Fotó: A szerző felvétele
A testület a Bod Péter Könyvtár Gábor Áron Termében ülésezett, ugyanott, ahol öt évvel ezelőtt, október 26-án megalakult. Az SZNT arról is határozott, hogy felkéri Románia és Magyarország kormányát, vizsgálják felül a két ország közötti alapszerződést, mivel a dokumentum aláírása óta eltelt 12 esztendő alatt változott a nemzetközi helyzet és jogrendszer, és a két országban kötelezővé váltak az Európai Parlament előírásai. Az együttműködés idejétmúlt, hiszen többek között olyan cikkelyeket tartalmaz, hogy kölcsönösen támogatják egymás NATO- és EU-csatlakozását.
Az ülésen a székek küldöttjei arról is beszámoltak, hogy hol fogadták el, illetve hol terjesztették a helyi tanács elé az autonómiareferendum megszervezéséről szóló határozattervezeteket. Kiderült, csak néhány községben, illetve Kézdivásárhelyen szavazták meg a tervezetet. Izsák Balázs SZNT-elnök kifejtette, a népszavazások egyik célja megteremteni a statútum benyújtásának jogi előfeltételét, a politikai célja pedig, hogy a székelyföldi önkormányzatok elkötelezzék magukat a térség autonómiája mellett. A gyergyószéki küldöttek előterjesztettek egy javaslatot, hogy ezentúl az autonómia helyett kérjenek önrendelkezést a Székelyföld számára. A javaslatot hosszas vita követte, végül elvetették, mindössze csak hatan szavaztak mellette. A többség elfogadta azt az érvet, hogy az önrendelkezés túl tág fogalom, beleérthető akár a függetlenség is, az autonómia viszont zárt keretbe fogja a Székleyföld kívánt státusát. Az ülésen Gábor Áron-díjjal tüntették ki Birtalan Ákos országgyűlési képviselőt, volt turisztikai minisztert, aki elsőként nyújtotta be az autonómiastatútumot, Egyed Ákos történészt, illetve Komlóssy Józsefet, aki nemzetközi szervezeteknél tevékenykedett a magyarság érdekében, és a Kárpát-medencei Magyarságért Egyesületet is díjazták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
Látogatottsági adatok