Harmincezren az Igazság Napján Sepsiszentgyörgyön

A kiáltvány felkéri a román hatóságokat, akadályozzák meg Székely Mikó Kollégium törvénytelen visszaállamosítását, a diplomáciai közösséghez, a nemzetközi intézményekhez, az emberjogi szervezetekhez fordulva kérik, kísérjék figyelemmel a romániai visszaszolgáltatási folyamatot, és felhívják a figyelmet, hogy a Mikó visszaállamosítása   veszélyes precedenst teremthet, leállhat a restitúció, több ezer egyházi és közösségi ingatlan nem kerülhet vissza jogos tulajdonosához, és a visszaszolgáltatott ingatlanok is veszélybe kerülhetnek.

Erdélyből, Partiumból és Magyarországról érkeztek a tüntetők

Szombaton délelőtt már folyamatosan érkeztek a tüntetők, a szervezők ásványvizet, Mikó-jelvényeket osztogattak, a város különböző pontjain gyűjtötték a tiltakozó aláírásokat. A tömeg tiltakozó táblák százait emelte magasba, ezeken magyar, román és angol nyelven írta, hogy Igazságot!, Igazságot a Mikónak! A székely és magyar zászlók mellett a települések neve is megjelent a táblákon, jelezve honnan érkeztek a tüntetők, így látni lehetett, hogy Erdély és Partium szinte minden magyarok lakta településéről, de Magyarországról is voltak az Igazság Napján.

A Székely Mikó Kollégium épületén hatalmas transzparensekre a református egyház tulajdonjogát igazoló dokumentumokból származó idézetek kerültek: 1928-ból a román tanügyminisztérium működési engedélye, amelyben az egyház szerepel tulajdonosként, valamint az 1948-as államosítási törvény, amely szerint a kollégium épületét a református egyháztól vették el. Az iskola épületével szemben felépített színpadon a mikós véndiákok és a másfél évszázados iskola jelenlegi tanulóinak képviselői ültek.

A tiltakozó nagygyűlés résztvevőit Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese köszöntötte, majd felszólalt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Jakubinyi György, a gyulafehérvári Római katolikus Főegyházmegye érseke, Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Fehér Attila, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület főtanácsosa, majd Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Antal Árpád: nyílt támadás a buzău-i ítélet

„A mi létünket tagadják, a mi közösségünk tagjait fenyegetik börtönnel, a mi a javainkat akarják jogtalanul elvenni. Ma nekünk kell kiállni és kiáltani, hogy létezünk, tagjainkat megvédjük és javainkat nem adjuk” – fogalmazott köszöntő beszédében Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere hangsúlyozta, a magyarság az elmúlt kilencven évben azt mondta, lojális tagja a román államnak, de elvárja, hogy kultúráját, nyelvét és identitását tiszteletben tartsák, hiszen az elmúlt száz évben szülőföldünkön maradt, a határok jöttek-mentek.

„Mi dolgozó, adózó anyagi és kultúr-értékeket termelő polgárai vagyunk Romániának, inkább vagyunk lojálisak, mint rebellisek, inkább építők, mint rombolók, inkább nyílt barátok, mint titkos ellenségek, de csak azzal a feltétellel, ha megadatik a minimum, amely kultúránk, ősi szokásaink, nemzeti öntudatunk, szociális érzéseink, gazdasági fejlődésünk szempontjából nélkülözhetetlen.” – mondta Antal Árpád, aki szerint a buzău-i per a magyar közösség elleni nyílt támadás.

„Itt nem két embert, hanem az egész erdélyi magyar közösséget ítélték három év börtönre. De legyen világos mindenki számára, hogy másfél millió magyart nem lehet börtönbe hurcolni!” – mondta az elöljáró.

Csűry: Románia szégyenfoltja a visszaszolgáltatás mértéke

Pap Géza református püspök emlékeztetett: 1948-ban egyetlen nap alatt lebonyolították az államosítást, az egyház teljes ingó és ingatlan vagyonát átírták az állam nevére, viszont az egyházaknak éveket kell pereskedniük jogos tulajdonukért, sőt a visszaszolgáltatási folyamat le is állt.

„Hidegzuhanyként ért az elsőfokú bírósági döntés, amely azt hozta a tudomásunkra, hogy mi loptuk el a Székely Mikó Kollégiumot a román államtól” – mondta a püspök, aki szerint  ez a döntés az egyházaknak azt üzeni, jogi keretet kell teremteni a visszaszolgáltatásra, az EU-nak azt üzeni, Románia nem jogállam, nem tiszteli a tulajdonjogot, a polgároknak meg azt, hogy lehet lopni, mert politikai akarattal, jogi csűrés-csavarással el lehet odázni a jóvátételt.

