HIRDETÉS

Gyermekközpontúságukkal csalogatnak az erdélyi alternatív oktatási intézmények

Bálint Eszter , Bíró Blanka 2010. február 04., 08:39
A hagyományosnak tekintett, állami iskoláknál jóval gyermekközpontúbbnak tartják az alternatív oktatási módszereket alkalmazó tanintézetek a náluk zajló nevelést. A Waldorf, a Montessori, illetve a Step by Step típusú oktatási intézmények vezetőit, oktatóit annak kapcsán kérdezte a Krónika, hogy javában zajlanak az iskolai beiratkozások, s szeretnénk bemutatni olvasóinknak a reformpedagógiai módszerek lényegét.

Mint kiderült, ezekben a műhelyekben elsősorban a gyermekek személyiségének fejlődésére helyezik a hangsúlyt, a diákok szabadabban nyilvánulhatnak meg, s nem utolsósorban az oktatók nagyobb szerepet szánnak a diákok képességeinek fejlesztésére, a kreativitásra, illetve a mozgásra. A lapunk által megszólaltatott pszichológus úgy véli, a szülő által kiválasztott oktatási-nevelési módszer segíthet a gyermek fejlődésében, viszont a nem megfelelően megválasztott iskola sokat ronthat. A szakértő szerint ugyanakkor az sem mellékes, hogy a diák később hol tanul tovább.

„Maria Montessori olasz orvosnő immár 100 éves pedagógiai rendszerét a gyermekek megfigyelésére építette, rendszere tehát a szó szoros értelmében gyermekközpontú. Észrevétele, miszerint a gyermek rendelkezik azzal a képességgel, hogy személyiségét önmaga felépítse, ma már általánosan elfogadott és bizonyított tény” – kezdi az általa vezetett intézményben folyó oktatás-nevelés ismertetését Tordai-Soós Kata, a kolozsvári Montessori-iskola igazgatója. Véleménye szerint ezen a pszichológiai alapon a Montessori-óvodák, -iskolák legfontosabb feladata a megfelelő környezet és nevelői segítségnyújtás biztosítása a gyermek önálló tevékenykedése érdekében.

Az ezekben az oktatási intézményekben az esztétikus és célirányos eszközökkel berendezett, otthonos térben a gyermeknek lehetősége van aktívan tapasztalatokat szerezni a világról minél több érzékszerve segítségével. A konkrét tapasztalatokra építkező elvont fogalmak és algoritmusok így megalapozottan épülnek be a gyermek gondolkodásába. Az egyéni terv szerinti tanulás lehetőséget teremt a gyermek sajátosságaihoz való alkalmazkodásra: a könnyebben tanulók igényük szerint jobban elmélyülhetnek, előbbre haladhatnak a tanulásban, a nehezebben tanuló gyermekek pedig alaposabban begyakorolhatják a szükséges alapokat.

Mit ajánl a pszichológus?

A reformpedagógia jobban odafigyel a gyermekre, személyreszabottabban tud nevelni-oktatni – ismeri el a Krónika kérdésére Keresztesi Polixéna iskolapszichológus, aki ugyanakkor főként a fejlődési vagy részleges teljesítményzavarokkal küzdő gyermekeknek ajánlja az alternatív oktatási formákat.

„A hagyományos oktatási rendszer leginkább a tantervre/tanagyagra fekteti a hangsúlyt, a diákoknak lépést kell tartaniuk a programmal. A megengedett létszám egy osztályban 25 fős, de sok esetben ennél nagyobb. A gyengébb képességű gyerekek, vagy akik lassúbb ritmusban képesek az ismereteket elsajátítani, gyakran nehezen birkóznak meg a követelményekkel.

Ennek kezelése nagymértékben függ a tanító/tanár módszereitől is, hiszen a hagyományos oktatás is ösztönzi a differenciált oktatást: vagyis aki nem tud lépést tartani, annak külön feladatokat/felmérőket biztosíthatnak a pedagógusok. Sokszor azonban a nagy létszám miatt ez nehezen megvalósítható – részletezi a szakember. – Itt jön be tulajdonképpen az alternatív oktatási rendszer lényege, amelynek elvei/módszerei különböznek a hagyományostól és bizonyos esetekben, egyes gyerek számára előnyt jelenthetnek.”

