Győzhet a közakarat

Mint mondta, a testület csütörtöki ülésén áttörés történt, hiszen az 1989-es rendszerváltozás óta ez volt az elsõ alkalom, hogy a Kolozsvár piacait egykoron terményeikkel ellátó kiváló hóstáti kertészek visszaigénylési kérelmeirõl a földtörvényt alkalmazó testület pozitívan döntött. A most elfogadott határozat összesen 55 hektárnyi területet érint, emellett további 27 hektárt kell még visszaszolgáltatni a Palocsay-kertként ismert kolozsvári kertészeti és mezõgazdasági kutatóállomás területébõl az egykori tulajdonosoknak vagy azok örököseinek. A megyei földosztó testület tagja, Csoma Botond jogász, RMDSZ-es városi tanácsos reményét fejezte ki, hogy a döntést követõen a folytatás is ennek megfelelõ lesz, és az erdõfelekiek mellett a hóstáti gazdák visszaigénylési kérelmei is megoldódnak.

A visszaszolgáltatást a több mint egy évtizedes hercehurca mellett az a körülmény is nehezítette, hogy a Kolozs megyei prefektúra a Palocsay-kert tulajdonában hagyta volna a hóstáti gazdák földjeit. Néhány napja ugyanis László Attila nyilvánosságra hozta, hogy a Palocsay-kert további mûködését és ennek területét szabályozó kormányhatározat-tervezet tárgyában a prefektúra azt javasolta a Tãriceanu-kabinetnek: a kutatóállomástól ne különítsenek el területet a hóstátiak számára. László Attila szerint „a köz akarata érvényesült”, reményei szerint az igazságtételnek nem lesz további akadálya. Csoma Botond hozzátette: felkérték Cãlin Platon prefektust, hogy szorgalmazza a Palocsay-kert továbbmûködtetésérõl szóló kormányhatározat elfogadását. „Arra kértük a prefektust, hogy a most elfogadott 55 hektárnyi, valamint a szintén visszaadandó, de különféle perek miatt még függõben levõ további 27 hektárnyi terület a leendõ kormányhatározatban ne képezze a kutatóállomás tulajdonát, hiszen ezeknek a földeknek vissza kell jutniuk egykori tulajdonosaik vagy örököseik birtokába” – magyarázta Csoma.

Az erdõfeleki és hóstáti gazdák több mint másfél évtizede kérik vissza a feleki hegyen, illetve a kolozsvári Békás nevû határrészen levõ földjeiket. A jussot az 1946-os kommunista hatalomátvételt követõen kobozta el az állam, amely összesen 1160 hektárnyi terület bekebelezésével 1952-ben létrehozta a Palocsay Rudolf (1900–2000) kolozsvári kertész vezetésére bízott, és az általa ismertté vált kertészeti állomást. Ennek a területébõl kellene viszszakapniuk a felekieknek 200, a hóstátiaknak pedig 166 hektárt. Bonyolítja a megoldást, hogy bár 166 hektárnyi terület visszaszolgáltatására lennének jogosultak, a hóstáti gazdák csak 88 hektárt kapnak vissza, mert a földbõl a kertészeti állomás is részt kér, ráadásul az érintett területen halad majd át, és foglal el 19 hektárt az épülõ Torda

–Dés terelõút. Idén márciusban a feleki gazdáknak összesen 4,42 hektárt mért volna ki a kolozsvári földosztó bizottság, ám a gazdák ezt nem fogadták el, mivel a telekkönyvi adatok és helyrajzok szerint a régi helyen és az eredeti méretben kérik vissza földjeiket. László Attila szerint a hóstátiak esetében ez a gond nem áll fenn. A gazdákkal való egyeztetéseire alapozva azt mondta: megértik, hogy a kutatóállomás egykori területét három részre tagosítva rendezik, emiatt a jussot az eredetitõl kissé eltérõ helyen kapják vissza.