„Tartsák tiszteletben az egyházi és a magántulajdonhoz való jogot, szűnjön meg az igazságszolgáltatás politikai és a titkosszolgálatok általi befolyásolása” – szögezte le Pap Géza.

Huszonkét évvel ezelőtt Tőkés László kezdeményezésére megalakult az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Állandó Értekezlete, amelynek célja volt a közös harc az elkobozott javakért, a felekezeti iskolákért, ám az elvárásaiknak csak egy hányada valósult meg – mondta beszédében Jakubinyi György érsek.

Az állam és az egyházak viszonya Romániában rendezetlen, és az is marad, amíg nem történik meg a teljes visszaszolgáltatás, a felekezeti iskolák és az egyházak közösségi szolgálatainak állami támogatása, mondta Bálint-Benczédi Ferenc. Az unitárius püspök hangsúlyozta: „minden magyarellenes megnyilvánulás ellen ki kell állnunk, ne küldjenek el bennünket mindig ebből az országból, amikor jussunkat akarjuk megvédeni”.

Csűry István református püspök kifejtette, „mielőtt megvádolnának, hogy nyomást gyakorolunk a gyenge lábakon billegő igazságszolgáltatásra, mondjuk ki, hogy a bukaresti irányítás alatt álló igazságszolgáltatás gyakorolt nyomást az erdélyi magyarságra”. A romániai visszaszolgáltatás mértéke Románia és Európai Unió szégyenfoltja, az EU szemet hunyt a csatlakozáskor tett ígéretek elmaradása miatt, mondta Csűry István.

Tőkés: Nem lehet lankadni

„Jelenlétünk eleven cáfolata Ponta miniszterelnök kijelentésének, hogy Székelyföld nem létezik” – mondta Tőkés László hozzátéve, őseink jogán szólalunk fel, amikor nem hagyjuk veszendőbe, amit őseink ránk hagytak. Az európai parlamenti képviselő elmondta, fenyegető telefonos üzenetet kapott, megpróbálták elijeszteni a sepsiszentgyörgyi tüntetésen való részvételtől, a megfélemlítés még működik. Románia teljesítse az EU-s csatlakozáskor vállalt ígéreteit a teljes visszaszolgáltatást, vessen véget a politikai és a gazdasági korrupciónak és biztosítsa az igazságügy teljes függetlenségét, mondta Tőkés László, aki azzal zárta a beszédét, hogy ne érjen véget ez a tüntetés, hiszen semmire sem megyünk, ha ellankadunk, ha kell, legyünk ott Marosvásárhelyen, Zilahon, Nagyváradon vagy Kolozsváron.

Kelemen: el a kezekkel a magyarságtól

„El a kezekkel az egyházi tulajdontól, a közösségünk vagyonától” – mondta Kelemen Hunor. Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint ma a református egyházat éri támadás, holnap bárki sorra kerülhet, ma két embert zárnak be ártatlanul, holnap kétszázat.

A nemzeti minimum a megmaradásunk kulcsa a tulajdonjog megőrzése, mondta Kelemen Hunor, aki szerint a lopakodó visszarendeződés versenyre kelhet a diktatúrával. Nemcsak a múltunktól, a jövőnktől is meg akarnak fosztani a történelem-rablók, nemcsak egy épület visszaállamosítására készülnek, szellemi vagyonunkat is veszélyeztetik.

A szövetség elnöke szerint a tét nagy, hiszen Marosvásárhely polgármestere is szemet vetett a református és a katolikus egyházak tulajdonában levő iskolákra, a nagyváradi polgármester pedig el akarja venni a katolikus egyháztól a pénzügyi palotát. Huszonhárom év alatt 800 ezer hektár közbirtokossági erdőt adtak vissza, de még nem kerültek vissza a csíki magánjavak, az egyházak 1028 ingatlant kaptak vissza, de több száz épület sorsa még bizonytalan, és a visszaállamosítás kísértete járja be Erdélyt, mondta Kelemen Hunor hozzátéve, hogy a szombati tiltakozás  üzenete eljut Bukarestbe, Budapestre, Brüsszelbe, Berlinbe és Washingtonba is.

A bekiabálások hatására színpadra szólították Sánta Imre bikfalvi református lelkészt, aki megköszönte mindazoknak, akik 57 napig álltak vele együtt a Mikó előtt, és elmondta, hogy a rendőrség bekísért néhány fiatalt, mert fegyvernek minősítette a zászlórúdjaikat. A színpadra hívták Markó Attilát és Marosán Tamást is, majd a tüntetés a kiáltvány elfogadásával, himnuszénekléssel ért véget.