Kérdésünkre, hogy melyik rendszer milyen alapbeállítottságú, képességű gyermek számára javallott, leszögezi: egy örökmozgó, hiperaktív gyerek számára, akinek figyelemzavara is van, a túlméretezett osztálylétszám nem segít, nála inkább egyénre szabott oktatás lesz hatékony. Azoknak a gyerekeknek, akiknek részképesség-problémáik vannak –értelmes, de lassúbb a ritmusa, nem kitartó, figyelem-, memóriaproblémájuk van, diszlexiás/diszgráfiások – szintén javasolja az alternatív oktatást, ahol egyéni terv szerint fejlődhet, és idővel, a saját ritmusában felzárkózhat az elvárt szintre.

Azok a gyerekek viszont, akik számára fontosak a szabályok, a keretek, a jól körvonalazott cél, így érzik magukat biztonságban, a hagyományos oktatás teljesen megfelelő számukra. „A módszer segíthet, de ronthat is, ha a gyermek számára nem megfelelő” – teszi hozzá.

A pszichológus szerint egyébként az iskolaváltás minden esetben megviseli a gyermeket, ha pedig nemcsak a közösség, hanem a módszer is változik, akkor az fokozottan zavart okozhat. Mint mondja, csak azoknak a korábban alternatív módszer szerint tanított gyerekeknek tudja tiszta szívből ajánlani a hagyományos iskolára való áttérést, akiknek tudása megközelíti legalább az alaptanterv által előírt alaptudást, és érzelmileg is képesek megbirkózni az új rendszerrel.

Szerinte ezt a lépést előzetesen mindenképp érdemes megvitatni egy szakemberrel, aki ismeri a gyermek képességeit, érzelmi fejlettségét. Fordítva viszont, amikor egy gyermek nem bírja a hagyományos oktatás által nyújtott ritmust, egyenesen hatékony, ha áthelyezik egy reformiskolába, amely inkább képes ráfigyelni az egyéni fejlődésre.

Ugyanis – részletezi – a hagyományos iskolákban tanító, hagyományos módszerekkel képzett pedagógusoknak elsődleges céljuk a tananyaggal való lépéstartás, egy 25–30 fős osztályban pedig nem áll módjukban külön foglalkozni a problémás gyerekekkel. Keresztesi Polixéna szerint ez egyébként nem a pedagógus hibája, őket nem készítették fel a hasonló helyzetek kezelésére.

Azonban erre a gondra már a hagyományosnak mondott tantervek, iskolai programok előkészítői is felfigyeltek, ezért az elmúlt években bevezették az egyéni fejlesztést, ami abban áll, hogy úgynevezett segítőpedagógusok segítenek a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeken, heti egy alkalommal külön foglalkozást tartanak számukra.

A Montessori-taneszközök az önellenőrzést is lehetővé teszik, a gyermek nem valamiféle külső elvárás, kényszer hatására tevékenykedik, hanem azért, mert így sikerélményhez jut, ami pedig további cselekvésre, tanulásra ösztönzi. A módszer lényegét legjobban a „Segíts nekem, hogy egyedül dolgozhassak!” gyermeki óhaj fejezi ki.

„Ma már nyilvánvaló a hagyományos oktatási rendszer tarthatatlansága – szögezi le Tordai-Soós Kata kérdésünkre, miért ajánlja a Montessorit a hagyományos iskolák helyett. – A gyermekközpontúság, differenciálás, egyéni bánásmód oktatási berkekben gyakran hangoztatott, divatos szlogen. Ennek ellenére az állami iskolákban folyó munka továbbra is alapvetően a kötelező tananyagra épül, minden gyermekkel szemben azonos követelményeket támasztanak, az értékelési rendszer nem segítő-továbblendítő, hanem frusztráló, elmarasztaló jellegű. Algoritmusokat tanít, nem gondolkodást fejleszt, kompetenciák kialakítása helyett lexikális tudást kíván átruházni.”

