A lakosok a Falu kútjából merhetnek vizet
Fotó: Páva Adorján
Több száz györgyfalvi háztartás az áldozata annak a közúti balesetnek, mely során – a falutól távol – felborult egy üzemanyagot szállító katonai jármű az Apahida–Bányabükk-terelőúton. Az ügyben a megyei katasztrófavédelmi bizottság is összeült, a részletekről Tasnádi István Szilárd alprefektus tájékoztatta a Krónikát.
2022. július 19., 18:222022. július 19., 18:22
2022. július 19., 18:282022. július 19., 18:28
Amint arról beszámoltunk, súlyos következményei lettek egy közúti balesetnek Kolozsvár közelében: felborult egy üzemanyagot szállító katonai teherautó az Apahida–Bányabükk-terelőúton,
A Kolozsvár szomszédságában található, magyar többségű faluban hétfő délután kezdték észlelni a lakosok, hogy üzemanyagszagú a csapból folyó víz. A helyi illetékesek ezek után megállapították, hogy a katonai teherautó pont a falut ellátó nagy víztározó felett borult fel. Gyakorlatilag a teljes falu, mintegy 1000 lakos érintett, ám mivel a rendszer jó ideje már nem tudja állandóan ellátni a teljes lakosságot a véges kapacitás miatt, és sokan saját kutakat voltak kénytelenek fúratni, közvetlenül Györgyfalva mintegy kétharmada, körülbelül 350 háztartás szenvedi meg a történteket.
A „központi” vízellátást elzárták a faluban, ivóvizet szállító tartálykocsi érkezett a helyszínre, a lakosok üvegekben, edényekben, bödönökben vihettek-vihetnek haza vizet. A helyi illetékesek hétfőn értesítették a megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU) és a közegészségügyi igazgatóságot (DSP) is. Eközben a prefektúrán összehívták a megyei katasztrófavédelmi bizottságot: a testület kedden délelőtt ülésezett, hogy megvitassák, mit lehet tenni.
Súlyos következményei lettek egy közúti balesetnek Kolozsvár közelében: felborult egy üzemanyagot szállító katonai teherautó az Apahida–Bányabükk-terelőúton.
Az ügy kapcsán megkerestük Tasnádi István Szilárd Kolozs megyei alprefektust. A helyettes kormánymegbízott megerősítette, hogy a helyi hatóságok – együttműködve a hadsereg képviselőivel – leállították az ellátást mind a fő-, mind a mellékvízgyűjtőből, így a gázolajjal szennyezett víz már nem jut el a több száz érintett háztartáshoz.
– részletezte az alprefektus.
A hatóságok által küldött tartálykocsiknak meg kell tölteniük az üres vödröket, edényeket, bödönöket
Fotó: Páva Adorján
Annak kapcsán, hogy ezen kívül még hogyan, mivel segíthetnek a helyi lakosokon, Tasnádi István Szilárd elmondta, hogy rövid távon az ivóvíz biztosítása a legfontosabb, ebben pedig a vízügyi hatóság, a Szamos vízszolgáltató vállalat kap szerepet. Emellett a helyi tanács a településen található hagyományos közkút, az úgynevezett Falu kútja vizét fogja felhasználni, de ezt csak a közegészségügyi igazgatóság vizsgálata után.
„ A Szamos vízügyi vállalat már hétfőn is ivóvizet szállított a helyszínre. A továbbiakban is ők felelnek az ivóvízellátásért, ugyanakkor a katasztrófavédelem tartálykocsikat is biztosít a nem ivóvízzel való ellátáshoz, amely állatok számára vagy háztartásokban használható. A vízkészletek meghatározott időpontban érkeznek Györgyfalvára, és a lakosokat arra kérik, hogy hozzanak saját tartályokat a szállításhoz” – hangsúlyozta.
A szennyezett tározó helyzete, megtisztítása kapcsán az alprefektus elmondta, hogy kedden délután is szakemberek csapata tartózkodott a helyszínen, amely felmérte-felméri a helyzetet, meghatározza a tisztításhoz szükséges következő lépéseket. Elmondása szerint
a Környezetőrség pedig szűrőket alkalmaz majd annak érdekében, hogy fertőtlenítsék a hálózatból származó vizet. „Az ügy megoldására egyelőre az önkormányzat helyi költségvetésében szereplő sürgősségi alapból biztosítanak pénzt” – nyilatkozta kérdésünkre Tasnádi István Szilárd.
Fotó: Páva Adorján
Egyébként a nyaranta hasonló szerencsétlenség nélkül is időnként súlyos vízgondokkal küszködő Györgyfalván „papíron” évek óta tervezik az ivóvízhálózat kiépítését, a „városi” víz kivezetését, azaz a közművesítést, ám az állami vízügyi hatóság által irányított projekt – mely az infrastrukturális nagyberuházások operatív programja (POIM) keretében nyert európai uniós finanszírozást – még mindig a közbeszerzési eljárások útvesztőjében „kering”. Az erdőfeleki önkormányzat (ahová Györgyfalva közigazgatásilag tartozik) rendelkezik a szükséges önrésszel, ám nincs beleszólása a licitek lebonyolításába.
Az alprefektus ennek kapcsán arról tájékoztatta a Krónikát, hogy a keddi ülésen részt vett a Szamos vízügyi vállalat igazgatója is, aki tájékoztatást nyújtott a települést érintő vízhálózat-kiépítési munkálatok jelenlegi helyzetéről:
„Arról is szó esett, hogy ha sikerül kivitelezőt találni, a közel tucatnyi települést érintő szerződés megvalósításánál a györgyfalvi szakasz legyen az első, amelyen elkezdik a munkát. Hosszú távon sokkal biztonságosabb a Szamos vízművek által biztosított víz használata. Az uniós pályázatot, amelyből ezt a beruházást fedezik, 2023-as határidővel kell megvalósítani, és bízom benne, hogy ez sikerülni is fog a vállalatnak” – emelte ki Tasnádi István Szilárd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!