katasztrófavédelem csapata, hogy felmérje a károkat. Hasadát több mellékutcáját és a mezei utakat vastag iszapréteg teszi járhatatlanná. „Pénteken várjuk a megyei tanács küldöttségét. Az öttagú bizottságot elviszem minden településre, ahol árvízkárok keletkeztek. Két évvel ezelőtt, amikor a kisfenesi utat mosta el az ár, 130 ezer lej gyorssegélyt kaptunk egy támfal megépítésére. Kiderül, hogy most miben tud támogatni a megyei tanács” – nyilatkozta a Krónikának Tordaszentlászló község polgármestere.
Zöldségkert a víz alatt
Fotó: Fecbook/Kun Ilona
Asztalos István portálunknak azt is elmondta, hogy
Az elöljáró már korábban tervbe vette a magyarfenesi patak medrének kitakarítását is, de mint fogalmazott, itt átfogó megoldást kell találni, mert a felgyülemlő hordalék a korábbi takarításokat követően is újra feltöltötte a patakmedret. Pályázatban gondolkodnak, de nehéz olyan kiírást találni, ami a patakszabályozás tetemes kiadásait tudja finanszírozni.
Öngondoskodás helyett Romániában állami segítségre várnak az emberek
Az idei árvizek „megmozgatták” a biztosítási piacot, azonban a Bukarestben székelő pénzügyi felügyelet (ASF) vezetőtanácsának RMDSZ-es tagja, Birtalan József szerint országos szinten még mindig elenyésző a kötelező lakásbiztosítással rendelkezők száma.
„A romániai lakosság mintegy húsz százalékának van kötelező lakásbiztosítása, amelyre természeti katasztrófák esetén maximum húsz ezer eurós kártérítést fizetnek a biztosítótársaságok. Emellett nyilván lehet opcionális biztosítást kötni a lakás és a teljes berendezés valós értékére, de ilyen biztosítással még kevesebben rendelkeznek” – állapította meg a szomorú látleletet a biztosítási ágazatot is felügyelő ASF illetékese.
A szakértő szerint azonban ennek a kötelezettségüknek nem tesznek eleget a polgármesteri hivatalok. „Van elég más bajuk, nem akarnak ilyen ellenőrzésekkel népszerűtlenekké válni” – érzékeltette a valós helyzetet Birtalan József.
Ha viszont nincs meg az évi legalább húsz eurós lakásbiztosítás, a háztulajdonos teljesen kiszolgáltatottá válik.
Birtalan szerint ezt a mentalitást az táplálja, hogy árterületre vagy földcsuszamlásos részekre illegálisan épített és a házukat elveszített tulajdonosokon is segített az állam, de a szakember szerint erre nem lehet alapozni.
Fotó: Makkay József
„Állami segítség, amikor a katasztrófavédelem emberei kiszivattyúzzák a vizet a pincékből és a házakból, vagy ha lakhatatlanná válik a ház, a károsultakat iskolákban, spotrcsarnokokban, kultúrotthonokban helyezik el, és ivóvizet és konzervet kapnak. Az államtól ennyi várható el, a többi az öngondoskodásé. Magyarán lakásbiztosítást kell kötni” – érvelt portálunknak Birtalan József.
Ezt a természetes lépést hátráltatja az a romániai mentalitás, hogy velünk nem történhet meg az, amit a televízióban látunk az ország más vidékeiről. Birtalan szerint ez téves felfogás, hiszen a gyors ütemben változó időjárás miatt hasonló árvizekre gyakrabban kell számítani. Az emberi közömbösségre a leginkább földrengésveszélyes Vrancea megye lakóit hozza fel példaként, ahol az alacsony országos átlagot sem haladja meg a lakásbiztosítások aránya.
Magyarfenesen és Tordaszentlászlón az átlagosnál jobb a helyzet, de itt is kevesen rendelkeznek lakásbiztosítással, a község román falvaiban pedig ez szinte ismeretlen. Magyarfenesen az emberek összefogva és önerőből oldják meg a kárrendezést: a faluban egyetlen család kérte a polgármesteri hivatal segítségét, hogy az árvíz miatt leomlott támfal újjáépítésére kártérítést igényeljen a biztosítócégtől.
A kötelező lakásbiztosítás ellenőrzésével kapcsolatban Asztalos István polgármester portálunknak kijelentette, hogy ez nem a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozik. Sem a megyei tanács, sem más hivatalos szerv nem értesítette a polgármesteri hivatalokat arról, hogy ilyen kötelezettségeik is lennének.
A cikkhez csatolt videó a tizenhárom évvel ezelőtti, szintén magyarfenesi árvízről készült. Visszatérő gondról van szó.
Rekordokat döntöget a kánikula, az aszály, a szélsőséges meteorológiai jelenségek, nagyon lerövidülhet a szárazság és az árvíz között eltelt idő – figyelmeztetett Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvásárhelyi családok immár két évtizede vehetnek részt strukturált ének-mondóka mozgásos programon, ahol a foglalkozás fókuszában a gyermek fejlődésének mérföldkövei állnak, valamint a nevelési modell biztosítása.
Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig.
A kincses városban idén is több százan vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezésen.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban, és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!