Kérdésünkre, hogy kiknek ajánlja inkább a Montessori-rendszert, az igazgató közli, elsősorban azok a szülők találták meg ebben az iskolában gyermekeik második otthonát, akik szerint a nevelés nem a külső normáknak és szabályoknak való megfelelés képességének kialakítását jelenti elsősorban, akik számára a gyermek képességeinek és egész személyiségének fejlődése a fontos, illetve azok, akik hisznek abban, hogy önálló döntésekre képes, kompetens, szilárd identitású emberré akkor válhat a gyermek, ha életszerű problémákkal találkozik az iskolában és ésszerű korlátokkal körülhatárolt szabadsággal rendelkezik. „Mivel iskolánk szellemisége a református hitvallás értékeit  képviseli, az is fontos tényező, hogy a szülők ebben az irányban is nyitottak legyenek” – teszi hozzá.

Montessor-iskola Kolozsváron kívül egyelőre csak Temesváron működik, magyar nyelvű oktatás azonban mindössze a kincses városban. Itt nyolcadik osztályig tanulhatnak a diákok az alternatív módszerek szerint. Tordai-Soós Kata szerint azonban nem szembesültek még azzal, hogy a reformrendszer miatt kilencedik osztályban a volt diákjaiknak beilleszkedési problémái lettek volna, a visszajelzések szerint valamennyi kolozsvári gimnáziumban megállták helyüket.

Érzelmi biztonság a Waldorfban

A Waldorf-iskolák és óvodák legfőbb erényeként szintén a gyermekközpontúságot emeli ki László Áron, a kolozsvári Waldorf iskola tanára, az oktatási intézmény mellett működő, illetve azt támogató „Szabadságra nevelés” Alapítvány ügyvezetője. „Olyan iskoláról-pedagógiáról van szó, amely valóban odafigyel a gyermekre, változó testi, lelki, szellemi szükségleteire, fejlődési szakaszaira. Ez az odafigyelés és szakszerű gyermekismeret leképeződik magában a Waldorf-tantervben és megvalósul a napi pedagógiai gyakorlatban. Nem csak deklarációk szintjén gyermekközpontú oktatás, ahogy manapság ezt illik hajtogatni” – fogalmaz lapunk kérdésére.

Hozzáteszi: a Waldorf oktatási intézményekben a pedagógiai munka nagymértékben épít az oktató intuíciójára, kreativitására, belső fejlődésére, nevelői felelősségére és szakmai szabadságára. Szerinte éppen ezért van az, hogy a Waldorf-iskolákban nem tud megmaradni betokosodott, elszürkült, kiégett, a gyermek nevelésének felelősségét külső instanciákra – kötelezően „leadandó” tananyag, minisztériumi szabályozások, tanfelügyelőségi kontroll – áthárító tanár.

Az ott tanító pedagógusnak a gyermeket egészében kell látnia és vezetnie az önkibontakozás útján, „s nemcsak fejét, értelmi képességeit kell szem előtt tartania, ahogy a hagyományos iskola teszi, ahol a torna, festés, zene csupán másodrendű tantárgy, hanem szívét és kezét is, mivel ugyanolyan fontos az érzelmi nevelés sok művészettel, a szociális érzület ápolása, a performációs-cselekvéses intelligencia művelése például kézművességgel. Az oktató szerint a Waldorf előnye az is, hogy érzelmi biztonságot nyújt, és egy érdekes, összefüggő világ képét mutatja fel a gyermekeknek. Például az osztályközösséget 4. osztály után is vezető, alakító osztálytanító révén, azaz nem 15 szaktanárral találja szemben magát az ötödikes, meg az osztállyal esetleg csak heti 1-2 órát együtt töltő osztályfőnökkel.

Kérdésünkre, hogy kinek ajánlja, a szakember leszögezi: természetesen mindenkinek, ám hozzáteszi, azt szeretné, ha a szülők választása tudatosan esne a Waldorfra. „Talán könnyebb elmondani, hogy kik számára nem lenne jó hely a Waldorf. Azoknak, akik csak az értelmi, intellektuális teljesítményt tartják fontosnak, akik abban hisznek, hogy a teljesítményorientáltság, a versenyszellem elsődleges, és minél zsengébb kortól jelen kell lennie a gyermekek életében, hadd szokja, hogy az élet egy dzsungel, illetve akik saját elképzeléseiket akarják gyermekeik életútjában megvalósulni látni” – mondja.

Jelenleg magyar nyelvű Waldorf-óvodák/óvodai csoportok működnek Marosvásárhelyen, Szovátán, Brassóban, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron. Továbbá szervezik az indítását Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Nagykárolyban is. Iskola magyar nyelven jelenleg szintén csak Kolozsváron működik – itt elsőtől az érettségiig lehet tanulni, de indítani szeretnének Székelyudvarhelyen is. Ha valamilyen okból kifolyólag a diák kilép a Waldorfból, s hagyományos, állami oktatási intézményben folytatja tanulmányait, nem fog nehézségekbe ütközni – ígéri László Áron is.

„Mivel nálunk lelkileg egészségesek maradhattak, kreativitásuk, érdeklődésük a világ iránt élő maradhatott, tettrekészségük megerősödhetett, jól elboldogulnak más rendszerben is. Azonban megszenvedik – mint egyébként minden más, „hagyományos” diák, csak esetleg élesebben, morális dilemmaként is – a hazai oktatás negatív aspektusait: a csalás – puskázás, másolás – szinte mindennapos jelenlétét, az alapos munka lehetetlenné tételét a túlzsúfolt tanrenddel, a túlteoretizált, egymástól független tantárgy által sugallt széteső, összefüggések nélküli világképet; a korai, egészségtelen szakosítást” – véli László Áron.

Step by step, a szükségleti pedagógia

A step by step oktatási módszer másik megnevezése a gyerekek szükségleteire alkalmazott pedagógia – magyarázza a Krónika érdeklődésére Balázs Réka. A pedagógus tizenkét éve tanít ezzel a módszerrel a sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskolában, amely Kovászna megyében az alternatív oktatás mozgatója és a step by step humánerőforrás-központja. „A hét-nyolc éves gyerek mozgékony, nem tud egy helyben ülni, ezért a step by step módszerrel állandóan tárgyakkal, tapasztalatokkal kötik le a figyelmét. Ezért nem átadjuk az információt, hanem segítünk, hogy a gyerek fedezze fel a világot, hiszen ő képes erre” – részletezi.

Megtudtuk, ebben az alternatív oktatási módszerben hangsúlyos szerepet kapnak a szülők is, mivel a rendszer kidolgozói szerint a szülő a gyerek első tanítója, ő ismeri a legjobban gyermekét, és olyasmiket tud róla, amiket kár veszendőbe hagyni a nevelés-oktatás során. Ezért, ha a szülő ezt az oktatási formát választja, vállalnia kell, hogy gyakrabban, mintegy háromhetente tartanak szülői értekezletet, a féléves kiértékelőkre az egész családot meghívják, és a gyerek jelenlétében közösen beszélik meg az eredményeket.

A módszer másik sajátossága a tematikus oktatás, amely a kreatív gondolkodást fejleszti, összekapcsolja a világ dolgait, arra tanít, hogy minden mindennel összefügg.  „Ha az L betű kapcsán a lóról beszélünk, akkor a lóról szól a mese, a művészközpontban a lóval kapcsolatos alkotások készülnek, és ellátogatunk egy lovardába” – mondja Balázs Réka. Arra ösztönzik a gyereket, hogy aktív részese legyen az oktatásnak, kérdezzen, tudja, hol kell keresni, hogy kell összegyűjteni és rendszerezni az adatokat. Ugyancsak a step by step módszerre jellemző az osztály berendezése, a tanulási központok kialakítása.

A diákok nem kapnak minősítést, a félév utáni találkozókon azt értékelik, hogy a gyerek önmagához képest mennyit fejlődött. Balázs Réka szerint a módszer előnye, hogy a gyerek szívesen jár iskolába. Mint mondja, a legmodernebb pszihopedagógiai kutatásokra építenek, például reggel beszélgetéssel kezdik a napot, mert bebizonyosodott, hogy a gyerekek jobban tudnak a tananyagra figyelni, ha érzelmeiket előtte kimondják. Balázs Réka elmondta, Gyergyószentmiklóson, illetve Csíkszeredában elsőtől nyolcadikig tanulhatnak step by step osztályokban a gyermekek, míg Szentgyörgyön csak negyedikig.

Balázs Réka szerint a hagyományos módszerre történő átállást ötödik osztályban megkönnyíti, hogy ezek a gyerekek jól tudnak alkalmazkodni. „Az első egy hónap megrázkódtatást jelent, de ezután könynyen veszik az akadályokat. A visszajelzések szerint sokrétűbb az alapműveltségük és jobb a problémamegoldó képességük, mint a hagyományos osztályban tanulóknak” – mondja.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS